Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-06-13 / 24. szám
2 WMtWWfP WUßUDAPEST 1936 június 13. ■Hotyty&h, mta&d&üák- Báwzyi Budafi&sí £$tf WfSácjitÁ fe-tfe^zései&U Ida: MádéMicUáed azon megállapítása, hogy az 1930-as fővárosi törvény értelmében a zárószámadásnak az állami számvitelről szóló törvényekben foglalt alapelveknek megfelelően kellett volna elkészülnie. alapja nincsen. A törvény ugyanis kimondja, hogy a fővárosi költségvetés és zárószámadás készítésének módját, azoknak alapját és tartalmát a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértőén rendelettel szabályozza. Ez a rendelet hat év óta egyáltalában nem jelent meg, és így a polgármesternek természetesen nincs más teendője, minthogy az eddigi formában készítse el úgy a zárószámadást, mint a költség- vetést. Élesen visszautasítja a polgármester a számszéki igazgató azon vádját, mint-, ha a számszék által kifogásolt elszámolási módok a székesfővárosnál napirenden volnának. A számszéki igazgató kijelentésével szemben megállapítja a polgármester, hogy ez nincs így, és hogy a bruttó és áttekinthető elszámolás elve ebben a zárószámadásban is maradék nélkül érvényesül! Félreértések elkerülése végett azt is megállapítja a polgármester, hogy az 1935. számadási év előírás szerint mutatkozó feleslege nem kombináció eredménye, hanem az évközben előírt összes bevételnek és összes kiadásnak számszerű különbözete. A pénzügyi szakbizottság által kiküldött zárószámadási albizottság szintén több kifogásolni valót tartott a főváros múlt esztendei zárószámadásáról. Ezek a kifogások azonban csak a zárószámadások kisebb jelentőségű tételeire vonatkoznak, kivéve Láng Lajos észrevételeit a Beszkárt kezelésébe átadott fővárosi vagyont illetően. A zárószámadási albizottság jelentéséhez hozzáfűzi a polgármester, hogy változatlanul helyesnek tartja a Beszkárt tartalékolási politikáját, annál is inkább, mert az újítási alap dotálása ezzel a kérdéssel nincs összefüggésben. A zárószámadással kapcsolatban különben Láng Lajos dr. különvéleményt is bejelentett. Magyarország történetének egyik jelentős eseménye volt, amikor harminc évvel ezelőtt I. Ferenc József kinevezte a koalíciós kormányt, amelyben Kossuth Lajos fia is helyet kapott. Az évtizedes közjogi harcoknak ez a nagy vívmánya átalakította az ország politikai életét és hatalmi pozíciókba jutottak végre azok, akik addig az ellenzék keserű kenyerét ették. Megváltozott a helyzet a budapesti városházán is, melynek akkor nem volt polgármestere, mert Halmos János lemondott állásáról. Inkább otthagyta díszes pozícióját, semhogy segédkezet nyújtson a darabont kormánynak és végrehajtsa anak törvénytelen intézkedéseit. Ez az előzménye annak a nevezetes eseménynek, melynek színhelye az Újvárosháza közgyűlési terme volt 1906. június 19-én. Hatalmas vörös-sárga-kék színű lobogó hirdette a komor külsejű épület ormáról, hogy az ország fővárosa polgármestert választ. A választást heves harcok előzték meg. A konzervatív gondolkodású kerületi főnökök és városatyák sehogysem tudtak megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy egy 39 éves ember, tizenhétévi közszolgálat után a város élére kerüljön. Nehéz küzdelme is volt ennek a fiatal tanácsnoknak, amikor szembekerült Sipőcz Lászlóval, a kiváló jogtudóssal, az árvaszék ! nagytekintélyű elnökével, aki a koalíciós kormány, különösen P o 1 ó n y i Géza igazságügyi miniszter bizalmát és támogatását élvezte. Azt hozták fel Sipőcz ellen, hogy élemedett koránál fogva fizikailag nem tud majd megbir{ kózni a nagy feladatokkal. Ez az aggodalom már határozott formában jelentkezett a 45-ös választmány jelölő ülésén, amely egy kerület többséggel a legfiatalabb pályázó, B á r c z y István mellett foglalt állást. Akkor még kilenc : kerülete volt Budapestnek. Sipőcz Lászlóra az I., II., IV., és IX., Bár- c z y r a a III., V., VI., VII. és VIII. kerület szavazott. Meleg nyári napon