Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-01-18 / 3. szám
1936 január 18. Of esztendő alatt 5*6 százalékkal Budapest lakosainak száma nőtt A perifériák erőteljes fejlődése a népszámlálás tükrében — A XL és XIV* kerületekben volt a legnagyobb a lélekszám^gyarapodás — A világháború óta is állandóan emelkedik a főváros lélekszáma — Az Uj Budapest tudósítójától. — A közelmúltban, a múlt év december havában vette kezdetét az egész ország területére kiterjedő hatállyal a képviselőválasztók összeírása. A főváros területére vonatkozólag Szendy polgár- mester rendelete a választók összeírását népszámlálással kapcsolta össze és a munkálatok lebonyolításával a székesfővárosi statisztikai hivatalt bízta meg. A hatalmas népszámlálási anyag begyűjtése után alig egy héttel a hivatal nagyhírű igazgatója, Illyefalvi L Lajos dr. az összeírás előzetes eredményeiről már a következőkben informálta az Uj Budapest munkatársát: — Az öt esztendővel ezelőtt lebonyoLélekszám i lított országos népszámlálás eredményei alapján vált nyilvánvalóvá, hogy fővárosunk is belépett .azon metropolisok előkelő sorába, melyeknek lélekszáma meghaladja az egymilliót. Annál nagyobb volt minden igaz magyar öröme, mert Budapest a milliós lélekszámot a rengeteg véráldozatot követelő világháború, az ország gazdasági életét megbénító forradalmak után, majd hosszú évek gazdasági válságának közepette érte el. A most lebonyolított népszámlálás ismeretessé vált eredménye ismét arról az örvendetes körülményről tájékoztat bennünket, hogy fővárosunk tovább halad a fejlődés útján és népessége a körülményekhez képest erőteljesnek mondható arányban, örvendetesen növekedett. Szaporodás (+) Csökkenés (—) Kerület 1930. 1935. absz. % I. 25.339 22.307 — 3.032 — 12.0 II. 52.047 57.366 + 5.319 + 10.2 III. 60.465 62.051 + 1.586 + 2.6 XI. 48.155 58.400 + 10.245 + 21.3 XII. 41.799 47.968 + 6.169 + 14.8 Jobbpart 227.805 248.092 + 20.287 + 8.9 IV 25.172 25.146 — 26 — 0.1 V. 66.413 71.525 + 5.112 + 7.7 VI 100.153 101.779 + 1.626 + 1.6 VII 135.675 137.521 + 1.846 + M VIII 141.119 144.538 + 3.419 + IX 98.861 100.497 + 1.636 + 1.6 X 65.756 70.451 + 4.695 + 7.1 XIII. 76.542 82.374 + 5.832 + 7.6 XIV. 67.276 78.797 + 11.521 + 17.1 Balpart 776.967 812.628 + 35.661 + 4.6 Budapest 1,004.772 1,060.720 + 55.948 + (fi? fentebbi statisztikai táblázat rületek utolsó öt esztendő alatti lélek — A tanúsága szerint megállapítható, hogy Budapest népessége az elmúlt öt esztendő alatt ikerekszámban egy millió ötezerről közel egy millió hatvanegyezerre emelkedett. A szaporodás tehát 5.6%-ot tesz ki. — A parti részek szerint vizsgálva e kérdést kitűnik, hogy míg a budai keModern kertek lervezéíe és kivitelezése KIR6HLE6HNER KERTÉPÍTŐ II., Julia-utca 2. (Budakeszi-ut sarok) Telefon: 55—8—53. Állandóan raktáron; gyümölcs-, díszfa, fenyő, évelő és rózsa, nagy választékban Union fiolái és fiai ut-, csatorna- és beton- épitési vállalkozó Budapest, Vili, Futó-utca 10, Telefon: 30-3-85. Havas Gyula kefe- és ecsetgyáros Aranykoszorus mester Gyár: VII., Rózsa-utca 20. szám. TelefOn : 30^2^45. számgyarapodása közel 9%-ot tesz ki, addig a pesti oldal népessége 4.6%-kal gyarapodott . . . Úgy látszik, hogy a budai hegyvidék egészségesebb fekvése, tisztább hegyi levegője nagyobb vonzóerőt gyakorol a főváros lakosságára, mint a pesti oldal. — A kerületi adatok megkülönböztetésével folytatva vizsgálódásainkat, felötlik, hogy a legerősebben a XI. kerület népessége szaporodott. (21.3%), de kiemelkedő a XII. kerület (14.8%;), valamint a II. kerület (10.2%) lélekszámúnak növekedése is. Feltűnő alacsonynak látszik Óbuda lélekszám-gyarapo- dása (2.6%/), bár feltehető, hogy a tervbevett városrendészeti tervek közeljövőben történő megvalósítása erős lökést ad a meglehetősen visszamaradt kerületek fejlődésének. Lényegesen, kerek 