Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-01-04 / 1. szám
XIV. évfolyam 1. szám & Budapest, 1936. január 4. UJ BUDAPEST VÁROSPOLITIKAI •*» iww—[ffuimwiw Előfizetési órak r Egész évre.................................................. 30 pengd J§^ Fél évre.......................................................... 13 pengd | Egyes szám ára 60 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: DOBY ANDOK Or Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Kans Ivor-ulca 9. Telefon: 82^8^23. Postatakarékp. csekkszámla 30.013. j-Lcdat&U Őszintén örvendünk, hogy Budapest szeretetében és a Budapestért való lelkes munka akarásában egymás rátalált a két jobboldali párt fiatalsága. Örö műnket nem zavarja meg az a liberális dadogás, amely osztozkodással vádolja a kereszténypárt és a városházi kormánypárt fiataljait, és azon való bánatában, hogy nem Vázsonyi János és Gál Jenő borultak ez alkalommal egymás jól megtermett kebelére, nem képes, vagy nem akarja megérteni, hogy azonos világnézet és azonos célkitűzések gyakran ledöntik a sorompókat. Kétségtelen, hogy az elmúlt esztendő folyamán feloszlatott törvényhatósági bizottsági közgyűlést bizonyos elaggottsóig jellemezte. Annak idején konkrét statisztikai adatokkal mutatott rá arra az Uj Budapest, hogy a Keresztény Községi Pártnak egy töredéke: alig egyhe- tede van alul az ötvenedik életéven és a keresztény párti bizottsági tagoknak több mint fele a hatvanon túl tapossa deres fejjel a rohanó időt. Wolff Kár oly u/ccprzzlcábcjl -a* l<?ßtetr>hbz során ez a helyzet megváltozott, az újonnan bejött keresztény párti bizottsági tagok túlnyomó része a negyvenes korosztályhoz tartozik. Ugyanez a helyzet a községi kormánypárt frontján is, ahol szintén jelentékeny számmal kerültek be fiatal erők. Kialakult önként az a normális és egészséges elosztás, hogy az előrehaladottabb életkor számára általában a törvényhatósági bizottsági örökös tagság van fenntartva, a fiatalabbak ambícióinak kielégítése a választások során történhetik meg. Az ilyképen létrejött egyensúlyi helyzet azután biztosítja a közgyűlési teremben egyrészről az öregebb évjáratok sokszor szükséges konzervativizmusát, ezzel szemben azonban másrészről mód és alkalom nyílik a várospolitika irányításában a fiatalságot jellemző modernebb eszmék és haladóbb célkitűzések érvényesítésére is. A világháborúi borzalmaiban együtt küzdött fiatalság tehát ezentúl a maga azonos vágyaival és világszemléletével akkor is közös úton jár a városházán, ha egyébként két, -lényegében nem, csupán elnevezésében különböző párthoz tartozik. Országos politikai vonatkozásban sincs akadálya annak, hogy a két kormányzó párt fiatalsága együtt dolgozzon; így létrejöhetett a hétfői közös vacsora, amely minden valószínűség szerint első stációja a közös együttműködésnek gyakorlati téren is. A legszebb reményekkel nézünk ezen együttműködés elé, aminthogy JVolff Károly és Gömbös Gyula politikai és személyes barátsága garanciája a városháza politikai békéjének. Es még egyet! Ne feledjük azt a híressé vált mondást, amely a miniszterelnök ajkairól az elmúlt év tavaszán a Wolff Károllyal való együttműködést illetően annyira találóan, mondhatni látnoki erővel hangzott el: Getrennt marschieren und vereint schlagen! Wolff Károly újévi üzenete: Nem tűrjük tovább, hogy a közmunkák javarészét ne a mi fajtánkhoz tartozék kapják I A Keresztény Községi Párt vezére megköveteli mindenkitől, hogy a kereszténység ne csak a szavakban, hanem a szivekben is éljen Az Uj Budapest tudósítójától — A Keresztény Községi Párt Városház-utcai helyiségében szerdán kora délelőtt kezdődtek meg az újévi köszöntések. Elsőnek a XI. kerület választópolgárainak küldöttsége jelentkezett, nevükben, továbbá a Kelenföldi Kaszinó megbízásából Saly Árpád kerületi pártelnök üdvözölte Csilléry Andrást. aki elé ezután az Ébredő Magyarok Egyesületének delegátusai járultak. A Keresztény Magyar Asszonyok Pártszövetsége is megjelent a pártközpontban, hogy örökös elnöknője, To- perczer Akosné előtt tolmácsolja az esztendők fordulása alkalmából jókívánságait. Déli 12 órára azután a hatalmas helyiség minden talpalattnyi helye zsúfolásig megtelt azokkal, akik a párt vezérének, Wolff Káról ynak köszöntésére gyűltek egybe. A párt vezető tagjainak kíséretében érkező Wolff Károlyt percekig viharzó, lelkes tapssal fogadták, majd Toperczer Akosné lépett elő, hogy a párt hivatalos női szervezete nevében jó kívánságait fejezze ki. Poétikus lendületű szavakban méltatta a női munka jelentőségét, Wolff Károly kitűnő egyéniségét, hangsúlyozva, hogy a keresztény asszonyok a békés munka minden oldalon való megindítását várják és törhetetlen hűséggel állanak Wolff Károly mellett. Csiííéry