volt a választás. A közgyűlési terem roskadásig megtelt karzatán ott volt a békevdlág társadalmának színe-java, a politikai, tudományos, művészi élet sok kiválósága. A nemzeti kormány bizalmi embere, a szikár termetű F ü 1 e p p Kálmán főpolgármester megrázza az elnöki csengőt és jelenti, hogy a polgármesteri állásnak három jelöltje van: Sipőcz László árvaszéki elnök, K ú n Gyula építési tanácsnok és B á r c z y István kultúrtanácsnok. Ezekre lehet szavazni. A tulajdonképeni harc azonban csak Sipőcz és Bárczy között volt. A budai szabadpolgárok K a s i c s Péter vezetésével és a belvárosi Sasok K1 é h Istvánnal az élükön óriási erőfeszítéssel dolgoztak Sipőcz érdekében, de Bárczy hívei sem voltak restek. Eljöttek szavazni Darányi Ignác miniszter, Hegedűs Sándor, Eötvös Károly, Hock János, G a j á r y Ödön, B ó k a y Árpád és János, Rákosi Viktor, Emmer Kornél. Érdekes jelenet játszódott le a szavazóhelyiségben. A szavazatszedőküldöttség elnöke, a jól megtermett N o v á k Sándor minden szavazásra jelentkező városatya kezébe egy fehér és két fe-. kete golyót nyomott. Amikor Eötvös Károly is kapott ilyen három golyót, azt kérdezte, melyik azok közül a Sipőcz é. Megmagyarázták neki, hogy a fehér golyót kell a S i- p ő c z-u r n á b a dobnia, ha Sipőcz- r e akar szavazni. A vajda erre a S i p ő c z-urnába dobta a fehér golyót, a két feketét visszaadta az elnöknek ezzel a megjegyzéssel: „Ez nem kell, mert Sipőczre szavaztam. Igaz ugyan, hogy P o 1 ó n y i is az ő pártján van, de hát egye meg a fene“. Po- lonyi és Eötvös tudvalévőén állandó harcban voltak egymással. Két óra hosszat tartó szavazás után kihirdették az eredményt: Bárczy István a székesfőváros polgármestere. Morzsányi Károly impozáns alakja vezeti a deputációt, mely az új polgármestert a terembe hozza. Gyönyörű díszmagyarban lép az elnöki emelvényre a daliás Bárczy. Füle p p főpolgármester köszönti. Azután jön a nap igazi eseménye: a programbeszéd, amely lelkes tapsokat váltott ki pártkülönbség nélkül mindenkiből. Rövid hónapok múlva már az ellentáborból is sokan hivei lesznek és segítik munkájában Bárczyt, aki felismerteti még a legmegrögzöttebbekkel is a modern átalakulás szükségességét és új áldásos szociálpolitikát honosít meg a városházán. Magas erkölcsi tartalom hatotta át cselekedeteit és alkotásait. Mindig a saját lábán állott és emancipálta magát a régi klikkek befolyása alól. A szó legnemesebb értelmében a polgárok vezére, a polgármestere és azok mintaképe volt. A hatalmas program, melyet székfoglalóján adott, nem tűnt el nyomtalanul. Maga előtt látja és gyönyörködik benne nap-nap után ennek a szépséges fővárosnak minden élő embere. Legolcsóbban vehet teniszháló-, sátorponyva-, pokróc- hátizsák-, szobatorna- készletet és horgászati cikkeket Hauschild Albert síéi Budapest, VI!., Károly kSrut 15. T.: 41-5 0 Szállít hivatalok részére iratkötőhevedert _______por- és padlótörlöruhát. Alapit.: 1838-ban ift Rosmummi SZENDY POLGÁRMESTER VARSÓI és berlini útjával részletesen foglalkoznak a napilapok. Ehelyütt csak azt jegyezzük meg, hogy a polgármester 15-én, hétfőn este érkezik Budapestre, másnap átveszi hivatalát és már részt fog venni a pénzügyi bizottság ülésén. * SIPŐCZ FŐPOLGÁRMESTER állapota állandóan javul. IJgy volt, hogy a főpolgármester már elnököl is a szerdai rendkívüli közgyűlésen. Alaposabb meggondolás után azonban úgy döntött Sipőcz főpolgármester, hogy nem lenne ildomos, ha az ő szanáló működését kritizáló közgyűlésen elnökölne. Ezért elnökölt szerdán Sz e n d y polgármester távollétében Liber helyettes polgármester. * „HOSSZANTARTÓ LELKES ÉLJENZÉSSEL és nagy tapssal“ — ahogyan a hivatalos jegyzőkönyv mondja —• választotta a Magyar Országos Orvosszövetség huszonnyolcadik rendes kongresszusa a szövetség tiszteletbeli tagjává Sipőcz Jenő főpolgármestert, akit a Kir. Pázmány Péter Tudományegyetem háromszázéves jubileumával kapcsolatos ünnepségek során