Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1936-09-05 / 35-36. szám

4 1986 szeptember 5. mm A Keresztény Községi Párt újból sikraszáll a harmadik, műszaki képesítéshez kötött alpolgármesteri állás megszervezéséért Petrovácz Gyula a központi és kerületi műszaki Igazgatás tátongó hibáiról — Gépészmérnök-tultengés van a fővárosnál a mérnök és épitészmérnök-hiány mellett — Az Uj Budapest tudósítójától — A Rákóczi-úti házbeomlás kapcsán írott cikkeinkben kifejezést adtunk azon álláspontunknak, bogy a belügyminisz­ternek, ba e tárgyban tett nyilatkozatai szerint le akarja vonni a katasztrófa tanulságait, sürgősen intézkedni kell a műszaki képesítéshez kötött alpolgár­mesteri állás megszervezése iránt. Ezen közléseink úgy várospolitikai, mint mérnöki szakkörökben élénk feltűnési keltettek, és cikkeink kapcsán úgy a mérnöki, mint a vállalkozói szaklapok sorozatosan foglalkoznak az Uj Buda­pest által felvetett eszmével. Az elmúlt napokban nyári szabadsá­gáról visszaérkezett Petrovácz Gyula országgyűlési képviselő, a Keresztény Községi Párt elnökségének tagja, aki a a főváros törvényhatósági bizottságában évekkel ezelőtt bontott zászlót a műszaki képesítéshez kötött alpolgármesteri állás megszervezéséért. A Rákóczi-úti ház­beomlás kapcsán napvilágot látott bel­ügyminiszteri nyilatkozatok, továbbá a műszaki képesítéshez kötött alpolgár­mesteri állás megszervezését illetően Petrovácz Gyula a következőket mondotta az Uj Buda­pest munkatársának: — A belügyminiszteri vizsgálat, amely az egész városházi adminisztrációt egy szerencsétlenséggel kapcsolatban tette vizsgálat tárgyává, két dolgot ál­lapított meg. Elsőnek megállapította a belügyminiszteri vizsgálat, hogy az ügyosztályok belső műszaki munkája nem hagy fent különösebb kívánnivalót, de hiányzik azok szakirányú központi vezetése. A Keresztény Községi Párt már megalakulásakor, amikor legelő­ször felmerült a műszaki alpolgár- mesterség kérdése, 1920-ban állást- foglalt egyrészt a műszaki jellegű ügyosztályok számának szaporítása, másrészről a harmadik alpolgár­mesteri állásnak műszaki képzett­séghez való kötése mellett. Ezt az álláspontját a Keresztény Köz­ségi Párt a legutóbbi években is követ­kezetesen fenntartotta, és így igazán nem hibás abban, hogy a természetes és egészséges adminisztráció ezen elgondo­lása valóra nem vált. Most is az a fel­fogásunk, hogy akár a budai, akár a pesti oldalon felmerült építési katasztrófák, akár viszont a kerületi mérnöki hivata­lok és a központi műszaki ügyosz­tályok közötti kapcsolat hiánya miatt, valamint a műszaki ügyek gyorsabb és egyszerűbb adminisz­trációja érdekében nem lehet elzár­kózni egy felelős, a központi irá­nyítást és ellenőrzést gyakorló műszaki alpolgármesteri állás léte­sítése elől. — Gyakorlatilag nincs egyébről szó, mint annak a közgyűlési határozatnak, amely a harmadik alpolgármesteri állás felállításának szükségességét már ki­mondotta, de az ahhoz szükséges minő­sítést a törvény ellenére vagylagosan — jogi, vagy műszaki — állította fel, egy oly belügyminiszteri jóváhagyásá­ról, amely az új fővárosi törvény kife­jezett rendelkezéseinek megfelelően a vagylagosságot megszünteti és a mű­szaki minősítést előírja. Nincs senki, aki el ne ismerné, hogy ez a harmadik alpolgármesteri ál­lás nagyban megkönnyítené a jelen­leg túlterhelt két alpolgármester helyzetét és a műszaki ügyek gyor­sabb vitelére, tehát a közönség pa­naszainak megszüntetésére: felet­tébb alkalmas volna! Ha előbb nem, az új költségvetés tár­gyalásával kapcsolatosan az ősz folya­mán pártunk részéről a közgyűlésen történni is fog ilyen indítvány. — A második tény, amit a belügy­miniszter úr vizsgálata helyesen meg­állapított az, hogy az építkezések külső ellenőrzése a lehető leggyengébb mó­don van ellátva. A tervek az építési engedély kiadásánál szigorú elbírálás alá kerülnek, de azt, hogy az építkezés pontosan a tervek szerint történik-e, úgyszólván senki sem őrzi ellen. Ez ar­ra vezetett, hogy a lazább lelkiismeretű tervezők két tervet készítenek; egyet ad usum patris, a hatóságokhoz, mint bead- ványi tervet és egy másikat, ad usum Delphini, a tényleges kiviteli tervet. A kettő között lényegbevágó különbsé­gek és méret-differenciák vannak. — Az Uj Budapest tudósítójától — A főváros sportszerető polgármestere, felismerve az olimpiai játékoknak (az egész nemzetre kiható jelentőségét, a berlini olimpiászra a testnevelés és sport ügyeivel foglalkozó, szakférfiak­ból álló bizottságot küldött ki. A bizott­ságnak F e 1 k a y Ferenc dr. tanácsnok, a közoktatási ügyosztály kitűnő vezetője irányítása mellett H o d á s z y Miklós testnevelési igazgató, M e z e y Ferenc testnevelési szakfelügyelő és Bárány István dr. tanácsosi fogalmazó voltak a tagjai. A bizottság tagja