Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-07-06 / 27. szám

19S5. július 6. UJBUDAPESl ü hímek Tisztujitás a kereszténypártban — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Keresztény Községi Párt csü­törtöki értekezletén üdvözölte elnö két Wollt Károlyt abból az alkalorrr ból, hogy a kormányzó az első osz­tályti magyar érdemkereszttel tűn tette ki. Csilléry András dr. üdvözlő beszédében rámutatott arra, hogy Wolff Károly közéleti működése egyértelmű Budapest boldogulása* val. Wolff Károly meghatottan kö­szönte meg az üdvözlést, a kitünte­téssel a kormányzó úr kifejezésre juttatta, hogy egyetért a keresz­tény nemzeti gondolat meg nem alkuvó politikájával. Lelkes tapssal fogadta a pártérte­kezlet Wolff Károly szavait, majd megalakították a tisztikart. Ügy­vezető elnökké megválasztották Csilléry Andrást, helyettes ügyve­zető elnökké Bednárz Róbertét, társelnökökké Ernszt Sándort és Raffay Sándort, alelnökökké Ho* monnay Tivadart, Krizs Árpádot, Lázár Ferencet, Müller Antalt Pét- roviicz Gyulát, Szőke Gyulát, To* perczer Ákosnét és Verebély Jenőt. Pártigazgató lett Nagy László. Jegy­zőkké Gyurkovics Henriket és Vály Ferencet, pénztárossá Dévényi Károlyt ellenőrré Gidró Lászlót és Mohaapt Gyulát, ügyésszé pedig Szakáll Antalt választották meg. Ezután megválasztották a párt intézőbizottságát, amelynek tagjai lettek: Bocsáry Spur Kálmán Csík László, Hufnagel Imre, Kasits Margit Koós Jenő, Kossalka János, Kuncze Lajos, Mihalovics Zsigmond, Miklós Ferenc, Molnár László, Ne* mes Nagy Mihály, Pakányl Ferenc, Szabó Imre és Szabó József. Székesfővárosi Pavillon W eingruber Városliget Naponta katonazene Gyámság! jog és jogszolgállalás Húszéves gyakorlati munkásságát és egyetemi előadásait könyvbe foglalta Csorna Kálmán — Az Uj Budapest tudósítójától. — Különleges értéket jelent a fő­város szempontjából az a néhány főtisztviselő, aki a súlyos és lélek­ölő hivatali robot mellett is tud és akar időt szakítani magának arra, hogy tudományos téren is működ­jön. Ezek közül a vitathatatlanul legértékesebb főtisztviselők közé tartozik Csorna Kálmán dr. egyete­mi magántanár, a székesfőváros ár vaszékének európai hírű tudós el­nöke. Háromszázoldaias hatalmas kötetben tette közzé Csorna árva­széki elnök több, mint húszeszten­dős gyakorlati munkásságának, irodalmi tevékenységének és egye­temi előadásainak eredményét: Gyámsági jog és jogszolgáltatás címen. Csorba műve rendszenesen és ki­merítően tárgyalja a személyi és családi jognaki a gyámhatóság ál­tal i ellátott részét, a nemzetközi magánjognak idevágó anyagát és a gyámhatóságok gyermekvédelmi feladatkörét. A munka mindenütt felöleli a felsőbíróságok döntéseit, a legfelsőbb gyámhatóság határoza­tait, miniszteri rendeleteket, a kül­földi jogoknak és szakirodalomnak álláspontját, párhuzamba állítva mindezt a magánjogi törvénykönyv javaslatának rendelkezéseivel Rész­letesen ismerteti Csorna az egész gyámhatósági szervezetet. Közli a gyámhatósági eljárás jogszabályait, teljes rendszerbe foglalva és kitér jeszkedve a jogsegélyre és a gyám­pénztári kezelésre is. Csorna könyve nemcsak elméleti, de a jórészt elavult kézikönyvek mellett gyakorlati értékkel is bír, ami a bonyolult és széttagolt anyagban biztosan követhető vezér fonalat nyújt. Nemcsak a szakem­berek: gyámhatósági tisztviselők, közjegyzők, tiszti ügyészek, bírák, ügyvédek, de a közigazgatás egyéb ágainak tisztviselői, elsősorban a jegyzőtársadalom nélkülözhetetlen kézikönyvet nyertek a munkában. Százötven méter mélységben negyvennyolc fokos kénes gyógy­vizet találtak a Tabán alatt Tovább folytatják a fúrást, mert lejebb hefven-nyolcvan fokos fűtésre alkalmas melegvizet remél a főváros — Az Uj Budapest tudósítójától. — Alig néhány hete, hogy elkezdődtek a tabáni próbafúrások és máris jelentős eredményről számolhatunk be az Uj Budapest olvasóinak. Mindenesetre beigazolódott, hogy nem volt fe­lesleges a fúrások elkezdése, okos és előrelátó volt a főváros vezetősége, amikor a tabáni probléma végleges