Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1936-10-10 / 41. szám

XIV. évfolyam 41. izém Budapest, 1936. október 10, Elflnzeiétl Arak : BgAM évre.................................................. 30 pengő Fel évre.......................................................... 13 pengő Egyes izém Ara AO filier FELELŐS SZERKESZTŐ: DOBV ANDOR Szerkesztőség e* kiadóhivatal: Budapest, IV., Kaas Ivor-ulca O. dr Ír Telefon: 1^ »28^23. Poslatakarékp. csekkszámla 30.013. A áímodá A temetési menetben, amely az egész világ részvétele mellett kíséri a végső nyugvóhelyre a halott magyar minisz­terelnök koporsóját, világbirodalmak miniszterelnökei és külügyminiszterei lépkednek lehajtott jövel egymás mel­lett. A gyászban azok sietnek hozzánk leghamarabb, akik amúgy is leghöze- zelebb állanak hozzánk. Egy nemzet gyásza nemesak leverő — mondja a költő — és valóban: különös égi útmu­tatást látunk jövendő sorsunkat illetően abban, hogy Gömbös Gyula ravatala mellett adtak egymásnak találkozót Németország, Itália és Ausztria, a ve­lünk baráti viszonyban álló országok, külügyminiszterei és vezető állam- férfiúi. A halott miniszterelnök sokkal köze­lebb tern még hozzánk, semhogy érté­két és jelentőségét a magyar történe­lemben a megfelelő perspckiítából tud­nák. lemérni. E pillanatban azonban ez nem is fontos: a jövendő histórikusai, akiket nem füt vele szemben a szemé­lyes rokonszenv vagy gyűlölet, meg fogják mérni őt, mint ahogy mindenki a mérleg serpenyőjére kerül. A világ­nézetek ködös harcában, amely elva- Jcítja a látás t isztaságát és ott go moly- gott Gömbös Gyula körül, vajmi nehéz igazságot tenni. Igen nehéz lesz holnap, de ma még a lehetetlenséggel határos. Egy azonban bizonyos, és ezt már most is sine ira et studio meg kell álla­pítanunk. És pedig az, hogy Gömbös Gyula álmokat tudott nekünk adni. A miszticizmusra hajló magyar lélek leg­titkosabb redőibe vonultak be kitöröl­hetetlenül az 5 romantikus elgondolásai. Lehet., hogy ezek az álmok gyakorlati értelemben véve nem solzat értek. de szépek voltak, tagadhatatlanul gyönyö­rűek, szívünknek kedvesek: magyar délibábok! Ezek- a délibábok -— nevez­hetjük őket a sötét magyar jelen káp­rázatos reménységeinek is — megszépí­tették súlyos szenvedéseink idejét. Le­het, hogy' ezek a viliódzó lángok el­múltak Gömbös Gyulával, talán holnap újból a realitások szabályos oszlop­csarnokába térünk vissza, az ábrándok virágos mezejéről, nincs kizárva, hogy ismét a szívet /ásító öntudat rideg nap­pali fénye köszönt reánk. De mindig megmarad az emlékezés melegsége, hogy Gömbös Gyula — akárcsak Rákosi Jenő — azoknak a magyar álmoknak Volt halhatatlan álmodó ja, amelyek titkon vagy nyiltan, rejtetten vagy égig lángolva ott lobognak valamennyiünk szívében. Ezzel a magyar reménységgel, amely ezer esztendő vérzivatarai közt talán egyetlen éltetője lelkűnknek, veszünk búcsút Gömbös Gyulától. Iveket, hogy többet álmodott, mint alkotott, többel szeretett volna, elérni, mint amennyit valaha is elérhetett volna, több volt be ft ne az ábránd, mint az energia, de egy bizonyos: tudott gyújtani, tudott szárnyalni, tudott nutgával ragadni. A nagy álmodó elment, és mi tovább sző­jük. immáron nélküle\ álmainkat. Gömbös Gyula halálának várospolitikai következményei Petrovácz Gyula az uj kormánytól a diktatórikus jellegű egypárt* rendszer megszüntetését és a két városházi kormányzópárt őszinte együttműködését várja — Az Uj Budapest tudósítójától — Gömbös Gyula miniszterelnök tragi­kus hirtelenséggel bekövetkezett halála természetszerűen fenékig felkavarta az országos politika vizeit, amelyek épen a miniszterelnök betegsége következté­ben bizonyos mértékben nyugvóponton voltak. Mikor e sorokat írjuk, még fo­lyamatban vannak a kormányzói ki­hallgatások; e pillanatban még bi­zonytalan, hogyan fog alakulni az új kormány, amely Gömbös Gyula kor­mányának helyébe lép. A kormány- változás országos politikai vonatkozá­sai természetszerűen egyelő're háttérbe szorítják annak várospolitikai vonatko­zásait, holott kétségtelen, hogy ebben az irányban is bizonyos eltolódásokat fog jelenteni Gömbös Gyula halála. Az alkotmányos szokásnak megfelelő­en a főispánokkal egyidejűén a kor­mány bizalmi embere a budapesti vá­rosházán Sipőcz Jenő dr. főpolgármes­ter is felajánlotta lemondását. A le­mondás felajánlása, illetőleg Sipőcz Jenő dr. további főpolgármesteri meg­bízatása tekintetében természetszerűen csak akkor lesz döntés, ha az új kor­mány megalakult és letette a hivatali esküt. A Gömbös-kormány lemondásával kapcsolatosan válható várospolitikai eseményekről és az aktuális várospoli­tikai problémákról Petrovácz Gyula a Keresztény Községi Párt