Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-10-03 / 40. szám
1936 október 3. MIHMiH nwwnwmr ***** irmwü 3 Vége et kezíyíis kéz politikájának! A Keresziény Községi I*át± kiveszi a maga részéi a sorsdöntő világnézeti harcbél Irtai: Szőke Gyula dr. A nyári szünet után megtartott első pártértekezleten Csilié ry András dr. ügyvezető elnök indítványára a párt állástfoglalt a nemzetrontő, vallástalan és erkölcstelen irányzat és a felforgató elemek ellen, továbbá a kisemberek és közalkalmazottak, valamint a munkásság érdekei mellett és néhai Wolff Károly által kitűzött programnak megfelelően a szanálás által ismét lecsökkenteti munkabérek felemeléséről kíván már lehetőleg a jövő évi költség- vetésben gondoskodni. Mindez az állásfoglalás nem új. A program ugyanaz, a munka is a régi; legfeljebb hatalmasabb, erősebb és foly- tonosabb munkára van szükség. A szociáldemokraták levetették az álarcot és megmutatták az igazi arcukat az egész ország színe előtt! Ha még nyilvánosságra kerül az a hihetetlen magas, több millióra menő pártadó, amellyel a munkásságot megterhelik és a munkásság önmaga előtt bevallja, hogy ezt a külön terhet az amúgy is nehéz megélhetés filléreiből kell elvonnia, úgy a munkásság is kell, hogy mihamarabb belássa, hogy az eltartói és barátai nem a szélső bal táborában vannak. Látnia kell mindenkinek a most Spanyol- országban történő eseményeket, amint nálunk mindenki látta és a legszociálszolgálati jubileumát már mint tanácsnok fogja megünnepelni! * ZÁSZLÓT AVATOTT a Vas-utcai felsőkereskedelmi fiúiskola volt tanítványainak egyesülete. Mint fővédnökök S zendy polgármester, S zily köz- oktatásügyi államtitkár és Er ney titkos tanácsos hívták meg a volt tanítványokat a zászlóavató ünnepségre és országos találkozóra . Az ünnepség során F el k ay tanácsnok tartotta a megnyitóbeszédet, míg a zászlóavató szónoklatot vitéz K r a szil a h o r k a y János dr. mondotta el. A zászlóanya F el k ay Ferencné volt. aki bájos megjelenésével és nagyhatású avató szavaival díszítette az ünnepséget. A zászlóavató beszéd mottóját Felkay Ferencné Széchenyi egyik könyvéből választotta, igen stílusosan, mert az iskola Széchenyi Istvánról van elnevezve. Felkayné avató beszédének a mottója a következő Széchenyi-idézet volt: — A múlt elesett hatalmunkból, a jövendőnek urai vagyunk! * HONFFY LAJOSNAK, az általános népszerűségnek — természetesen csak tisztviselői körökben és nem az adózók körében — örvendő adóhivatali igazgatónak van egy külön hadserege: a H o n f f y-b oy ok. A Honffy-boyok nemcsak tűzzel-vassal hajtják be és végre a főváros háztartásában annyira szükséges adókat (mint a polgármester költségvetési jelentése mondja: a jövő esztendőben kerek 60 milliót), hanem a sport terén is diadalmasan nyomulnak előre. A berlini olympián három Hon- ffy-boy szerzett büszke világbajnoki cidcmokratább munkás is 1919. évben a saját bőrén tapasztalta a szociáldemokrata jólét áldásait és így nem lehet közömbös az, hogy a közügyekben, a gazdasági életben, a szociális igazgatásban ők vezetnek, vagy a keresztény gondolat, a testvéri szeretet és a valláserkölcsi élet az irányadó? A Keresztény Községi Párt alapelveihez híven a legmélyebb felháborodással tiltakozik a szociáldemokraták viselkedése ellen és követeli a kormánytól a bolsevizmus újabb előkészítésének a megakadályozását. Szinte bámulatraméltó, hogy mennyire nem iáíja a kormányhatóság, hogy itt mi készül! Nemcsak mondjuk azt, hogy a szociáldemokraták a bolsevizmus előkészítői, de a mostan történtek, a