volt a középí­tési ügyosztály részéről Dörre Endre műszaki tanácsos, aki a stadion mű­szaki berendezését tanulmányozta. A — A kerületi mérnökök időszerinti kiszállásai csak külszínesek lehetnek, az ő hivatali elfoglaltságuk mellett nem is lehet kívánni, hogy az építkezés lé­nyegébe betekintést nyerjenek és meg­állapítsák, hogy az épületen található munkaterv megegyezik-e a jóváhagyott építési tervekkel és a statikai számítá­sokban feltüntetett méretekkel. — Épen azért helyes az az elgondolás, hogy az építési engedély-díjak, az ellen­őrzési díjak és lakhatási engedély díjak bevételének terhére, vagy egyéb ha­sonló jövedelmekből nagyobbszámú építészmérnököt, vagy felső építőipar­iskolát végzett fiatalembert alkalmazzon a főváros kerületenként az ott folyó építkezések állandó, hetenkénti, tényle­ges ellenőrzésére. Az ilyen szerves és következetes ellenőrzés a későbbi ka­tasztrófák elhárítására kiválóan alkal­mas volna! — Nem utolsó sorban helyes az a megállapítás is — fejezte be általános érdeklődésre számottartó nyilatkozatát Petrovácz Gyula — amit a belügymi­niszteri vizsgálatban szintén kifejezést nyert, hogy a mérnöki diplomák minősége a szolgálati beosztásban szintén érvé­nyesíttessék. Hogy az építészmérnökök a magasépí­tésnél, a mérnökök az út- és csatorna- építésnél, a gépészmérnökök pedig a gé­pészeti ügyeknél nyerjenek beosztást, nem pedig fordítva. Mert senkitől sem kívánhatják, hogy olyan műszaki ügyek­nél teljesítsen eredményes szolgálatot, amelyekre képesítése nincs! Viszont a fővárosnál még az új státusrendezés re­dukált megállapítása mellett is gépész­mérnök-tultengés van, a mérnök és épí­tészmérnök-hiány mellett. berlini út eredményeiről Felkay Ferenc dr. tanácsnok a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Olimpiai kiküldetésünk mintegy három hétig tartott, utunk célja az volt, hogy tanulmány tárgyává tegyük a berlini olimpiász megrendezésének műszaki és gyakorlati lebonyolítását, tanulmányozzuk a stadion és a hozzá­tartozó sportintézmények építési mód­jait. — Magáról a stadion berendezéséről és az elért sikerek értékeléséről jelen alkalommal nem számolok be, ezt a részét az olimpiásznak bőven ismertette a napi és a sportsajtó. Van azonban az olimpiai kiküldetésnek néhány olyan tanulsága, amely az Uj Budapest hasábjaira kívánkozik. — Ha végigtekintünk győztes olim­pikonjaink sportágain, megállapíthatjuk, hogy a tíz aranyéremből nyolcat olyan sportágak versenyzői szereztek, akik fedett sportcsarnokunk (hiá­nya miatt sokszor levegőtlen kis csarnokokban voltak kénytelenek elké­szülni a nagy küzdelemre. Ezért kell arra törekednünk, hogy a magyar ál­lam és a székesfőváros összefogása révén az oly sokszor és sokak által óhajtott fedett sportcsarnok mielőbb megvalósulhasson. Ismerve a főváros sportviszonyait, véleményem szerint a pillanatnyi szükségletet kielégítené egy aránylag kevés költséggel létrehozható, hat-nyolcezer ember befogadására szol­gáló fedett esportcsarnok. — Ez a berlini olimpiász legna­gyobb tanulsága! Mindezideig rossz pénzügyi viszonyaink megakadá­lyozták megfelelő fedett sportcsarnok, ületöleg nagyobbméretü stadion meg­építését. Reményiem, hogy a berlini győzelmek eredményeképen a nemzet és fővárosa együttes öröme és felbuz­dulása rövidesen megvalósítja a fedett sportcsarnokot és a magyar stadiont ! Az olimpiászon szerzett tapasztalataim­ról természetesen részletesen beszámol­tam S z e n d y polgármesternek, rámu­tatva arra, hogy az annyira értékes diadalt szerzett magyar sport, ha a tokiói olimpiászon meg akarja tartani illusztris pozícióját, nem nélkülözheti tovább a fedett sportcsarnokot. A Tribon Ruházati Részvénytársaság Üllői-út 14. szám alatti áruházában meg­kezdődött az óriási választékban levő őszi és téli ruházati cikkek árusítása előnyös részletfizetési feltételekkel is. MEGJELENT A 1111Ó1 lófllSŰIt „GAZDASÁGI, PÉNZÜGYI ÉS TŐZSDEI KOMPASZ*1 1936-1937. évi évfolyamának első része két kötetben. TARTALMAZZA : az összes buda­pesti, vidéki bankók és bankházak, budapesti és vidéki szövetkezetek, minisztériumok, a Tébe, a Buda­pesti Áru- és Értéktőzsde, Budapest székesfőváros és a vidéki városok stb. legújabb adatait. A közeljövőben megjelenő két kötettel együtt — amely az összes budapesti és vidéki ipari, kereskedelmi biztosító stb. vállalatok legújabb adatait fogja tártál mazni — négy kötetből fog állani a nagymérvben kibővített komplett kompasz. Mind a 4 kötet ára együtt 60 P. Megrendelhető: a Pesti Tőzsde ki- adóhivatalában Budapest, VI., An- ker-köz 2. I. 4. Telefon : 1-220-96 és 1-218-86. Szeptember hó 10-én és 15-én délután fél 3 érakor A berlini olimpiász tanulsága: fedett sportcsarnokot Budapestnek! & Felkay tanácsnok beszámol olimpiai kikttldetésérfti

Next

/
Oldalképek
Tartalom