Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-01-11 / 2. szám
mmammsr 19S6 január 11. A műszaki dsungel Irta: MÜLLER ANTAL Az Uj Budapest karácsonyi számában Wolff Károly azon plakátjával kapcsolatban, amely felszólítja Budapest keresztény népét, bogy keresztény kereskedőknél és iparosoknál fedezze karácsonyi szükségleteit, megkérdeztem, hogy az ország legnagyobb munkaadója, Budapest székesfőváros, a keresztény városháza, hogyan támogatja a keresztény ipart és kereskedelmet? Erre a kérdésemre csattanós választ adott Wolff Károly, pártja újévi üdvözlésére adott válaszában. Wolff Károly arra figyelmeztette a városháza műszaki ügyosztályait, vigyázzanak, mert nem fogjuk soká tűrni, hogy a vállalkozásoknál álokoskodásokkal saját fajtánkat háttérbe szorítsák. Hangsúlyozta Wolff Károly, hogy ez az intelem nem a polgármesternek szól, akit a Keresztény Községi Párt azért emelt pajzsra, mert méltó volt rá. Azzal a tudattal hallgattam végig Wolff Károly újévi beszédét, hogy nem hiába küzdők esztendők óta a keresztény ipar és kereskedelem városházi térfoglalásáért, íme: pártunk vezére is ugyanazt az álláspontot foglalja el, ugyanarra a meggyőződésre juttatták őt is a keresztény kereskedők és iparosok égbekiáltó panaszai! Lojálisán állapítom meg azt is, hogy Wolff Károly újévi beszéde százszázalékosan igazolta az Uj Budapest áldozatos áldozatos állásfoglalását is a keresztény kereskedelem és ipar védelme ügyében. Most már csak az a fontos, hogy vezérünk szavai ne maradjanak pusztába kiáltott szó, legyen ez a beszéd az az élesztő, amely erjedésbe hozza a kenyérré átalakuló búzalisztet. Meg kell mondanom: azokat a memorandumokat, javaslatokat, program- mokat és nyilatkozatokat, amelyek a keresztény ipar és kereskedelem védelmében a törvényhatósági élet különböző fórumain és a sajtóban elhangzottak, nem veszik szívükre a műszaki ügyosztályok. Le kell szögeznem azt, hogy a versenytárgyalások kiírásában, azok elbírálásában, a közmunkák szétosztásában a helyzet teljesen és tökéletesen változatlan, illetve amennyiben változik, az nem a keresztény kereskedelem és ipar javára történt. Ismételten kijelentem, hogy a legutóbbi községi választások óta, amely a jobboldali pártok impozáns győzelmével végződött, főképen azért, mert közmunkát, és kenyeret ígértünk keresztény kereskedő- és iparos polgártársainknak, amennyiben változás állott be a közmunkák kiosztásában, ez a változás a nemkeresztény kereskedelem és ipar javára történt. Kétségtelen, hogy a városházán egy numerus clausussal állunk szemben, numerus clausus zárja el a közmunkától a keresztény iparosokat, a közmunkák túlnyomó többségét egyre mohóbban és egyre mértéktelenebből kapják a nemkeresztény nagy- vállalkozók, a kettősnevű nagy cégek, az anyagkartellek és a nagybankok exponensei, akik a maguk jobb anyagi felkészültségével, hathatósabb propagandájukkal, értékesebb összeköttetéseikkel mindent learatnak, ami egy- óiltaláiban learatható. Nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni, nem ismételem e hasábokon a költségvetés pénzügyi bizottsági vitájában elmondott érveimet, mellőzöm a közmunkák kiosztására vonatkozó, tíz pontom újra való felsorolását, csupán arra mutatok rá ez alkalommal: falra hányt borsó, a műszaki ügyosztályok kínai falára hányt borsó minden érv, indok, szempont, amit a közmunka kiosztásának mai rendszere ellen felhozunk. Egyetlen példa a tegnapi napról. Megjelent nálam egy keresztény kisiparos és előadta, hogy még július havában írtak ki egy pályázatot az Uj Szent János-kórháznál, valamilyen kis javítási munkálatra. Ezt a versenytárgyalást december közepén döntötték el. Hogy közben kitört az abesszin háború, jelentékenyen megdrágultak egyes építési anyagok, más a munkabér-standard — ez valóban nem érdekli a főváros műszaki igazgatásának vezetőit. Micsoda műszaki adminisztráció az, amelynek hat hónap kell egy kis versenytárgyalás eldöntéséhez? Mifajta közmunka-erkölcs az, amely egy ilyenfajta késedelmeskedéssel a mai nyugtalan időkben az árak drágulása következtében zokszó nélkül kergeti a pusztulásba azt a szerencsétlent, aki végre megkapta a nagynehezen megérdemelt versenytárgyalási megbízást? Micsoda intéző tényezők azok, amelyek még most sem térnek el bizonyos jól ismert cégek favorizálásától, amelyek még mindig a legélesebben tiltakoznak