megoldása előtt tudni akarta: m i v a n a Tabán alatt? A fúrások ed­digi eredményéről illetékes helyen a következőket mondották az U j Bu­dapest munkatársának: — A fúrógépek egyelőre százötven méter mélységben dolgoznak, és az ed­digi eredmények is már szenzációsak­nak mondhatók. Ebben a mélységben 48 fokos vizet találtunk, pár tized fok­kal magasabb hőfokú, mint a Rácfürdő forrásai, egy fokkal melegebbet, mint a Rudas forrásai. Az újonnan feltárt me­legvíz két fokkal magasabb hőfokú, mint a Gellért forrásai, vagyis már azt az eredményt jelenthetjük, hogy a bu- dai oldalon levő fővárosi júliusi világsikerű „FANTASIA“ a tenger királynője! Vízi- és fényjáték az álomországban 3 részben, 15 képben Pompás revü! Bámulatos kiállítás 1 1. rész: Vizitündérek a tenger színén. A balettáncokaí a „Palotai táncakadémia“ balettkara lejti. 11. rész: A velencei gondolás szerenádja. A gondola dalokat Ugo Ugnes, a milánói opera tenoristája énekli. 111. rész: „FANTASIA“ a tengeri tünemény. Megszemélyesítője lngeborg Genke urhőlgy. Művészi és műszaki rendező; E. G. Burghardt mérnök. Budapesten kizárólagos foggal! fürdők legmelegebb forrá­sai kétségtelenül a Tabán alatt van­nak. — Természetes, hogy a 48 fokos víz­nél nem állunk meg, mert elsősorban fűtési célokra keresünk for­róvizet a Tabán alatt. Az eddigi ered­mények mindenesetre biztatóak és arra buzdítják a főváros vezetőségét, hogy a fúrásokat folytassa. Elmondották még munkatársunknak illetékes helyen, hogy az újonan feltárt hőforrás vize most van v e g y e 1 e m- zés alatt és így annak pontos össze­tételéről még nem lehetett eddig auten­tikus véleményt adni. Kétségtelen azonban, hogy az új forrásvíz erős kéntartalmú és minden körülmé­nyek között már csak kéntartalmánál fogva is elsőrendö gyógyvíz. Elégedetlen a Rózsadomb # — Levél a szerkesztőhöz — Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Becses lapjában részletesen olvastuk a Rózsa­dombi Egyesület közgyűlésének Prog­ramm ját. Sok mindent tett az Egye­sület városunk ezen legszebb gyöngyé­ért, de legyen szabad megemlíteni, hogy a sok tennivaló közül kettőt nem tudott elérni. Az egyik igen fontos körülmény az, hogy a rózsadombi 11-es autóbuszjára­tot ne a Statisztikától indítsák üres telkek mellett, hanem a Margít-hídtól a Zárda-utcai szerpentin-úton hozzák fel a hegyre, ahol bérházak és sűrűn lakott területek vannak. A második körülmény pedig a Rózsa­dombra nézve szinte létkérdés kell, hogy legyen, ha ezt a területet a létesí­tendő fürdőváros kebelében gyógyhely­nek akarják nyilvánítani, mert erről is van szó a közgyűlési jelentésben. Ez a körülmény pedig az, hogy a Rózsa­dombon nem szabad nyitott ablaknál a rádiót hangosan megszólaltatni! Ha ezt az egyesület el tudja érni, úgy elévülhe­tetlen érdemeket fog szerezni. De le­gyen szabad ezzel kapcsolatosan tiszte­lettel megemlíteni, vájjon gondolt-e az egyesület igen tisztelt vezetősége a ró­zsadombi zenés vendéglőkre? Ilyen pe­dig három van: az Áldás-utca végén, a Törökvészi-út elején, a Kút-utcában és a Marczibányi-téren. Sajnos én is az egyik közelében la­kom és nem tudom leírni, mennyi szen­vedést jelent ennek a vendéglőnek a lármája, zenélése, éneklése éjjel 12 óráig. Az egész környéken dolgozó em­berek laknak, akik a városból haza­jövet az est csendjében pihenni akar­nak és nyugodt alvással erőt akarnak gyűjteni a jövő napi munkára és ezt az éjjeli alvást az egész környéken nem tudják megkapni a vendéglői zene miatt. Vájjon ezen anomália megszün­tetésére gondol-e az igen tisztelt egye­sület ? Hiszen hogyha az egyesület mint jogi személy az illetékes hatóság előtt megfelelő módon előadná a lakos­ság sérelmét, hiszem, hogy a rózsadombi vendéglők nem kapnának zenélési, éneklési, lármázási engedélyt. Szerkesztő Urnák a szíves közlésért előre is hálásan köszönetét mondva, maradok mély tisztelettel K a p 1 o n y Elemér. Lednlczky veje : Hódos Andor lakatosipari és redőnygyárté üzeme Budapest, IX., Tompa-u. 32. TeL 39—9 — 36]

Next

/
Oldalképek
Tartalom