Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1936-04-25 / 17. szám

XIV. évfolyam 17. szám I .. Bu dapest, 1936. április 25. XU BUDAPEST Előfizetési érák: Egész évre.................................................. 30 pengő Fél évre.......................................................... 15 pengő Egyes »zöm éra 60 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: DOBY ANDOR DR Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Kan» Ivor-utca O. Telefon: 82^8^23. Postatakarékp. csekkszámla 30.013. Kétféle a mértéit AI pénxiigy mini SSL tér optimista, $a asz állami költségvetés deficitjéről van sszó, de a főváros költségvetésében válto­zatlan ridegséggel követeli a szükségletek lefokozását — >2 főváros a költségvetési deficit eltüntetésére a forgalmi adóból nagyobb részesedést kér a kormánytól A>z utókoc dtetostyú Az első római császár egyik szená­tusi beszédében az utókor ellenségeinek nevezte azokat a patríciusokat, akik a nősülés helyett az agglegény-életet vá­lasztották. Róma jövőjét veszélyeztették ezek a degenerált főurak, mert család­jaik kihalása következtében a későbbi császárok szabadosokra, voltak kényte­lenek bízni még a legfőbb hivatalok vezetését is. Róma hanyatlásának és pusztulásának okai között kétségtelenül helyet foglal Caesar Augustus komor intelmének figyelembe nem vétele. Mit szóljunk azokról a budapesti vá­rosatyákról, akik csak úgy ellenségei az utókornak, mint a római szenáto­rok? Nem ugyan abban a formában, hogy agglegények maradnak, hanem olyan módon, hogy a holnap gyerme­keire akarják áttolni a ma terheit. Ön­tudatlanul, vagy talán öntudatosan, azt cselekszik az urak, hogy nyugodt és rendes anyagi viszonyok között élő köz­üzemek helyett zilált, adósságokkal túl­terhelt közvagyont akarnak örökségül hagyni az utókorra. Mert minden olyan akció, amely azt célozza, hogy a fiák fizessék meg az apák adósságait, bűncselekmény a jö­vendő ellen. Olcsó népszerűség-hajhá- szás, felelőtlen demagógia, vagy ké­nyelmi szempontok állanak azon törek­vések szolgálatában, amelyek nem lát­ják a fától az erdőt, tűrve-tűrik, hogy eladósodjanak a közüzemek, elfecsére- lődjön a közvagyon, csupán azért, mert akadtak állítólagosán a közérdeket kép­viselő férfiak, akik ahelyett, hogy bát­ran és energikusan szembeszálltak vol­na a tényekkel, gyáván, felelőtlenül és szégyelnivalóan efémer sikereket akar­tak inkább aratni. Állapítsuk meg minden politikától, de indulattól is mentesen: nemcsak az utókornak, de önmagának is ellensége az a várospolitikai faktor, néptribun, vagy magát hivatottnak gondoló szak­értő, aki tovább tűri, hogy eljövendő nemzedékek fizessék a most élő emberek világítását, vagy utazását a villamoson. Amennyire helytelen az a gyakorlat, hogy a Beszkárt ténylegesen ráfizet minden három kilométeren túl utazó utasra, hogy a vizet az önköltségi ár egynegyedéért kapják a svábhegyi villa- tulajdonosok, annyira nyíltan és be­csületesen, komolyan és energikusan el kell hallgattatni minden olyan kút­mérgező tücsök-politikát, amely a kész­ből való élést, az adósságok növelését célozza egyes közüzemi tarifák nyílt és titkolásra nem is szoruló felemelése he­lyett! Más lapra tartozik annak gondos megvizsgálása, hol, hogyan és mit kell emelni. Ebben a vonatkozásban lehet­nek eltérők a vélemények. De struccként nem dughatja fejét a porba a problé­máik férfias megoldása helyett senkisem, hacsak nem ellensége az utókornak! — Az Uj Budapest tudósítójától — A főváros törvényhatósági bizottsá­gának május 6-i közgyűlése elé Szendy polgármester a fontosabbnál fonto­sabb javaslatok egész sorát terjeszti. Az új kilencmilliós kölcsön, a pénz­ügyi szabályrendeletek átdolgozása, az OTI-féle kórházi megállapodáts és a Rudas-fürdő bővítése a legfontosabb tárgyai ennek a közgyűlésnek, amely ezenfelül foglalkozni fog a belügymi­niszter ismeretes leiratával a főváros folyó esztendei költségvetését illetően. Erről a feltünéstkeltő leiratról Szőke Gyula dr. felsőházi tag írt általános érdeklődést keltett cikket az Uj Buda­pest legutóbbi számának vezetőhelyén. A problémát Petrovácz Gyula országgyűlési képviselő, a törvényha­tósági bizottság örökös tagja, a Keresz­tény Községi Párt vezető egyénisége az alábbiakban világítja meg a kormány és a főváros egymáshoz való viszonya szempontjából: — Most tárgyalja a képviselőház pénzügyi bizottsága az új állami költ­ségvetést, amelyben a pénzügyminisz­ter nagy optimizmussal a költségvetés kereteit 35 millió pengővel emelte, úgy a kiadási, mint a bevételi oldalon. A deficitet a pénzügyminiszter változat­lanul meghagyta 75 millió pengőben. Az állami költségvetés tehát nem aggódik