Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-06-29 / 26. szám

1935. június 29. UJcJBUDAPEST 5 HÍREK r Farkas /Jkos Alig negyven éves korúban méltó- ságos úr lett a főváros rangban leg­fiatalabb tanácsnoka: a kormányzó dorogi Farkas Ákos dr. tanács­nokot, az elnöki ügyosztály vezető­jét hivatali érdemei elismeréséül a kormány főtanácsosi mél lóság gd! tüntette ki. Farkas Ákos kitüntetése élénk és ősz atlan örömet kelt úgy a város­házán, mint várospolitikai körökben, ahol a fiatal tanácsnok hivatali mű­ködését értékelik és nagy rábecsülik. Ez a kitüntetés azonban nemcsak egyéni kitüntetés a legfiatalabb ta­nácsnok számára: ebből a legmaga­sabb helyről származó kitüntetésből dísz és megtiszteltetés származik ar­ra a városházi reformnemzedékre, a tehetséges és ifjú háború utáni gene­rációra is, amelynek Farkas Ákos annyira kiváló vezéregyénisége. Sipőcz Jenő melle, t, akinek tizen­öt éves polgármestersége ma már a történelem távlata szerint is kiemel­kedő korszaka Budapest életének, élt, dolgozo t, és figyelt Farkas Ákos, elkészülve árra az előtte álló karrierre, melynek főállomásai nem az adminisztráció szürke és minden­napos íróasztalai, Hánem mindenkor a városigazgtás nagy problémái vol­tak. A legjobb professzor iskolájában a legjobb tanítvány: ez a megfelelő megállapítás, ha Sipőcz polgármes­ter és Farkas Ákos polgármesteri titkár egymáshoz való viszonyát pregnánsan jellemezni kívánjuk. A hivatali munka lázas iramában is mindig talált arta időt és alkalmat Farkas Ákos, hogy egyéb problé­mákkal is foglalkozzon. A telepítés­ről írt könyvei feltűnést keltettek koncepciójukkal és nagy gazdasági tudásukkal. Mint Borsodmegye tör­vényhatósági bizottságának tagja, szűkebb pátriája közéletében játszik előkelő szerepet. Egyik vezető egyé­nisége a Társadalmi Egyesületek Szövetségének, és évtizedek óta har­cos katonája, mindig a vezető posz­ton az ifjúsági mozgalmaknak és re­formnemzedéki törekvéseknek. Több nyugateurópai nyelvet beszél töké­letesen: angolból való regényt ordítá­sai csiszolt magyarságukkal esemé- ményei voltak mgjelenésiik alkal­mával a magyar könyvpiacnak. Farkas Ákos, a polgári munka ál­dozatos hőse, férfi-mellén egy új ér­demrenddel gazdagabban halad to­vább életpályáján. Meggyőződésünk, hogy ez a) folyton magasabb és, ma­gasabb régiókba szárnyaló, a ke­resztény és nemzeti célkitűzéseket figyelmen kívül sohasem hagyó férfiú közéleti működése a jövőben is a haza és a főváros üdvére lesz! Deák Ferenetől Rökk Szilárdig Schuler tanácsnok értékes könyvet irt Budapest alapítványairól — Az Uj Budapest tudósítójától. — A napokban jelent meg Budapest szé­kesfőváros kiadásában Schuler Dezső tanácsnok legújabb könyve, melynek címe: Budapest székes­főváros által kezelt alapít­ványok és a 1 apítványszerü juttatások gyűjteménye. A könyv 436 oldalon magában fog­lalja Budapest székesfőváros kezelésé­ben lévő valamennyi, számszerint 406 alapítványnak ismertetését. Az alapítványok jövedelme, mint a könyvből látjuk, többféle célt szolgál, így van árvaházak fenntartására ha­gyott alapítvány, gyermekmenhely, szegénysorsú özvegyek, árvák, vakok segélyezésére tett alapítvány, kiházasí- tási alapítványok és még ezenkívül 24 különböző jótékonycélú alapítvány. Számtalan jutalom és ösztöndíj alapít­vány, 22 alapítvány tanulók, tanárok, tanítók özvegyei és árvái segélyezésére, 