az egyedül igazságos középarányos-rendszer behozatala ellen, mert ez a rendszer alkalmas arra, hogy a mai ingoványos talaj helyett az arányos és igazságos szétosztás Kánaánjába vezesse a keresztény ipar és kereskedelem küzködő vándorcsapatját! Ezeknek a műszaki ügyosztályoknak minden rossz, ami újítás, minden jó, úgy ahogy van. így például azt mondják a műszaki ügyosztályok, hogy egyik legfontosabb követelésem: a központi kartoték-hivatal felállítása kivihetetlen! Hogy mennyire nem az, engedtessék meg nekem, hogy e hasábokon lehetőleg röviden kifejtsem elgondolásomat. A központi kartoték-hivatal munkakörének ellátására egyetlen tisztviselő elég. Bárhol, bármely üzemnél, intézménynél, vagy a közigazgatásban vállalkozást, vagy szállítási megbízást kap valaki, a hivatalvezető köteles fegyelmi felelősség terhe mellett az eredményt az elért árral és a vállalkozó, vagy szállító megjelölésével együtt a kartotékhivatalba beküldeni, ahol minden vállalkozó cégnek megvan a kartotékja. A kartotékhivatal aztán hetenként, vagy kéthetenként egyszer sokszorosított köriratot küld szét, amelyben valamennyi üzemmel, hivatallal és intézménnyel közli, kik és milyen munkát, vagy szállítást kaptak és milyen áron! Nyilvánvaló ennek a kartoték-hivatalnak hallatlan nagy előnye. Kontrollálható minden megbízás, minden elért ál. minden odaítélt vállalkozás. De éppen az a túlnagy kontroll, amely többek között például megakadályozza, hogy valaki drágább áron szállítson a gazdasági hivatalnak, mint mondjuk az anyag- szertárnak, nem tetszik a vállalkozóknak. Mert ekkor vége a zavarosban való halászásnak, vége annak, hogy minden üzemet külön végig lehessen kilincselni, hogy nincs munka, nincs szállítás, ugyanakkor azonban mindenütt lehessen aratni. Hogy azonban mi kivetnivalót találnak ezen a terven a mérnöki adminisztráció igen tisztelt vezetői, az egyike azon problémáknak, amelyeket sürgő sen meg kell oldani. Megnyugtatom az urakat: meg is fogjuk oldani! CCCI fié“ szeilőző- jjbvhklib berendezések SCHUBAUER FERENC magánmérnök Budapest, 111., Föld-u. 51. TELEFON: 62-2-06. Biehn János IX., Ferenc-körút 46. Telefon: 87—8—03. Aszfaltozás, szigetelés, fedéllemez - tetőfedés, motorbenzol, paraffin. VIGNÁLl RAFAELLO bronzöntő BUDAPEST Lakás: Petneházy-utca 73b. Gyár: Vi., Jász-utca 74. TELEFON: 91—9—12. Proczeller Bálint kö’Dezif mester Budapest, X., Korponalu. 11. Telefon: 48-l-3i. líM IMii-iataolt rendkívüli előléntetésben részesült — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Keresztényszociálista Villamos Szövetség állandóan sürgeti, hogy a Beszkárt-alkalmazottak nehéz gazdasági helyzetén nagyobb arányú rendkívüli előléptetéssel és kinevezéssel segítsen a vállalat. A Beszkárt igazgatósága legutóbb tartott ülésén úgy határozott, hogy az alkalmazottak számának tiz százalékát: 1444 alkalmazottat kíván rendkívüli előléptetésben részesíteni. Az előléptetés tárgyalása során Szabó József, aki a Keresztény Községi Pártot képviseli a Beszkárt igazgatóságában, azt a javaslatot tette, hogy az igazgatóság azt ne fogadja el és utasította az ügyvezetést arra, hogy számbavehetöbb előterjesztést tegyen. Kifogásolta Szabó, azt is, hogy a vizsgálókalauzi szolgálatot teljesítők kinevezésére nézve nem történik javaslat. Lehetetlenségnek és romboló hatásúnak tartja a felszólaló, hogy a vállalat nyugodtan fogadjon el az alkalmazottaktól szolgálatot anélkül, hogy azt díjaznák. Az alkalmazottak egyrésze nagynehezen a különböző tanfolyamok elvégzésével ellenőri szolgálatra nyert beosztást, de nem gondoskodik a vállalat arról, hogy részükre az ellenőri kinevezést is biztosítsa. Kívánatosnak tartja Szabó az érettségizett és főiskolát végzett munkásoknak szakmájuk szerinti beosztását, továbbá az ideiglenes alkalmazottak véglegesítését. Az igazgatóság az ügyvezetés javaslatát fogadta el, azzal az indokolással, hogy Szabó József javaslata lényeges költségtöbbletet jelentene és így a Közérdekeltségek Felügyeleti Hatósága ahhoz amúgy sem járulna "hozzá. Marx ÉS Mérei BUDAPEST, VI., BULCSU U. 7. T íi L E K O N: 93-3-86,93 3-88. Mérnöki műszerek. Elektromos és üzemi mérő műszerek. Teljes iskolai és laboratórium i berendezések. Tornaszere^ ______ A főváros üzemeinek és hivata« lainak állandó szállifója. Alapítva 1900-ban. 80 munkás. Január hó 12-én és 16-án délután fél 3 érakor