spanyol távirat, a pestmegyei közgyűlési felszólalás, a miskolci viselkedés, a budapesti verekedés, az ő helyiségük pincéjében való összejövetelek és sztrájkok mutatják, hogy újból a felforgatást készítik elő. Minderre pénzük is van, mert a munkástól elszedik azt, ami béremelést kapnak, sőt annál többet is. A Keresztény Községi Párt ezzel szemben felvette a harcot és nem rajta múlt, hogy a kormányok rövidlátása nyeregbe segítette és hatalomhoz juttatta őket, hamar elfeledvén a történteméi, az elmúlt héten pedig nem kisebb hatalmasságot, mint a fővárosi pénzintézeteket gyűrték ádáz küzdelemben maguk alá a Honffy-boyok. Vizipóló volt a nemes vetélkedés fegyvere és a Pénzintézeti Sportegyletek Ligája merészelte nemes, de egyenlőtlen küzdelemre kihívni a Honjfy-bo- yokat. Az adóhivataliak a következő felállításban győztek 8:l-re: Takács (VIII/A. adőkerület) Sennyei (VIII/A. adók.) Tolnai (III. adók.) Hazay (V/B. adőker.) Brandy Dr. Gózon Lemhényi (V/B. adók.) (VI/B. adók.) (VIjB. adók.) Válamennyien adókerületi adószáim- viteli osztályoknál szolgáló tisztviselők voltak a fővárosi csapatban. Két olym- pikon is küzdött (Brandy és Hazay) a fővárosi csapatban, melynek —■ mint a hozzánk beküldött tudósítás jelenti, passz játéka ellenállhatatlan volt és támadásai végzetesek voltak a Bankliga csapatára. A győztes csapat gyönyörű ezüstserleget kapott. A mérkőzésen Honffy Lajos adóhivatali igazgató vezetésével megjelent adóhivatali tisztikar lelkesen buzdította az adócsapatot és a végén ünnepelte nagy és fényes győzelméért. A pénzintézetek részéről ott láttuk: Szaszovszky Gézát, a Községi Ta- karékpénztár igazgatóját, Dittrich Aladárt, a Bankliga alelnökét, B o r o v y Andrást, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatóját, Gr ájfi Ödön dr.-t, az ismert úszósportférfiút. A B. S. E. részéről jelen volt Szenté Miklós ny. tanácsnok, kormányfőtanácsos. két és nem tanulván azokból. A Keresztény Községi Párt rendezte a közüzemi munkások megélhetését, vezetett be és vitt keresztül igen sok közmunkát, mellyel a muiikátlanságot enyhítette. Rendezte a fővárosban a szociális kérdést, hogy éhező és lakásnélküli lehetőleg ne legyen a fővárosban, jóllehet a vidék nyomorultjai mind ide özönlöttek. Nem engedjük, hogy elhagyott és elzüllött gyermekek legyenek, ezért bővítettük az árvaházakat és gyermek- otthonokat. Nem lehet beteg megsegítés nélkül. Nem lehet agg ellátás nélkül és megépítettük a kislakásokat és munkásházakat, ogy fedél alá jusson mindenki. Mindezért nem szedtünk pártadót és nem a munkásság verejtékes filléreiből csináltuk mindezt, hanem a főváros egész polgárságának a hozzájárulásával, a gyakran nehezen megfizetett adófillérekből, hogy egyformán érezze a főváros minden polgára a segítő kezet és lehetőleg mindenki részt vegyen a terhek viselésében és a szociális feladatok teljesítésében. I Csak egyet nem tudtunk megcsinálni: nem tudtunk erőszakosan fellépni azok ellen, akik az általunk megteremtett bjékét megint feldúlni szándékoznak és nem követeltük erőszakosan a főváros alkalmazottaitól, hogy azt az elvet és irányt kövessék, amelyet mi képviselünk és amely a fővárost rendbehozta és rendben tartja. így történt azután meg, hogy nagyon sokan megfeledkeztek arról, hogy a bolsevizmus rombolása után mi építettünk újra és amikor az új építmények fenntartása érdekében a mi el- evinket kellett volna támogatni, az erőszakoskodó szociáldemokraták prote- zsált embereit alkalmazták a legkülönbözőbb hivatalokban és munkára. Ez a dőreség bosszulja