Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-04-25 / 17. szám
1536 április 25. UJ BUDAPEST 3 Irta: Müller Antal A napilapokban, de a szaksajtó legkülönbözőbb orgánumaiban is egyre több közleményt olvasunk a Nemzetközi Vásárról, A Vásár intézőségének dicséretes propagandájára vall, hogy ha külföldi lapokat olvasok, szintén egyre több hirdetést és kommünikét látok a magyar ipari és gazdasági élet ezen nagy eseményéről közölni. Aminthogy a Nemzetközi Vásár fontossága — mint azt neve is mutatja — elsősorban nemzetközi a mi számunkra. A külföld az. amely felé az egyre erősödő ipari és gazdasági élet a Nemzetközi Vásáron keresztül kirakatként mutatja meg a maga új produktumait. A Nemzetközi Vásár az, amely új vérkeringést szivattyúz gazdasági életünk érrendszerébe, a külföldi eladások révén pedig a gazdasági élet legfontosabb, minden nemzetre legfontosabb új tényezőjével: valutával gazdagít bennünket. Ha visszatekintek a Nemzetközi Vásár tizenhat esztendős fejlődésére, ha visszaemlékezem az első vásárok, akkor még áruminta-vásárok kezdetleges tapogatózásaira, ha emlékezetembe idézem első külföldi tanulmányútjainkat: a bécsi, prágai és lipcsei vásárok megtekintését, akkor büszkén és emelt fővel állapítom meg, hogy szorgalmunk, tehetségünk és kitartásunk révén az elsők közé kerültünk! A budapesti vásár már túlszárnyalja Bécset, Prágát és Milánót nemcsak terjedelemben, hanem minőségben is. Az a nyolc nap, amely alatt a Vásár nyitva tartja a kapuit nagyiparunk fejlettségét igazolja, viszont a kisipart illetően annak kvalitásait helyezi előtérbe. Uj fényt, új lendületet, friss tekintélyt nyer a Vásár ebben az esztendőben azzal, hogy Budapest polgármestere került a Vásár élére. Szendy szerepe a Nemzetközi Vásár élén mai cikkem főtémája. Több olyan nagyfontosságú kérdés van ugyanis a Nemzetközi Vásár életében, amelyekre a feleletet Budapest polgármesterétől várja az egész magyar gazdasági élet: nagyipar és kisipar egyaránt. A Nemzetközi \ásár jövőjét illetően az első és legfontosabb probléma a polgármester számára a hely-kérdés végleges rendezése. Nem akarok sem önmagam, sem mások ismétlésébe bo- csájtkozni, nem fejtem ki, hogy: miért, egyszerű tőmondatban állapítom meg, hogy a Nemzetközi Vásár nem maradhat meg a mai ideiglenes, évről-évre megújuló formájában. Hely, még pedig állandó hely kell a Nemzetközi Vásárnak, noha tagadhatatlan, hogy az esztendőről esztendőre megismétlődő építkezések évenként visszatérő munka alkalmat teremtenek az építéssel és díszítéssel foglalkozó iparoknak. Egy állandó jellegű kiállítási csarnokban — legyen az a Lágymányoson vagy másutt — sokkal kisebb rezsivel rendeződhetnének a f'íemzetközi Vásárok. Ennek az egzisztenciális problémának a megoldása a főváros hatáskörébe tartozik. Annál is inkább, mert a fő-, város nem támogatja annyira a Nemzetközi Vásárt, ahogy a Vásár megérdemli. Az a tízezer pengő, amelyet a Vásár rendezésére szolgáló fővárosi területen felül egy esztendőben kap a Vásár vezetősége, alamizsnának is kevés! Gondoljunk Lipcse városára, ahol a város vezetősége évenként egy-másfél millió márkával támogatja a vásárokat. Kétségtelennek tartom, hogy Szendy az ő közismert átütő erejű energiájával ezen a bajon rövidesen segíteni fog. De Szendytől vár a magyar iparosság még egyebet is: várja azt, hogy az ő névét homlokán viselő Nemzetközi Vásár fokozott mértékben felöleli és támogatja a kisipart. Kétségtelennek tartom, hogy e tekintetben sem fogunk csalódni Szendy Károlyban: annál kevésbé, mert már maga az a tény, hogy ő került a Vásár élére, jelentősen javította a kisipar pozícióját a Nemzetközi Vásár keretében. A kisipar az, amely a Vásár jellegét még művészibbé fogja tenni, a kisipar az, amely alkalmas arra, hogy üzleti jellegét teljesen levesse a Vásár, a kisTavaszi kabátok, kosztümök, öltönyök és egyéb divatujdonságok TRIBÜN Ruházati RT.