Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-10-12 / 40. szám

1935. október 12. TUmiDAPIST Miért van diszharmónia telekügyekben a polgármester ésa pénzügyi szakbizottság között?----- —————11 ■ Cs ak a kisajátítási bizottság visszaállitásával lehet kiküszöbölni a szinte állandósult félreértéseket — Az Uj Budapest tudósít ójától. — Az Uj Budapest egyik legutóbbi szá­mában a polgármesteri beiktatással kapcsolatban Petrováicz Gyula azon meggyőződésének adott kiíejezést. bogy a beiktatási tapsokban a polgármester iránt megnyilvánult bizalomnak hatá­rozatokban is kell jelentkeznie és lehe­tetlen valaki iránt oly módon bizalmat hangoztatni, hogy viszont előterjeszté­seinek jóakarattá fogadását nem bizto­sítjuk részére. A polgármester támogatása abban nyilvánul meg, hogy azokat a javasla­tait a polgármesternek, amelyeket gon­dos előkészítés és a szakbizottságokkal való megtárgyalás és alapos revízió után hoz döntés végett az önkormányzat elé. azokat bizalommal az ö személye és az ő törekvéseinek abszolút korrekt­sége és jóindulata iránt emelje az auto­nómia határozattá. Nem kétséges, hogy Petrovácz Gyula fenti megállapításaival azokra a telek- ügyekre célzott, amelyeket a pénzügyi bizottságban elhangzott felszólalások után a polgármester levett a napirend­ről. Olyan telekeladási és telekvételi, nemkülönben telek-elcserélési előter­jesztések. — mint például az Első Bu­dapesti Gőzmalmi Rt., a Residentia Fa­ipari. Fa kereskedelmi és Ingatlanfor­galmi Rt., a Magyar Ruggyantaárugyár Rt. és a Hungária Műtrágya Kénsav, Vegyipar Rt. ismeretes ügyei — ame­lyekéi a felekkel hónapokig tartó be­ható tárgyalások és alkudozások előz­tek meg. megfeneklettek a pénzügyi bi­zottságban azért, mert a bizottság a vá­rosrendezési szakbizottságnak egyhan­gúan elfogadott határozatát dezavuál- ta. álivei a főváros vezetőségének ab­szolút ügyismerete vitán felül áll, és kétségtelen, hogy a polgármester elő­terjesztései a főváros javát szolgálják. meg kell állapítani: mi az oka az egyes autonómikus bizottságok bizalmatlan­kodásának és gyanakodásának, amint valamilyen, a fővárossal kapcsolatos teleküzletről van szó? Erről a kényes és fontos problémáról a Keresztény Községi Párt egyik vezető egyénisége a következőket mondotta az Uj Buda­pest munkatársának: — Immáron rendszerré vált, hogy a polgármester teleküggyel kapcsolatos előterjesztéseit a pénzügyi bizottság visszaveti. A telekügyekkel kapcsolato­san szakszerűtlen megjegyzések hang­zanak el a pénzügyi bizottságban, és ami a legfeltűnőbb: a városrendezési bizottságnak azok a tagjai, akik a pénzügyi bizottság­ban is helyet foglalnak, egyáltalá­ban nem tartják szükségesnek, hogy azokat a határozatokat, ame- iyek a városrendezési szakbizott­ságban az ő szavazatukkal is egy­hangúlag jöttek létre, a pénzügyi bizottságban megvédelmezzék. Sőt az is előfordult, hogy a városrende­zési bizottságnak az a tagja, aki a szó- banforgó polgármesteri előterjesztés mellet; szavazott a városrendezési szak- bizotfságban, az ellen szólalt fel, ami­kor az előterjesztés a pénzügyi szakbi­zottságban szőnyegre került. —- Kétségtelen, bogy a múltban nem voltak ilyen ütkö­zőpontok és csak egészen sporadikusan fordult elő, hogy a polgármester telekvételi előterjesztését a pénzügyi bizottság le­szavazta (mint például a Haggenmo- cher-erdők ismeretes esetében.) Az okát ennek a feltűnő diszharmóniának a városrendezési szakbizottság ál­tal elfogadott polgármesteri előter­jesztések és a pénzügyi szakbizott­ság véleménye között én a kisajá­títási bizottság hiányában látom. — Mi volt a kisajátítási bizottság? Egy