az orvostudományok tiszteletbeli doktorává avattak. —- A Tudományegyetem — mondotta a kongresszuson előterjesztése sodrán többek között Keleti József főtitkár — elismerni kívánta azokat a nagy érdemeket és gyakorlati eredményeket, amelyeket Sipőcz Jenő dr. vezető állásában fővárosunk közegészségügyi állapotainak fejlesztése körül elért. Indokoltnak látjuk, hogy a Magyar Országos Orvosszövetség, mint a magyar orvosi rend érdekképviseleti szerve, csatlakozzék az elismerés meg- nyilvánításához azzal, hogy Sipőcz Jenőt a szövetség tiszteletbeli tagjává megválasztja. Módot ad erre alapszabályunk, amely szerint: Tiszteletbeli tag lehet még nem orvos is, ha a szövetség érdekeit hathatósan előmozdítja! Sipőcz Jenő Öméltóságáról — folytatta a főtitkári előterjesztés — ezt elmondhat j u k, mert alapszabályaink szerint az orvosi kar tekintélyének emelése és az orvoslásnak, valamint az egészségügynek fejlesztése a Szövetség célja. Éhez pedig Sipőcz Jenő dr. tevékenységével hathatósan hozzájárult. Az igazgató tanács mindezt figyelembevéve úgy határozott, hogy az elhangzott javaslatot a folyó évi rendes kongresszus elé terjeszti és javasolja a kongresszusnak, hogy Sipőcz Jenő dr.-t a Magyar Országos Orvosszövetség tiszteletbeli tagjává válassza meg. Az elnöklő Verebély Tibor dr. egyetemi tanár az elhangzott tapsot annak jeléül tekinti, hogy a javaslatot a kongresszus egyhangúan fogadja el. Verebély professzor ezután a közgyűlésen megjelent Sipőcz Jenőt melegen üdvözölte, mondván többek között a következőket: — Azt a családot, amelynek Méltóságod sarja, mi a múltban, mint az emberi nemes érzések szentélyét ismertük és tiszteltük, tudtuk, hogy boldogult édesatyja keze nyomán áldás azért fakadt, könny azért szikkadt az árvák szemén, mert azt a kezet nemesen érző szív táplálta, fenkölt lélek vezette. Mi biztosak voltunk, hogy ebből a fészekből csak olyan férfiak kerülhetnek a közélet porondjára, akik azt a szívet, akik azt a lelket hozzák magukkal örökségként. Méltóságodnak, sajnos, oly korán elhalt báty- j a, kedves iskolatársam, tényleg eszményképe lett a jó orvosnak, aki a sors legszomorúbb üldözöttjei, az elmebetegek mellett állott védő szellemükként. Biológiai törvényszerűség, hogy Méltóságod fényes ivelésű közpályáján is hű maradt szükségképen családja hagyományaihoz, és így megerősítő je lett a mi orvosi törekvéseinknek. Fogadja az egész magyar orvostársadalom nyújtotta kitüntetést, 'mint olyan díszt, amely keveseknek jutott eddig osztályrészül, úgy, amint mindnyájan dísznek tekintjük, hogy azt épen Méltóságodnak ajánlhatjuk fel. A főpolgármester meleg szavakkal válaszolt az üdvözlésre, azt hangoztatva,n, hogy akár személyi kérdésről volt szó, akár tárgyi kérdésről, a szakembereknek, a hivatott orvosoknak véleményét mindig száz százalékig elfogadta. * NAGYOBB VIHAROKBAN VALÓBAN nem bővelkedett a szerdai rendkívüli közgyűlés, aminthogy az a köpönyeg, amelyet eső után vesz fel az amber, ha el is takarja a megázott ruhát, mégsem tartozik a legszükségesebb dolgok közé. Pedig a közvélemény vihart szimatolt, aminek jeléül zsúfolásig megteltek a karzatok. Szorgosabb vizsgálódás után azonban meg lehetett állapítani, hogy nagyobbrészt üzemi tisztviselőkről van szó, akik eljöttek meghallgatni, hogyan védik meg érdekeiket a különböző közgyűlési pártok. A bizottsági tagok részéről a közgyűlés kezdetén, illetőleg a közgyűlést megelőző, valamint a szünetekben tartott pártértekezleteken még megvolt az érdeklődés. Mikor azonban látták városunk nemes atyjai, hogy egy méltóságteljes tiltakozásban fog kimerülni és végelgyengülésben elpusztulni a közgyűlést megelőző nagy és heves agitáció, lassan, de biztosan elszállingóztak, úgyannyira, hogy amikor Liber al- nolgármester kimondotta Petrovácz Gyula javaslatának elfogadását, a bizottsági tagoknak már alig egyötöde volt a közgyűlési teremben. * A MAGA EGYSZERŰSÉGÉBEN IS MEGHATÓ és impozáns az a néhány