-nál Budapest, Vili., Üllői út 14. sz. Telefon: 39-2-85, 31-2-97. Köztisztviselők és uricsaládok régi, kedvelt bevásárló helye Csak jó minőségű áru! Előzékeny kiszolgálás! Legkedvezőbb fizetési feltételek. Vásárlásnál az arcképes igazolvány felmutatása elegendő ipar az, amely a Vásárt vissza fogja adni eredeti hivatásának: hogy a termelő osztályok a nemzet életébe vágó nagy érdekeket tartsák kizárólagosan szem előtt. Ezeknek az elgondolásoknak a megvalósítását, állandóan szem előtt tartását és céltudatos keresztülvitelét boldog reménységgel várja a magyar kisiparosság Budapest polgármesterétől, mint a Vásár elnökétől! Peirovácx, a iemplomépitö Kétszázötven terítékes vacsorán ünnepelte a keresztény Pukosváros népszerű vezérét A felszólalásra az adott okot, hogy mindezideig Bódy László áll a BSE repülőszakosztálya élén. Mivel a repülés tulajdonképen közlekedés, Bódy úgy érezte, hogy ez a pozíció, miután most már nem közlekedésügyi, hanem pénzügyi tanácsnok, nem őt, hanem a közlekedésügyi tanácsnokságban utódát, Babarczy István bárót illeti meg. Le is mondott tehát a repülőszakosztályi elnökségről Bódy, mire a közgyűlés, mint az lapunk más helyén is olvasható, egyhangúan Babarczy bárót választotta meg a Budapest Sport Egyesület repülő szakosztályának vezetőjévé. Elmondotta a vacsorán Bódy, hogy mint repülési szakosztályi elnök, mindössze egyszer repült, akkor is véletlenül. De több alkalommal majdnem repült. Első ízben akkor, amikor egy új nagy tizenkétszemélyes repülőgépet mutattak be a főváros vezetőségének. A pilótán és a kísérő megfigyelőn kívül tizenkét emberre volt méretezve ez a repülőgép, amelyre Bódy László, mint ti- zenhamadik nem szállhatott föl. Lent is maradt, már csak azért is, hogy ha Isten ments, valami szerencsétlenség történik a géppel, ne haljon el egyik óráról a másikra az egész tekintetes Tanács. A szóbanforgó repülőgéppel, — szerencsére — semmi baj nem történt, viszont Bódy egy teljes esztendeig csak a moziban látott repülőgépet. Mint repülő- szakosztályi elnököt aztán tavaly előtt meghívták Mátyásföldre egy bemutató repülésre. Ekkor nyitották meg az Amsterdam—Kelet-India vonalat és úgy tervezték, hogy a gép Budapesten megáll, és rrug a holland urak Budapest szépségeit autókról nézik meg, a repülőgép a budapestieknek mutatja meg fölülről Budapestet. Megint nem repülhetett azonban Bódy László. Akkora tömeg özönlötte el a mátyásföldi repülőteret és rohanta meg az óriási gépből kilépőket, akik aznap szedett holland tulipánokat osztogattak, hogy Bódy a gép közelébe sem tudott férni, nem tartozván köztudomás szerint a könyöklő emberek közé. így tehát erről a repülésről is lemaradt, míg azután az elmúlt esztendőben végre sikerült neki a felhők közé emelkednie. A repülőszakosztály azonban annak dacára, hogy Bódy életében mindössze egyszer repült, teljes mértékben meg volt elégedve az ő elnökségével, ügybuzgalmával, áldozatkészségével, kollegiális sportszer etetővel, aminek elsősorban köszönhető, hogy a