Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1936-01-25 / 4. szám

2

tumampjEST

19S6 január SS.

WWW' i iIBíww ..................Bili hí ......... limn

utcán át egészen a Vörösmarty-térig az útburkolatokat, mindjárt látom, mit kell és mit szabad csinálni. Szeretném, ha főtanácsos barátom végigjönne velem és akkor a tanítás helyett elkészítené a javaslatot, hogy az autonómia végül a megfelelő határozatot meghozhassa.

*

ESZEMBE JUT A POLGÁRMESTER ígérete: törődni fog a Belvárossal és annak útburkolatával is. Csak ne jobban törődjék, mint mi, belvárosiak szeretnénk. Csak a rossz burkolatokat javíttassa ki, csak az elhanyagolt Duna- partot hozassa rendbe, csak a skatulyaházak építésére ne adjon építési engedélyt. De verje ki a fejéből és még inkább az illetékes ügyosztályok, üzemek és bizottságok fejéből azt az elgondolást, hogy még a közlekedésünket is megszüntesse, a villamost a Dunapart- ról elvigye, a szállodanegyedre csöndet varázsoljon. Mert mi, belvárosiak nem fogunk repülőgépen járhatni és ha megszűnik a közlekedésünk, mi nem az előkelőség halk mozgását, hanem a halál csöndjét fogjuk a Belváros kereskedelmi és ipari életében érezni.

*

ABBA KELL HAGYNOM. Az orvos megengedte, hogy a betegszobából a dolgozószobába kimehessek. Jön az élet, a munka és magam előtt látom, hogy ha ezeket a gondolatokat megértették és valóra váltják, a közjót fogják szolgálni.

!ÉRDEMRENDEK j

és miniatűrök, nem sl elmerek, ;

zománcozott jolvények ?

| JEROUSCHEK-nél, ”ä" j

fimop Antal n fiai

ut-, csatorna- és beton- épitési vállalkozó

Budapest, VÍH , Futó-utca 10.

Telefon; 30-3—85.

Nincs műszaki dsungel!

Hozzászólás Müller Antal cikkéhez

Irta: RAóhes Emii di\, oki. mérnök

Őszinte érdeklődéssel olvastam M ü 1- 1 e r Antal országgyűlési képviselő írását az Uj Budapest január 11-iki számában. De az eléje helyezett cím — úgy érzem — tovább ment, mint magának a cikknek tartalma és tartalmi célkitűzése is.

Hiszen a főváros műszaki ügyei nem merülnek ki a különböző építkezések és szállítások vállalatba adásával. Ellen- kezlöleg, utóbbiak csak Ids részét képviselik ama óriási feladatcsoportnak, amit Budapest műszaki igazgatása jelent.

Jól tudjuk, hogy a városháza tizennégy ügyosztálya közűi öt látja el a műszaki ügyeket. Közülük három, úgymint az út- és csatornaépítési (II.), a városrendezési és magánépítési (III.) és a magasépítési (XIII.) ügyosztály műszaki képesítésű, — míg a közlekedési, közgazdasági és ipari ügyosztály (V.), valamint a vízvezetéki és világítási (XII.) ügyosztály nem műszaki képesítésű tanácsnok alatt működnek.

Amellett itt vannak a város legfontosabb üzemei és intézményei: a Vízmüvek, az Elektromos müvek, a Gázmüvek, itt van a Beszkárt, a Hév és még sok más fontos intézmény. Ezek mind a város műszaki ügyviteléhez tartoznak.

És itt vannak a kerületi mérnöki hivatalok, melyeket nem — hogy úgy mondjam — rangsor szerinti felsorolásként hagytam utolsónak, hanem azért, hogy külön is kiemelhessem a főváros életében fontos szerepüket. Hiszen a műszaki igazgatás legtöbbször ezeken a szerveken keresztül ér el közvetlenül a lakosság életének majdnem minden műszaki vonatkozásához és ezekkel kapcsolatban a végrehajtási, a felügyeleti, az ellenőrzési teendők ezerfelé ágazó — munkaerölétszámukat gyakran sokszorosan meghaladó — teendői háramlanak e hivatalokra.

Mindeme óriási hivatali felkészültség munkájának csak kicsiny hányadát képezi az építkezések és szállítások vállalatba adása. Az utóbbiak körül felrótt hibák tehát még nem jelenthetik az egész műszaki igazgatás hibás voltát.

