Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1936-01-18 / 3. szám

2

ujwamPEsr

1986 január 18.

szusok dísztelenítik el ezt a természet által bájosan alkotott lejtőt. Esztétikai szempontból oly bántó ez a mostani elrendezés, hogy a külföldi szakemberek, akik egyébként a legnagyobb dicsérettel halmozzák el a székesfővárosnak nemcsak természeti szépségeit, hanem egész elrendezését is, a Várhegy nyugati oldalának, úgy a Bástya-sétány, mint a Krisztina-körút felőli megszemlélésénél azonban a legnagyobb megbotránkozásuknak adnak kifejezést.

— Amikor közvetlenül nyugdíjba menetelem után, 1920-ban első ízben választattam meg székesfővárosi bizottsági tagnak, egyik legelső feladatomnak tartottam megállapítani azt, vájjon hol és mikor történt itt az első hiba. Kitűnt, hogy az első háromemeletes ház építésére való kérelem elbírálásánál a székesfőváros illetékes bizottsága és ügyosztálya, a kérelmet igen helyesen elutasította, ami körülbelül vagy 25 évvel ezelőtt történt. Fellebbezés folytán azonban a közmunkatanács akkori vezetői megváltoztatták az I. fokú határozatot és kiadták az engedélyt úgy, ahogy az kéretett. Ezzel meg volt adva a veszedelmes precedens, amelynek később aztán végzetes következményei lettek minden tekintetben.

— A közmunkatanács későbbi vezetőségei felismervén a megfelelő rendeletek hiányának 'nagy hátrányait, az építésügyi szabályzathoz kiadott I. és

II. pótlékokban, valóságos drákói, de igen üdvös rendelkezésekkel most megóvja legalább magát a Várat és annak keleti, Duna felé néző lejtőjét, egyrészt a Vár jellegének további tönkretételétől, a történelmi és műtörténeti emlékek további rombolásától, másrészt a dunai kilátás beépítésétől. Ezeket az intézkedéseket a legnagyobb elismeréssel kell fogadnunk, a nyugati lejtőn azonban alaposabban rpár nem lehet segíteni.

— Visszatérve tulajdonképeni témánkra, kijelenthetem, hogy a nyugati vároldalon mutatkozó süllyedéseket és azoknak sajnálatos konzekvenciáit, nézetem szerint a fentemlített nagy súlyéi háztömböknek a meredek lejtőn való felépítése, továbbá az idén bekövetkezett rendkívüli havazások és az azokat

követő téli időben oly szokványosán előforduló felhő szakadás szerű kitartó esőzések nagy víztömegének a talajba való beszüremlése és nem utolsó sorban az Attila-utcában most folyamatban lévő építkezést megelőzőleg ott állott régi ház hegyoldali részének megfelelő ducolás elmulasztásával történt lerombolása okozta.

— Az Uj Budapest tudósítójától —

A székesfőváros vezetősége féltékeny gonddal vigyáz Budapest várostörténete kapcsán fenmaradt csekélyszámú emlékeire. Teszi ezt annál inkább, mert

— amint azt Sipőcz Jenő dr., a budapesti központi városházáról szóló Schoen-féle monográfia előszavában már 1930-ban megállapítja, — a székesfőváros nem gazdag történeti emlékekben: azokból sokat viharokkal teljes múltja söpört el, azután pedig a rohanó és kegyeletben szegény fejlődés rombolt le útjából. Pedig egy várost igazi közületté csak a tradíciók közössége emel, és tradíciók csak a történeti emlékek megbecsüléséből és tiszteletben tartásából fakadhatnak!

Pest város fejlődésének legnagyobb- szabású ,emléke a volt invalidus-ház, majd Károly-kaszárnya: a jelenlegi központi városháza. A központi városháza Városház-utcai oldalán már 1928 óta márványtábla hirdeti az épület történetét. A polgármester elhatározásából a városháza épületében a legközelebbi jövőben újabb emléktáblák és szobrok fogják hirdetni Budapest várostörténeti dokumentumait. Erről a nagyszabású akcióról

Némethy Károly dr.

tanácsnok, a kulturális ügyosztály vezetője a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának:

«HHHMHMMMnMiR mM, Ml 4'

— Helyén valónak tartottam a kérdéses ügyben ezen városi szaklap hasábjain annál is inkább bővebben nyilatkozni, mert a városrendezési bizottságnak legutóbbi ülésén tett rövid felszólalásom — nyilván a sürgősen eszközölt közlés folytán, — a napilapok egy részében nem elég híven lett visszaadva.