BSE sportosztálya képzett amatőr-pilóták társasága. A repülő- szakosztály abból az alkalomból, hogy Bódy leköszönt az elnökségről, pompás repülőgép-modellt adományozott neki, egy repülőgép kicsinyített mását. Mint a vacsorán megjegyezték: a kitűnő tanácsnok nem fog sokat gyönyörködhetni az ajándékban, mert a fiai okvetlenül és azonnal elszedik tőle . . . # A FENT EMLÍTETT REPÜLŐ-SZAKOSZTÁLYNAK vannak olyan tagjai is, akik nem fővárosi tisztviselők. Ezek között foglal helyet Ember Sándor dr., a pomázi kerület most megválasztott országgyűlési képviselője is. Ember megjelent a BSE ünnepi vacsoráján, ahol lelkesen ünnepelték. A vacsorán a mellette ülő Nagy László törvényhatósági bizottsági tag megkérdezte tőle: Hogyan lett repülő? — Úgy — mondotta mélabús mosoly - lyal Ember — hogy ez! az egyetlen hely, ahova a választóim nem jönnek utánam! — Az Uj Budapest tudósítójától — Rákosváros keresztény társadalma meleg ünneplésben részesítette ország- gyűlési képviselőjét, a nagy népszerűségnek örvendő Petrovácz Gyulát. Kétszázötven terítékes vacsorára ült össze szombaton este nemcsak a kerület keresztény polgárságának elitje, hanem a Keresztény Községi Párt vezetőtagjai is. A vacsorán Szendy Károly polgár- mester felesége társaságában jelent meg. A megnyitó beszédet Drégely Dezső kerületi pártelnök mondotta, majd Mihalovits Zsigmond herminamezei plébános fejezte ki háláját Petrovácz Gyula iránt az egyházközségek nevében. Méltatta Petrovácz igaz keresztényi egyéniségét és hangsúlyozta, hogy hozzá hasonló hű tagja az egyháznak kevés van az országban. Petrovácz Gyula — folytatta a templomépítőkhöz tartozik és akkor, amidőn egyházának áldozatokat hozhat, ezt mindig szívvel- 1 élekkel teszi. Beszédet mondott Szendy Károly polgármester is, aki Petrovácz Gyula várospolitikusi jelentőségét méltatta. Wolff Károly volt a vacsora következő szónoka. Hangsúlyozta, hogy a magyar nemzet jövendőjében rendkívül nagy szerepe van a társadalmi szervezkedésnek és akkor, amidőn a maihoz hasonló gyülekezetét látja együtt a keresztény polgárságnak, szíve mindig büszkeséggel telik meg, mert látja, hogy a keresztény lakosság végre ráébredt arra, hogy összefogás nélkül nem harcolhatja ki a magyar boldogulást. Visszapillantást vetett a Keresztény Községi Párt tizenhatesztendős működésére és nyomatékosan kijelentette, hogy a párt a jövőben is mindent megtesz arra, hogy minél több Istenháza épüljön, mert az állam nyugalmát és fejlődését a lelkek nyugalmával lehet biztosítani. — Ha az intézők belátnák, — mondotta — hogy a keresztény politika gyakorlati alkalmazása a fel-feltörekvő bajok egyedüli orvossága és nem tekintenének zsinórmértéknek mást a krisztusi politikánál, akkor az állam- élet is jobb lenne. A kíséletezések idejének végét kell vetni és a gazdasági életben is maradéktalanul érvényesíteni kell a keresztény gondolatot. A kereszténypárt voltaképpen nem politikai alakulat, hanem egy világnézetnek megtestesítője és egy nemzet ezeréves gondolatának pillanatnyi hordozója. Szólt még JFolff Károly az ifjúság problémáiról, majd azzal fejezte be beszédét, hogy a keresztény Budapest nem múlandó jelenség, hanem megmarad a poklok ellenére is. Csilléry András a keresztény asszonyokat, első- Petrovácz Gyulánét és a polgármester feleségét köszöntötte, majd Petrovácz Gyula köszönte meg a meleghangú üdvözléseket. FAL- ÉS BUTORBURKOLÁSOK BEMUTATÓHELYISEGE VI., Ó-UTCA 4. szám Szendy és aYásár