András a párt üdvözletét tolmácsolta. A megszállt területi magyarok rendkívül mostoha sorsát vázolta, aláhúzva, hogy aki a keresztény nemzeti gondolat igazi útjait járja, emellett azonban a világnézet és a faj politikáját tettékkel követi, nem nézheti tunyán azt az élethal ál-harcot, amelyet a rab magyarok mindennapi létükért folytatnak. A megszállott területi magyarok érdekében intranzigensebb politikát követelt, kifejtve, hogy a meghunyászkodás helyett egész mellel kell kiállani a fórumra. Visszautasította azokat a támadásokat, amelyek Wolff Károlyt vakondpolitika folytatásával vádolták meg és lelkes éljenzés és helyeslés közben jelentette ki, hogy a Keresztény Községi Párt maradéktalanul le fog számolni azokkal a vérszopókkaf, akik a sötétség leple alatt meghúzódva szívják a nemzet életerejét. Mi valamennyien, törheted énül, mind egy szálig kitartunk melletted, vezérünk, — alá fogjuk támasztani asszonyaink jogos törekvéseit és bizton számítunk arra, hogy sorainkat új tartalommal, eleven erővel tölti meg a feltörekvő ifjú generáció. Lehet, hogy a fiatal erők talán ért - Ifesebö iramot fognak diktálni, valamennyien érezzük azonban, hogy erre szükség van és mi, a veteránok is utolsó leheletünkig velük haladunk a keresztény gazdasági politika gyakorlati érvényesítésének útján. A levitéz- lett rendszer feljajdulásait el fogjuk viselni, igenis boldoguláshoz juttatjuk saját fajtánkat és megköveteljük mindenkitől, hogy a kereszténység ne csak szavakban, hanem a szívekben is éljen. Wolff Károly válaszolt ezután az üdvözlésre. — Ismét összejöttünk, — mondotta — de nem a sablon, hanem a lelkiség jegyében. Csak azok vannak itt, akiknek lelkében ugyanaz a harmónia él és akik itt jelen vannak, azokat nem a múlandó hatalom kegyének keresése, hanem a lélek benső elhatározása hozta össze. Az év fordulásakor visszapillantást szoktunk vetni a múltba és igyekszünk betekinteni a jövőbe. Asszonyaink kifejtették itt, hogy a békét várják. Ez a vágy azonban inkább kifelé, semmint befelé szól. A helyzet ismeretében nyugodtan állíthatom, hogy a nemzetek életében settenkedő sötét kezek ma már nehezebben tudják a népeket szembeállítani és a fegyverek sokasága sem ad bóitorságot a béke feldöntésére. A felelősségérzet egyre jobban megnyilvánul. Befelé azonban a békét csak harccal lehet kivívni. Sohasem programmok döntik el a nemzet sorsát és a nemzet életében nincs jelentősége egy kormánynak vagy egy pár évtizednek, csak a századoknak, amelyeknek alapját a lelkiség rakja le. Ha mi a kultúrát szolgáljuk, meg nem semmisülhetünk, de természetesen okos politikát kell folytatni az idegen rabságban szenvedő magyar testvéreink érdekében. Impressziókra kész lelkűnkkel csínyján kell bánni. És nem szabad tévútra vezettetni magunkat pillanatnyi hangulatok jegyében. —• Manapság sok jelszó üli meg életünket, — folytatta Wolff Károly — szolgalelkűen vettek át evolúciós jelszavakat, sok az opportunizmus, idegenek igyekeznek kisajátítani nemzeti ideáljainkat és idegenek kaparintották kezükbe legszentebb értékeinket. Ma fertőzött az irodalom, gettószellem uralkodik a színházban, a keresztény családok szent kötelékeit durva lábakkal tapossák, gazdasági téren nem mi vagyunk az urak és akkor, amidőn közülünk valaki a béke kertecskéjét építgeti, egyszerűen vakondoknak minősítik. — Engem ezek a támadások egy hajszállal sem , térítenek le utamról, mert meggyőződésem, hogy nemzeti jövendő nincs, ha a gazdasági javak felett nem kizárólag a magyarság- rendelkezik. Le kell döntenünk azokat az égigérő falakat, amelyekkel elzárják ifjúságunk elől a boldogulást és nagyon csalatkoznak azok, akik ma csak vacsoráz- gatnak, csak előkelő kaszinókban akadémikusán foglalkoznak a megoldásra váró problémákkal, vagy akik azt hiszik, hogy egy garnitúraváltozás egyszerre paradicsomi állapotokat teremt, Itt most egész emberek kellenek a gátra, akik mernek válaszolni a kérdésekre, meg merik mondani, hogy ebben az országban a liberális politikát visz- szahozni soha többé nem lehel. Ha a régi hatalmak támadnak is eszméinkért, nyugodtak vagyunk, mert azok feszítőereje akkora, hogy minél több erőszakkal kerülnek szembe, annál inkább fognak érvényesülni. Mi a harcot mindaddig folytatni fogjuk, amíg fajtánknak nem biztosítottuk a gazdasági szupremációt az iparban és a kereskedelemben. Mi igenis mindenhová .saját embereinket, saját fajtánkat akarjuk bejuttatni — eszünk ágában sincs a vezető állásokat az idegen fajtának bárgyún átengedni. Ki merem jelenteni, hogy aki hozzám és zászlónkhoz hű volt, azt én sohasem hagyom el, hanem mindig mögötte állok és segítem élete útján. Vegyék ezt a bejelentést, aminek akarfővárosi úiyuvanos Könyvtár , VIII, " Vr - i.