—■ Az a törekvésünk, hogy a városházán helyet kapjon a genius loci: a hivatalokban megforduló közönség tudja és érezze, hogy a várostörténet által megszentelt helyen térül-fordul az immáron kétszázhúszesztendős épület boltíves folyosóin. Akciónknak első fejezete volt az emléktábla elhelyezése és a városház történetéről szóló forrásmunka kiadása, a második lépést az elmúlt napokban tettük meg, amikor a városháza főbejáróját megszabadítottuk a különféle anyakönyvi hirdetmé- nyes táblák tömkelegétől és egyelőre egyszínű sárgára vakoltuk. Már a táblák eltüntetése elegendő volt arra, hogy felszínre hozza a boltíves kapu- alja nemesvonalú egyszerűségét.

— Két félköralakú bemélyedés van a tágas, csarnokszerű kapubejáratban. Ezek közül az egyikbe Széchényi György esztergomi prímásnak mellszobrát fogjuk elhelyezni. A szobor most van megrendelés alatt, elgondolásom szerint Széchényit, aki 1692. januárjában Pozsonyban kelt alapítólevelével rakta le a pesti kórház alapjait, a városháza modelljével fogja a szobor ábrázolni. A századik életévében járó prímás 157.000 rajnai forint értéknek megfelelő vágbesztercei. csejtei és beckói birtokainak mindennéven nevezendő hasznát egyesegyedül e pesti kórház céljaira hagyta. Széchényi eszméje csak halála után két évtiÄtradíciók közösségéért!

Ä városházának a hirdető-tábláktól megtisztított főbejárójában elhelyezik Széchényi prímás szobrát

zed mnlva került a megvalósulás folyamatába, amidőn a közállapotok kényszerítő hatása alatt az udvari haditanács karolta fel a hadirokkantak ügyét, akik számára immáron nem kórházat, hanem invalidus-házat építettek a Szervita-utca, Hatvani-utca és Újvilág-utca által határolt üres telken.

— Hogy a másik szoborfülkébe kinek a képmása fog kerülni, még nincs eldöntve. Talán Rottenbiller Lipóté, vagy Kamermayer Károlyé. Szó van azonban arról is, hogy a polgármesteri lépcsővel szemben levő vakablakban márvány-emléktáblát létesítsünk, melyre fölvéssük az egyesített főváros polgármesterinek nevét, Kamermayer Károlyról kezdődően.

— Szó van arról is, hogy emléktáblával jelöljük meg a városháza történelmi szempontból fontos és érdekes szobáit. A második emelet 241. számú szobában vörös márványtábla örökíti már meg — 1906 óta — Klauzál Gábor születését. A hagyomány azt tartja, hogy abban a szobában, amelyben, szemben a polgármesteri hivatallal, a titkárság van elhelyezve, raboskodott volna az ötvenes években Jókai Mór. Ennek a fogságnak a történeti alapját igyekszünk kihámozni és ha azt sikerül megállapítanunk, itt is emléktáblát fogunk elhelyezni.

Elmondotta még munkatársunknak Némethy tanácsnok, hogy megkezdődött és folyamatban van a Károlyi palota Kaplony-utcai oldalának frontális kiképzése. A nyári hónapokra elkészül ez az építkezés, amely méltó módon fogja kiegészíteni a barokk-építészet legszebb budapesti emlékét.

Hézagpótló újítás!

Van

kisüveg

Igmándí

keserüvlz is

2—3-szori

használatra

56 fillér

Kérjen mindenütt kisüveg keserüvizet

VXROOtíÜWÚlESl

AKKORA KARZATI FELVONULÁSSAL kezdődött a liberális lapok által annyira beharangozott keddi rendkívüli közgyűlés, mintha nem is egy kicsinyke flotta-demonstráció lett volna műsoron, hanem az ország sorsa dőlt Volna el a Váci-utcai palotában. Nos, amikor azután a hegyek vajúdása során megszületett a nevetséges egérke, a baloldali bizottsági tag uraknál csak a karzati tömegek orra volt hosszabb és konyult inkább lefele.

Botrányt várt a karzat éhes-szimatú közönsége, jó szaftos „odamondásokaV", amiket aztán „megadta neki ‘ felirattal közöltek volna a túlvérmes reggeli lapok. Volt olyan éltesebb karzati látogató is, —• természetesen a gyengébb nemből, — aki vérre szomjúhozott. Azt várta, hogy Gál Jenő, ama nevezetes lipótvárosi demokrata, kirántja széles harci fringiáját és egyetlen rohammal veszi be a jobboldali saroküléseket, ahol Csilléry Andrés és Petrovácz' Gyula csendes egykedvűséggel figyelték az eseményeket.