12%-kai apadt az új I. közigazgatási kerület népessége, ami valószínűleg a budai polgárságnak a perifériákra való törekvésével hozható összefüggésbe. __ A pesti kerületek vizsgálatánál Közp onti fűtések,egészségügyi berendezések I mmKfttMflN ! oki. mérnök Budapest, V., Katona József ucca 41. ^jUi^estij^^aiijsarok.) Telefon 21-0-19 | kitűnik, hogy a Belváros népszáma, habár csekély mértékben is (0.1%), ismét vesztett jelentőségéből. Fővárosunk ,,City“-je tehát hü maradt a tradíciókhoz. A csupán belterülettel rendelkező kerületek népszáma a Lipótváros kivételével általában viszonylag gyenge emelkedést mutat. Az V. kerület 7.7%- os emelkedése valószínűleg összefügJobbpart Balpart gésbe hozható azokkal a modem bérpalotákkal, amelyek főként az utóbbi években épültek, míg a VI., VII. és VIII. kerület viszonylag csekélyebb arányú népességszaporodása ismét a külterületi fekvésű kerületek lakosságának szembeszökő megduzzadásával magyarázható. — Rendkívül nagyjelentőségű kiváltképen a XIV. kerület lélekszámgyara- podása, ahol a tömegesen épülő kertes házak benépesülése folytán 11 és fél ezerrel, azaz 17.1%-kal több lelket írtak ez alkalommal össze, mint az öt év előtti népszámlálás alkalmával. De jelentősnek mondható az ugyancsak perifériális fekvésű X. és XIII. kerületek lélekszámszaporodása is, ami nemcsak a kispolgári elemeknek a kertes, családi házak utáni vágyakozásával, hanem a belső városrészek bérházainak viszonylag magasabb lakbéreivel is magyarázható. Budapest Jobbpart Balpart absz. Budapest % — A mondottak után nem tartjuk érdektelennek azokat az adatokat, amelyek az utolsó négy népszámlálás adatai alapján a főváros népességének jelentős ütemü gyarapodását szemléltetik. Tizenöt esztendővel ezelőtt, közvetlenül a világháború és a forradalmak után, fővárosunk lakossága alig 926 ezerben állapíttatott meg. A következő évötöd 3.4%rOS gyarapodással 961 ezres lélekszámmal zárult. Még erőteljesebb volt a főváros lakosságának gyarapodása az 1930-as évvel záruló évötödben, amidőn 4.6%-os gyarapodással Budapest lakossága kerekszámban egy millió ötezerre emelkedett. S végül pedig a most lezajlott népszámlálás produkálta a legjelentősebb emelkedést, mivel az 5.6%-os gyarapodás közel 56 ezres lélekszámtöbbletet mutat az öt év előtti népszámláláshoz képest. Az utóbbi tizenöt esztendő együttes gyarapodása pedig 131.724 lelket (14.17%) tesz ki, ami kétségtelen bizonyítéka fővárosunk életképességének.-— A fentebb mondottak alapján tehát Budapest népességének nincsen oka L é 1 e k s z á m 1920. 1925. 1930. 1935. 196.478 207.721 227.805 248.092 732.518 753.274 776.967 812.628 928.996 960.995 1,004.772 1,060.720 S : s a p o r u 1 a t 1920—25. 1925—30. 1930—35. absz. % 11.243 20.084 20.287 8.9 20.756 23.693 35.661 4.6 31.999 43.777 55.948 5.6 . 3.4 4.6 5.6 a kétségbeesésre. Ha csak halványan is, de adatainkból kicsillan a termelő munka mind erőteljesebb térhódítása, amit nemcsak az ország lakosságának jelentősnek mondható beszivárgása, hanem az építkezési tevékenység emelkedő irányzata is igazolhat. De gondoljunk csak Budapest külső városrészeinek kiemelkedő lélekszámgyarapodá- sára! E városszéli települések kétségtelenül indokolják fővárosunk lakossága törekvő munkásságát és eredményes szorgalmát és igazolják, hogy a magyar fajban mily erős a saját ház, a kertes otthon utáni vágyakozás, aminek révén a becsületes munka árán megtakarított fillérek nemcsak biztos tőkebefektetést nyerhetnek, hanem a fáradt test és gondterhelt lélek a napi munka után a saját ház boldogító tudata mellett a szabad, friss levegőn felüdülhet. Ily erős magyar lélek és ily törhetetlen élniakarás mellett pedig kell, hogy minden budapesti polgár lelkes hazafi- sága előtt ott lebegjen a szebb jövő reménye, a magyar feltámadás felemelő tudata! TUNGSRAM duip6aspítóiZ£óM^fl^