meg már most is magát, ez a mulasztás okozza a folytonos szanálási ingert és ez fogja elsősorban azoknak az életét megkeseríteni, akik elég gyengék, elég naivak, vagy elég lelkiismeretlenek voltak újból elkezdeni játszani a tűzzel és újból kísérletezni, akár rosszul felfogott közérdekből, akár a még rosszabbul alkalmazható és érvényesíthető magánérdekből. Nem engedhető meg és nem tűrhető, hogy sztrájkokat rendeznek, munkát zavarnak, felforgató elveket hirdetnek és az egész főváros életére nélkülözhetetlen üzemekben olyan hatalmaskodást űzzenek, amely az igazgatók tekintélyét rontja és az engedelmesség megtagadására vezet. Nem tűrhető a bizalmi rendszer a közüzemekben és meg nem engedhető, hogy a munkások felett nem az üzem vezetősége, hanem a szociáldemokrata párt bizalmi emberei rendelkezzenek. Amelyik üzem vezetősége ez ellen tenni nem tud, hagyja ott a helyét. Amelyik üzem igazgatósága ilyen rendszert eltűr, az nem képes a közérdek felfogására és az üzem vezetésére! Ha véletlenül egyes üzemekbe felvesznek munkásokat, akik nem tagjai a szociáldemokrata pártnak és szakszervezetnek és a munkás nem lép be közéjük, az üzemből elbocsátják. Ez a paIV., Városház-u. 3-5., XI., Horthy M.-ut 39. nasz most már évek óta hangzik el! Nem egyszer jöttünk arra rá, hogy a bizalmi ember vádolta be a munkást és rögtön elbocsáttatott. Ha az üzem vezetősége ezt a rendszert eltűri, nem szabad, hogy a főváros vezetősége: az illetékes tanácsnok és polgármester ezt a mulasztást elnézzék! Nem szabad, hogy alkalmazottakul olyanokat vegyenek fel, akik már eleve elkötelezték magukat a felforgató eszméknek és akikről ezt a polgármester tudja, vagy legalább is tudhatja, mert hiszen ilyenek ajánlják felvételre! Ma világn ézeti harcot vívunk a hit és haza nevében, a hit és haza ellenségeivel. Bizonyos, hogy ebben a harcban mi győzünk. A városházán azonban más is folyik. Mi közvetlenül küzdünk a rend fenntartásáért, a polgárok biztonságáért, egészségéért, megélhetéséért, a főváros fejlődéséért. Áldozatot hozunk azért, hogy ez a főváros tovább is jó működő szív maradjon hazánk testében. Itt tehát nem lehet megalkuvásnak helye és nem lehet arról szó, hogy akár politikai nyomásra, akár pillanatnyi dicséretért, akár a legközelebbi választásra megígért támogatásért elfelejtsük azt, mire vállalkoztunk és mi a kötelességünk. Ez a kérdés nem pártpolitikai kérdés és teljesen együgyüek azok, akik azt hiszik, még mindig, hogy majd nekik kegyelmezni fognak a hatalomra jutott bolsevisták, mert nyeregbe segítik őket, vagy mulasztásukkal előmozdítják a hatalomra jutásukat. Aki nincs velünk, az ellenünk van! Mi tehát nem azt nehezményezzük, hogy a pártatlanság jelszavával a sirámoktól elvakítva, vagy az erőszakosságtól megfélemlítve reájuk hallgatnak, vagy nekik engedelmeskednek, vagy a legrosszabb esetben azt mondják, hogy tárgyilagosan intézik a dolgot, ugyanakkor azonban mégis nekik kedveznek, hanem elvárjuk, hogy aki bármely címen a főváros vezetésében, fenntartásában, munkájában részt vesz, a® a rend, béke és közjó érdekében a legszigorúbban tartsa magát viselkedésében és cselekedetében a fennálló törvényes rend, a jog és erkölcs mellett és úgy működjék, hogy az a főváros javára szolgáljon. El vagyunk határozva és el vagyunk szánva, hogy újból nem takarítunk el romokat, mert nem engedjük, hogy romok legyenek. És mindazokat, akik a fővárosban romokat akadnak teremteni, vagy ezt elősegíteni, el fogjuk távolítani! Viszont kérjük, hogy a munkában a jó emberek legyenek velünk ! ■BgiaEMi