elnökségé­nek tagja, a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — A véletlen tragikus játéka az. hogy Magyarország hercegprímása a Katolikus Nagygyűlés záróülésén ugyanazon a napon emlékezett meg Wolff Károly tragikus elhúnvtáróí és Gömbös Gyula miniszterelnök bekö­vetkezett haláláról. A hercegprímás Wolff Károlyban a meggyőződését és hitét nyiltan megvalló, bátor közéleti embert méltatta, aki a parlamentben és a városházán, de a köz- és magán­élet egyéb terein sem rejtette soha véka alá erősen katolikus és izzó nemzeti meggyőződését. Gömbös Gyulában a becsületes és jószándékot és az izzó hazaszeretetet tartotta kiemelendőnek a hercegprímás. Mindkét megemlékezést megilletődve és felállva hallgatta vé­gig a Nagy'gyűlés többezer főnrí kö­zönsége. — A Keresztény Községi Párt koro­nájának lehullását tragikusan rövid idő alatt követte a Nemzeti Eg}7ség Pártja vezérének elmnlása. És a két párt egyaránt megállapíthat­ja, hogy ezeket a vezéreket pótolni többé nem lehet és hogy a két párt árvaságában sokkal közelebb került egymáshoz. Ma még korai az idő arra, hogy a Göm­bös Gyula halálával várható politikai változásokat a maguk egészében átte­kinthessük. Üres kombinációkba való bocsátkozás viszont nem méltó ennek a lapnak a hasábjaihoz. — Egyet azonban teljes bizonyos­sággal meg lehet állapítani: azt tudni­illik, hogy Gömbös Gyulával együtt meghalt a budapesti városházán az egy- pártra való törekvésnek a gondola­ta, meghalt az rendszer Is, amely ennek a gondolatnak a szolgálatába állítva, annyi ellentámadást váltott ki és annyira kevés sikert aratott. Kétségtelen, hogy a kormányzat veze­tését oly egyének fogják átvenni, akik megértéssel lesznek az elvi alapon álló más pártok törekvéseivel szemben. Eb­ből folyóan egészen bizonyosra lehet venni, hogy a Keresztény Községi Párt és a. Nemzeti Egység Pártjának fővá­rosi szervezetei között a kormányzás­hoz szükséges együttműködés meg fog szilárdulni. Ennek szükségességét mind­két pártban annál is inkább be kell látni, mert hiszen a mai idők a jobboldal teljes össze­fogását parancsolóan írják elő a vörös veszedelemmel: a főváros munkásai és üzemei körében egyre nyilvánvalóbban megszervezett vö­rös veszedelemmel szemben. — A Keresztény Községi Párt erő­teljes akciót indított a bolsevista ve­széllyel szemben való állásfoglalás tár­gyában és ebben az akcióban a város­háza táján határozott, intézkedéseket és változásokat követel. Éhez az akcióhoz csatlakoznia kell a Nemzeti Egység Pártjának is! Még akkor is, ha az ab­ban lévő liberális elemeknek az nehe­zükre esik! Viszont mellénk kell álla­nia ennek a pártnak akkor is, amikor ellenezzük a főváros tisztviselői státusában azokat a kinevezéseket és előléptetéseket, amelyek nem az érdemben, nem a rangsorban, nem a rátermettségben bírják gyökerü­ket, hanem egyedül és kizárólago­sa*» egyoldalú pártérdekeket kíván­nak szolgálni. — Gömbös Gyulával — fejezte be nyilatkozatát emelt hangon Petrovácz Gyula — el kell temetni azt a mellékkor­mányt is, amely Uyen jelenségek1 { intenzív forszi rovásával mérgesí­tette el a viszonyt a két városház testvérpárt között. Szükségesnek tartom, hogy minket ne csak az árvaságnak közös tudata kap­csoljon össze, hanem a teljes Őszinte- ség, a szándékok becsületes nyíltsága!, a törekvések közössége, a meggyőződés azonossága és a főváros érdekeiért va­ló közös munka készsége, amelyet ne­mes fegyverekkel, teljes lojalitással és tiszta becsületességgel akarunk árvasá gunkban is továbbfolytatni! Idáig tart Petrovácz Gyula nyilatko­zata, amely a maga közismert nyíltsá­gával, preciz megállapításaival és töké­letes őszinteségével úgy országos, mint várospolitikai körökben is élénk féltik- nést fog kelteni. Úgy értesülünk, hogy azokon a helyeken, amelyek á jövendő miniszterelnök és a jövendő belügymi­niszter intencióit jól ismerik, tisztában vannak azzal, hogy az új kormány minden vonatkozás­ban szakítani fog a Gömbös Gyula és szőkébb vezérkara által fana­tikusan elgondolt és keresztülvinni . akart egypárt-törekvésekkel a bu­dapesti városházán. Az új kormányzat, amely elé a nehe­zebbnél-nehezebb bej- és külpolitikai problémák egész sora tornyosul, béliét és nyugalmat kíván a budapesti város­házán. Ezért a diktatórikus jellegű egypárt-törekvésekkel szemben tovább­ra is a kormányzatilag kitűnően be­vált két párt-rendszert kívánják az ille­tékes tényezők a városházán érvényes!: teni. Hogy a városházi politikai kormányzat jellegében beáll ó-e ez a változás várospolitikai vonatkozásban fel- .? tűnést keltő személyi változásokkal \ is fog járni — az ezek után senki ■. előtt egyetlen pillanatig sem lehet kétséges.

Next

/
Oldalképek
Tartalom