39 kórházi alapítvány és még több kü­lönböző közművelődési és közegészség- ügyi célt szolgáló alapítvány jövedelme felett rendelkezik a főváros. A főváros részéről elfogadott és ke­zelt alapítványok okleveleit a fővárosi levéltár összegyűjtve már kiadta. Ezek­ben a könyvekben az 1905. évig tett alapítványok ismertetése van felsorolva. Ezek az alapítványok azonban időköz­ben elértéktelenedtek és így megsemmisültek. Viszont az 1905. év után tett alapítványok nincse­nek bent a régi gyűjteményben és így az új könyv e tekintetben hézagpótló. sületeknek és magánosoknak. Ez a rész az 1715. évi LXXIV. törvénycikkel — amely azt a nagyfontosságú elvet tar­talmazza, hogy mindenféle alapítvány Őfelsége a király felügyelete alatt áll — kezdődik és az alapítványi ügyekre vonatkozó valamennyi törvénycikk, mi­niszteri rendelet szószerinti ismertetése után Magyarország magán­jogi törvén ykönyv javaslata ala­pítványokra vonatkozó részével, tehát a legutolsó alapítványi jogszabályok­kal végződik. Ha a könyvet átolvassuk, látjuk, hogy a jfőváros lakossága mindig so­kat áldozott jótékony célra. Az egyes alapítványok értéke az el­értéktelenedésen keresztülmenve — még ma is nagy vagyont képvisel. így pél­dául Vécsey János és neje Sz át­mér y Borbála alapítványa, mely két bérházból áll, 1,130.269 P értéket kép­visel és tiszta jövedelme kb. évi 25.000 pengő. A Mayer Ferenc fiúárvaházi alapítvány értéke: 562.189 pengő. Ezen­kívül még számos olyan alapítvány van, melynek értéke meghaladja a 100.000 pengőt, így a Bogdanovits, Lut- zenbacher, Rökk Szilár d-féle alapítványok. A legtöbb alapítványt Rökk Szilárd hagyta, aki egymaga 13 különböző ala­pítványt hagyott a fővárosra, Rökk Szilárd alapítványt tett a cselédek ok­tatására és jutalmazására, szegény ügyvédek kórházi ápolására, fővárosi tisztviselők árvái részére, fővárosi ta­nárok árváinak, elemi iskolai tanító- képezdei ösztöndíj alapítványra, a nép­kére, amikor is a főváros 100.000 forin­tos alapítványt tett I. Ferenc József 25 éves uralkodása örömünnepére. I. Ferenc József 70-ik születésnapja al­kalmával és József főherceg honvédfőparancsnokságának 25 éves évfordulója alkalmából is jőtékonycélú alapítványt tett a főváros. Alapítványt hagyott Erzsébet ki­rályné az Erzsébet-leányárvaház és a József-fiúárvaház javára. Deák Fe­renc az arcképeinek árusításából be­folyt jövedelmet szintén a József-fiú­árvaház és Erzsébet-leányárvaház léte­sítésére ajánlotta fel. Több<. olyan alapítvány volt, amely­nek alapító oklevele még nem készült el, mert vagyona az inflációs idők kö­vetkeztében nagyrészt elértéktelenedett és így céljának nem tud megfelelni. Ezek alapító oklevelét a főváros most elkészíti és valamennyit rendeltetésé­nek megfelelően felhasználja, illetve pályázat útján kiosztja. Esst orvosok. Budapesten — Az Uj Budapest tudósítójától. — Az Észt Orvosszövetség vezetősége a Gyógyhelyi Bizottság megbízásából megtekintette a budapesti gyógyfürdő­ket és behatóan tanulmányozta az észt betegek budapesti gyógykezeltetésének lehetőségeit. Az észt orvosok megláto­gatták a Szent Gellért, a Szent Lukács, a Szent Margitsziget és a Széchenyi Gyógyfürdőt, valamint a Császárfürdöt, ahol részletes tájékoztatást nyertek a Budapesten alkalmazott gyógyeljárá- sokról. L ü b e k dr., az Észt Orvosszövetség elnöke a legnagyobb csodálkozás és el­ismerés