Mindez nem következett be! Csend volt, rend volt, nyugalom volt az egész vonalon. A jobboldali pártok a rendkívüli közgyűlés megkezdése előtt tartott értekezleteiken elhatározták, hogy egyetlen szóval sem jelelnek Apponyi György beszédére. Még a viharsarkokat is leszerelték és kiadták a vezérek a [ parancsot, hogy nem lesz válasz, de még közbeszólás se.

így történhetett, hogy este hat órakor, alig háromnegyed órával a közgyűlés 'megnyitása után Veronács mester leolthatta a hatalmas csillárokat és miután alaposan kifáradt abban, hogy a baloldali tagok igényléseit karzati jegyek iránt kellőképen kielégíthesse — hazamehetett lefeküdni. . .

■*

EGYETLEN MEGDÖBBENTŐ MOMENTUM jelentkezett, majdnem lehetetlenné téve, hogy a rendkívüli közgyűlést megtartsák. A főpolgármester elnöki megnyitójában bejelentette, hogy Szegő Béla törvényhatósági bizottsági tag űr engedélyt kért és kapott a mai közgyűléstől való távolmaradásra.

A Rassay-párt városatyái rémülten néztek össze. Talán egy pillanatig az a gondolat is átcikkázott agyukon, hogy ily körülmények között nem is érdemes megtartani a rendkívüli közgyűlést. Egy ellenzéki megmozdulás Szapóleon nélkül! Mit ér az egyesült ellenzék frontja, ha Szegő úr markáns egyénisége nem teszi teljessé a sorokat?

Azonban Apponyi grófot már ez a tragikus távoliét sem akadályozhatta m.eg abban, hogy a szülői házból magával hozott halk illedelmességgel el ne mondja beszédét. Előkelőén és kissé

fáradtan hangzott el a szónoklat, félbemaradt gesztusokkal és önmagába ros- kadt logikával. Szemmellátható volt, hogy a gróf úrnak nem tetszett a ráosztott szerep és nem titkolt spleen-nel fogadta a liberális tenyereket, amelyek a beszéd után siettek a nagy nyilvánosság előtt megszorítani a grófi uj jókat.

Feltűnt, hogy Gál Jenő csak az Appo- nyi-beszéd második félidejében érkezett be a közgyűlési terembe. Biztosan azért, mert sokáig tartott, amíg szmokingot húzott magára. Gál Jenőt ugyanis any- nyira meghatotta Apponyi kiállása a liberális front élén, hogy szmokingot húzott a tiszteletére. . .

ír

KISSÉ GYÉREK VOLTAK a baloldali sorok, feltűnést csak az keltett, hogy a Fridrich-párt egyetlen tagja sem jött el a rendkívüli közgyűlésre. A vezér sem. Így hát ismételten rejtély maradt, hová tartozik a népszerű kegyelmes lír. Sem ő, sem pártja nem adott feleletet ezirányban, mert távollevők nem szavazhatnak.

A jobbközép első sorából hiányzott Z s i t v ay Tibor, aki az egész közgyűlés alatt ott volt ugyan a városházán, de a pártja részére fenntartott társalgóban tartózkodott.

A kereszténypárton első alkalommal foglalt helyet Hegedűs Amand, a kitűnő ciszter plébános, aki Bittér Illés clairvaux-i apát után ismét a népszerű fekete-fehér ornátussal tarkítja a keresztény párti sorokat. Amennyien

fájlalják a szerény és szimpatikus nemes Nagy Mihály távozását a közgyűlési teremből, annyira örülnek a Szent Imre-városban köztiszteletben és szeretetben álló Hegedűs főtisztelendő bizottsági tagságának.

*

A TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁG legelfoglaltabb tagjai közé tartozik kétségtelenül Ilovszky János. Arról nem beszélve, hogy mint üzletember a legtöbbet dolgozók közé tartozik, közéleti működésében is rengeteg a teendője. A Baross Szövetség országos elnöke a kitűnő Ilovszky, az ő számára most, amikor a közgyűlés előkészítése folyik, ü> ruxp huszonnégy órája is kevésnek bizonyul.

A jövő hó közepén lesz a Baross Szövetség ezévi rendes közgyűlése, ezek a közgyűlések mindig nagy társadalmi és egyben politikai események is, megint csak Ilovszky János teremtő zsenije révén. E pillanatban még a legnagyobb titokban folynak a kulisszák mögött a közgyűlési előkészületek, de annyit már elárulhatunk, hogy meglepetés lesz a szónokok személye a keresztény kereskedelem és ipar illusztris ünnepén: a Baross Szövetség közgyűlésén.

De nemcsak a magyar iparnak és kereskedelemnek., de a Balatonnak is lel-