Azonban mégis vannak mindenfelé hibák. A nagyváros ezer és ezerféle feladatot, tennivalót ró a hatalmas létszámú műszaki karra. Képtelenség volna feltételezni, hogy ekkora feladatkörű és ilyen óriási hivataltömeg minden vonatkozásban hibátlanul dolgozik. Csakhogy a főváros műszaki igazgatásában fellelhető hibák nem a mérnökök személyéből, nem — hogy úgy mondjam — mérnöki mivoltukból erednek.

Ezeknek a hibáknak gyökere nem személyekben, hanem a re nd- szerben található.

A főváros műszaki igazgatásának mai rendszere talán kitünően megfelelt volna még a harminc-negyven év előtti Budapestnek, de nem a mainak. — Az utolsó harminc-negyven év alatt a főváros nagyot fejlődött, de még nagyobbat fejlődtek műszaki ügyei és teendői. Ez az idő a világon mindenütt a rohamos és szakadatlan technikai fejlődés korszaka volt.

A mai nagyváros életmegnyilvánulásaiban, szükségleteiben és feladataiban a műszaki ügyek döntő fontosságúak lettek. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a műszaki alkotások, a műszaki vonatkozások: a kövezett és aszfaltozott útak, a víz-, gáz-, villanyszolgáltatás, a csatornázás, a közúti villamosvasút és autóbuszok, a hatalmas épületek és a többi műszaki létesítmények teszik ma nagyvárossá a nagyvárost.

Mondhatná valaki, hogy ezek csak külsőségek, mondhatná, hogy ax igazi nagyvárost a magasabb kultúra, a szellemi és lelki műveltség ott összpontosuló és onnan szétáradó értékei alkotják. Csak részben volna igaza! Tudjuk, hogy a lakosság túlnyomó része számára a nagyvárost éppen a nagyvárosias külső és az azzal összefüggő, a mindennapi életet és kényelmet szolgáló számtalan műszaki berendezés jelentik.

Mindazt pedig, ami ezekből folyóan a főváros műszaki igazgatásának feladatát képezi, ezt a sokféle, szerteágazó, mégis szervesen összefüggő munkahalmazt, — régebbi viszonyoknak megfelelő rendszerbe foglalva és igen sok esetben elavult jogszabályok alapján, hol egymástól túlságosan is függetlenül, hol megint a kelleténél szorosabban egymásba fonódva, sokszor fölös ténykedésekkel túlhalmozva, másszor kellő hivatali előírások és szabályok nélkül, néhol túlméretezetten nagy ügyosztályokban, máshol megint elaprózott kis hivatalokban, — látják el a főváros mérnökei.

Ha azt akarjuk, hogy a ma észlelhető hibák megszűnjenek, hogy a főváros műszaki igazgatása kifogástalan és korszerű legyen, akkor szakavatott és bátor kezdeményezésre van szükség.

Ketté kell osztani a túlnagy műszaki ügyosztályokat, viszont össze kell fogni az egyes nem műszaki ügyosztályokban szétszórt műszaki hivatalokat. Teljesen műszaki ügyosztályokká kell kiépíteni azokat, amelyek ma csak félig tekinthetők ilyennek (Pl. V. ügyosztály). És meg kell valósítani, életre kell hívni a műszaki képesítésű alpolgármesteri tisztséget, mint a főváros összes műszaki ügyosztályainak, üzemeinek és intézményeinek egységes, működésűket minden részletében egy nevezőre hozó központi vezetői tisztségét.

vmommmrm,

NAGYOBB SZENZÁCIÓ az elmúlt héten sem zavarta a várospolitikai életet és a városháza nyugalmát. Az ellenzéknek nem sikerült megismételnie a multheti rendkívüli közgyűlést, mert a főpolgármester az új beadvánnyal szemben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felvetett téma — az üzemi szolgáltatások árainak megállapítása — a szanálás hatáskörébe esik, amiről is pedig a szanálási két esztendő lejártáig, tehát a folyó esztendő májusa végéig — a törvényhatósági bizottság közgyűlésén ne essen említés!

így hát nem lesz rendkívüli közgyűlés a jövő héten, de minden valószínűség szerint még az azután következő héten sem, hacsak időközén elő nem veszik a szociálpolitikai ügyosztály esztendők óta egyre vastagabbá hízó tengeri kígyóját: a lakbérleti szabályrendeletet. Aminek a problémája azután a legkevésbbé sem egyszerű, mert módot ad az egymással szembenálló pártoknak arra, hogy megvédjék a szegény, ki- uzsorázott lakókat, illetőleg a még szegényebb és még kiuzsorázottabb lakókat önmaguk és egymás ellen. Mondanunk sem kell, hogy megfelelő nyilvánosság, illetőleg még megfelelőbb csinnadratta mellett!