hangján nyilatkozott a buda­pesti gyógyfürdőkről és hangoztatta, hogy az észt orvosok teljes mértékben meggyőződtek a budapesti gyógyfürdők páratlan igyógyhatásáról és hazájukba visszatérve a legnagyobb propagandát fogják kifejteni betegeik között, hogy a jövőben ne német, csehországi, vagy osztrák fürdőket keressenek fel gyógy­kezeltetés végett, hanem kizárólag Budapestre utazzanak, ahol egy­részt a gyógyulás lehetőségei a ther- málvizek bősége és minősége miatt a legnagyobbak, másrészt pedig olyan or­szágban tartózkodnak, amelynek lakos­sága iránt az észt nemzet évszázadok óta testvéri és baráti érzelmeket táp­lál. Az Észt Orvosszövetség elnöke ilyen értelemben felhívást intézett a Szövet­ség 1800 tagjához, akik minden bizony­nyal örömmel fogják a budapesti gyógy­fürdőket betegeiknek ajánlani. —o-O-o— A városházi hírlapírás köréből. Két kiváló hírlapíró kollégánk: Rá t kai Károly dr. az Esti Kurír fővárosi és Ludvig Dénes, ugyanannak a lapnak politikai rovatvezetője Uj Főváros címen várospolitikai hetilapot indítot­tak, amely a városházi polgári ellen­zék orgánumaként jelentkezik az el­múlt héten megjelent első számával. Friss és eleven hang, kitűnő újságírói érzék, az önmaguknak dolgozó újság­írók gondos körültekintése jellemzik az új városházi hetilap első számát. Ha az új városházi hetilap kritikai szempont­jaival és várospolitikai célkitűzéseivel természetszerűen nem értünk egyet, nem kétséges, hogy az új lap hasznos munkása lesz annak a pártokon felüli közérdeknek, amelynek végered­ményben az öszes városházi pártok harcos és lelkes katonái. A könyv közli valamennyi, a főváros kezelésében lévő alapítvány ismerteté­sét, még pedig úgy, hogy az említett könyvben már megjelölt alapítólevele­ket csak kivonatban, míg az 1905. év után létesített alapítványokat szóról- szóra teszi közzé. Ezenkívül magában foglalja az ala- pítványszerü juttatásokra és alapítvá­nyokra vonatkozó törvények és jogszabályok teljes gyűjte­ményét is. Ezek a jogszabályok ed­dig még összegyűjtött formában nem jelentek meg és azoknak ismeretére feltétlenül szükség van minden alapít­ványi ügyek intézésével foglalkozó ha­tóságnak, alapítványokat kezelő egye­iskolai tanítók segélyezésére, Erzsébet- leányárvaház és József-fiúárvaház nö­vendékei támogatására, Rókus-kórházi szegénybetegek segélyezésére, nőgyó­gyászati kórház segélyezésére, gyer­mekmenhely létesítésére, és az állat- védelem kiterjesztésére. Rökk Szilárd után a legnagyobb alapítványt tevő a székesfőváros. Minden nevezetesebb esemény alkal­mából létesített jótékonycélú alapít­ványt a főváros tanácsa. így például van kiházasítási alapítvány Mária Va­léria és Gizella főhercegnőkről elne­vezve. Gyermekmenhely alapítvány I. Ferenc József és Erzsébet királyné ezüstmenyegzöje emlé­Fényes Cirkusz Varieté funiusi világsikerű ! „FANTASIA“ a tenger királynője! Vizi- és fényjáték az álomországban 3 részben, 15 képben Pompás revü I Bámulatos kiállítás 1 1. rész: Vizitündérek a tenger színén. A balettáncokaí a „Palotai táncakadémia“ balettkara lejti. II. rész: A velencei gondolás szerenádja. A gondola dalokat Ugo Ugnes, a milánói opera tenoristája énekli. III. rész: „FANTASIA“ a tengeri tünemény. Megszemélyesítője Ingeborg Genke urhölgy. Művészi és műszaki rendező: E. G. Burghardt mérnök. Budapesten kizárólagos foggal!

Next

/
Oldalképek
Tartalom