afelett, hogy a deficit ál­landósul: semmiféle különleges in­tézkedésre, vagy törvényhozási rendelkezésre nem lát okot, dacára annak, hogy a még a Bethlen kor­mánytól átvett 75 mülió pengős évi deficit ismétlődik és pénztárjegyek formájában, mint állami adósság évről-évre szaporodik. A kormányzatot ez nem bántja, mert el van foglalva azzal az 1,600.000 pengős deficittel, amelyet nagy nehezen és kevés jóakarattal a főváros költségvetésében a jóváhagyó leirat megállapít. Ennek a deficitnek az eltüntetése okoz komoly gondot a kormánynak, mert az háztartását a végveszélybe sodor­hatja. Főképen akkor, ha a kor­mányzat bölcs tanácsokkal és ren­delkezésekkel ettől meg nem menti a főváros közönségét. — Másrészről azonban az a helyzet, hogy Fabinyi Tihamér dr. 35 millió pengővel emeli az állami költségvetés kiadásait a következő pénzügyi évre, azt a rendkívüli takarékosságot, ame­lyet a fővárossal szemben állandóan hangsúlyoznak: a saját példájával nem. utánozva. Az állam háztartásában érthető, hogy a fokozódó szükségleteknek kielégülést kell nyerniök: a főváros költségvetésében azonban még egy­re a lefokozások politikája kívána­tos. — Az a körülmény, hogy a pénz­ügyminiszter a bevételeket is emeli 35 millió pengővel, lehet egy optimizmus, amellyel a jövő évi adóbevételek ekko ra mértékű emelkedését a lerongyolt gazdasági helyzet dacára is várja. De lehet egyszerű számtani művelet is, amely a deficit emelkedésének eltün­tetésére szolgál és amelyet a zárszá­madás nem fog igazolni. Micsoda egyszerű dolog lett volna, ha a belügyminiszter úr hasonló optimizmussal vagy hasonló szám­tani művelettel a főváros költség- vetésének bevételi oldalát is ugyan­ilyen arányban emelte volna és ez­által a főváros költségvetését egyen­súlyba hozta volna! — Miért a kétféle mérték? — foly­tatta nyilatkozatát emelt hangon Petro- vácz Gyula. — Szerintem kőbevéshető igazság, amelyet letagadni, vagy meg­másítani nem lehet, hogy a fővárosi költségvetés egyensúlyát kizárólag az állam által elvont jö­vedelmek és az állam által reá rótt új terhek bontották meg. — A belügyminiszter úr sokalja a fővárosi tisztviselők illetményeit és ezekből még mindig redukciókat kíván eszközölni. Ugyanakkor azonban a fő­város terhére kreált egy teljesen feles­leges második számszéket, egy új hiva­talt, egyben új költségforrást. A belügy­miniszter úr sokalja az idegenforgalmi kiadásokat, amelyek pozitiv eredmé­nyekkel jártak eddig is és ugyanekkor kreált egy teljesen felesleges új hiva­talt: a Gyógyhelyi Bizottságot, amely ismét újabb megterhelését jelenti a fő­városi fürdőknek és az üdítő-vizeknek. A belügyminiszter úr sokalja a kerté­szeti kiadásokat, amelyet 2.6 millióról 1.6 millióra csökkentettek amúgy is le, de ugyanakkor új parkok átvételével újabb terheket ró a fővárosi kertészet lesoványodott büdzséjére. Egyetlen pil­lanatig sem vitás, mindenki tudhatja, hogy világvárosunkban egyre nagyobb számmal, egyre sűrűbben megfor­duló idegen csoportok emlékül ma­gukkal viszik a főváros kertészeti szépségeit, nem pedig a belügymi­niszter rendeletéinek bölcseségét. Kérünk egyenlő mértéket és nagyvona­lúságot és akkor a főváros háztartásá­nak egyensúlya miatt nem kell a fel­ügyeleti hatóságnak aggódnia! Idáig tart Petrovácz Gyula nyilatko­zata, amely a maga tagadhatatlan igaz­ságaival és éles megállapításaival álta­lános érdeklődést és feltűnést fog kel­teni úgy várospolitikai, mint országos­politikai körökben. Nem kétséges, hogy a Keresztény Községi Párt a jövő szerdai közgyűlésen egységesen fog felvonulni a blügyminiszteri leirat ellen. A főváros és a belügyminiszter kö­zötti disszonanciát a költségvetést ille­tően növeli az a körülmény is, hogy a polgármester javaslatára a közgyű­lés felirattal fog fordulni a belügymi­niszterhez a főváros folyó esztendei háztartása ügyében. A polgármesteri előterjesztés, — amelyet hétfői ülésében fog elfogadni a pénzügyi szakbizottság — alternativ javaslattal lép a törvény- hatósági bizottság elé a költségvetési deficit eltüntetése ügyében. A főváros vagy a Wolff-féle múlt esztendei indítványát, amely szerint a főváros forgalmiadó részesedése évi 10 mil­lió pengőben állapíttassék meg — kívánja a kormánnyal elfogadtatni, vagy pedig a forgalmi fázisadóból követel a főváros számára megfe­lelő részesedést. A fázisadónál, — már pedig az utóbbi években a forgalmiadó túlnyomórészt fázis-rendszerben nyer lerovást — az a helyzet, hogy az 1932. június 1-e óta életbeléptetett fázisadókból a főváros részesedése egyhatodról egyhuszadra csökkent. A május 6-i közgyűlés tehát minden nyilvános Könyvtár Budapest, Vili* „Revitzlry-u.l.

Next

/
Oldalképek
Tartalom