Arról, hogy mikor lesz rendes közgyűlés: e pillanatban még senki sem tud semmit. Az elnöki ügyosztály ugyan

összeharangozta az ügyosztályokat, jelentsék be közgyűlési tárgyaikat, azonban a tanácsnok uraknak túlzottan sok tárgyuk, amit a törvényhatósági bizottsággal kell letárgyalniok — nincsen. Kivéve természetesen a folyó ügyeket, az apróbb személyi előterjesztéseket, telekszabályozási problémákat és azokat a költségvetési előirányzatokat, amelyek százezer pengőnél nagyobb keretben mozogván, előzetes közgyűlési felhatalmazást igényelnek. Mivel pedig ezeknek a kisebb jelentőségű folyó ügyeknek a száma állandóan szaporodik, február első jelében mégis csak lesz rendes közgyűlés, ha másképen nem, hát úgy, hogy a rendes közgyűlés napirendjére fogják felvenni a lakbérleti szabályrendelet módosítására vonatkozó belügyminiszteri rendelet tárgyalását is.

LIBER ENDRE ALPOLGÁRMESTER erős influenzában megbetegedett és a hét eleje óta betegen fekszik Lipót- körúti lakásán. Láza azonban még mindig nem szűnt meg teljesen, úgy hogy orvosai tanácsára nem hagyja el a szobát. Minden remény megvan azonban arra, hogy a népszerű alpolgármester a jövő hét első napjaiban fel gyógyultan egy-két heti üdülésre mehet.

Az influenza városházi frontjának még egy betege van a főtisztviselők köréből: Szemethy Károly főügyész, aki szintén ágybanfekvő beteg.

Néhány napig a szobát kellett könynyű lefolyású meghűléssel őriznie L am o tt e Károly dr. alpolgármesternek is. Lamotte már felgyógyult és bejár a városházára.-*

A POLGÁRMESTER INTÉZKEDÉSÉRE gyászlobogó leng valamennyi fővárosi hivatalos épületen és az összes iskolákon is. Budapest közönsége azonban nemcsak fekete zászlókkal, de szívében is őszintén gyászolja az elhunyt angol királyt. Annál is inkább, mert fia és örököse: VIII. Edward, Budapest nagy barátja, nem valószínű, hogy mint királyi felség, a közeljövőben harmadszor is eljöhessen Budapestre, melyet kétszeri itt-tartózkodása alkalmával annyira megszeretett.

Az új király trónralépte kapcsán felvetettük a kérdést: ki volt az, aki Budapestre felhívta annakidején a walesi herceg figyelmét? Kétségtelen, hogy sokan vindikálják maguknak ezt a dicsőséget. Viszont az is bizonyos, hogy a főváros hivatalos idegenforgalmi szervezetének, az idegenforgalmi hivatalnak is jelentékeny része van abban, hogy a walesi herceg a múlt esztendőben kétszer is Budapesten járt.

Erre vonatkozóan érdekes és értékes dokumentumot őriz Kovácsházy tanácsnok. Van neki egy dossziéja, amelyben gyűjti a köszönő leveleket a világ minden tájáról a főváros idegenforgalmi naptáráért. Ezek között a köszönő sorok között a legértékesebbek és legérdekesebbek közé tartozik az a néhány sor,

amelyet a walesi herceg magántitkár sá- ga intézett a főváros idegenforgalmi hivatalához, 1934. december hó 11-én. íme, a St. James-palotából keltezett levél, a walesi herceg címerével:

ST JAMES'S PALACE. S.W.

11th December 1934.

The Private Secretary 13 directed to acknowledge the receipt of the Calendar for 1935*

The Municipal Information Office, . V.Deak Ferenc utca 2- BUDAPEST. Hungary.

Nem kétséges: a naptár gyönyörű képei jelentékenyen hozzájárultak a budapesti úthoz!

•KA VÁROSHÁZI JUBILEUMOK sablonos sorozatából messze kiemelkedik az a huszonöt esztendő, amellyel Rosta g ni Achilles dr. tanácsi főjegyző ünnepli a maga negyedszázados közszol•