nyolctagú előkelő testület, mely­nek négy tagját a pénzügyi bizottság, négy tagját a városrendezési bizottság küldötte ki. Ez a bizottság a kiküldő bizottságok vezető tagjaiból állott: he­lyet foglaltak benne Plalthy György, Ko zma Jenő, Büchler József és mások. A kisajátítási bizottság közvetlc- nült tárgyalt a felekkel, akkora pénzügyi és városrendezési szak­értelemmel, hogy javaslatai a pénzügyi bizottságban, amely azután a kisajátí- íási bizottság határozatát tovább tár­gyalta. hogy az a közgyűlés elé mehes­sen, egyhangúlag és hozzászólás nél­kül intézteitek el. — Ez az állandó gyakorlat éveken és évtizedeken kérésztől nagyszerűen be­vált és meggyőződésem, hogy a kisajátító bizottságnak a hiánya okozza te­lek-ügyekben a félreértéseket a pénzügyi szakbizottság és a polgár- mester között. Mindenesetre megfontolás tárgyává kell tenni, hogy az új fővárosi törvény értelmében van-e mód és lehetőség a kisajátító bizottság visszaállítására? Amikor is egyik percről a másikra megszűnnének a félreértések. az önkormányzatnak az eladni, vagy attól venni szándékozó felek­kel való közvetlen tárgyalása megnyugtatná a pénzügyi szakbizott­ság minden tagját, de minden buda­pesti polgárt is arról, hogy a főváros telkeivel jól és okosan gazdálkodnak. ítlityen tfcMol üUe&sük foa tabáni UeqyatcUrft? Uowzá keli U&zdeni Budapest teil vÁcotkédpétiek Ucdé&zeti Uiaíaídtá^áJMpz ! — Az Uj Budapest tudósítójától. -— Költségvetési expozéjában a pénz­ügyi bizottságban, a bizottság általános helyeslése mellett mutatott rá arra Szendy polgármester, hogy a Tabán parkosítása, eltekintve attól, hogv szép, meg olcsó is, és az egész főváros tetszését megnyerte. Azt is közölte a polgármester, hogy a főváros parkosí­tását a jövőben is folytatni akarja. (Nem kétséges, hogy azt a nagysze­rű parkosítást, amelyet Király Kálmán tanácsnok, az út- és csatornaépítési ügyosztály vezetője, irányítása mellett Morbitzer Dezső, a főváros európai hírű kertészeti igazgatója, a Tabán te­rületén végzett, valóban komoly ered­mény és úgy a budapestiek, mint az itt megfordult külföldiek legteljesebb el­ismerését kivívta. A parkosítás azon­ban tulajdonképen csak megkezdődött, de még több az, ami elvégzésre vár. A főváros mindent végrehajtott, hogy a nyári Budapest képe kertészeti t szempontból kielégítő legyen. A nyári! Budapest virágpompájánál azonban nem kevésbbé fontos Budapest téli pa­norámájának kialakítása. Hogyan kell ezt megcsinálni? A parkoknak és főleg a tabáni hegyoldalnak fenyőfákkal és örökzöld cserjékkel való beültetése ál­tal! A főváros kertészeti vezetőségénél már régebben szóbakerült Budapest teli képének kialakítása. Itt azonban régebben akadály volt az a tévhit, hogy a főváros szélsőséges éghajlata alatt le­hetetlenség fenyőket ültetni. Morbitzer igazgató azonban a Gellérthegy lejtő­jén az elmúlt esztendőkben létesített függő-kertek uralkodó növényévé a kü­ldj érát tette. A nagyszerűen bevált kez­deményezésnek azonban alig van foly­tatása, mert a városmajori kertészet növényanyaga: fenyők és örökzöldek, kicsi és kevés arra, hogy a főváros parkrendszerét fenyőfákkal ellássák. Kis, fiatal növényekkel parkot csinálni nem lehet, mert az apró növények nem adnak parkot. | ill NFSGY FERENC ZNÉ BELvmosíBUTonsmnó VRllRlRTR . BUDRPcLST. IV. vRCZI-U^ö^TEL-S91^ Mély tisiielettel szives fudomá« sára hozom, hogy alanti cim alatt uj bútor szállító vállalatot alapítot­tam: Azzal a kéréssel fordulok kedves Ismerőseim és Pártfogóimhoz, hogy megbízásaikkal a iövőben is támo­gatni szi-. eskedjenek. Garantálom, hogy ugyanazon előzékenységgel, szaktudással és lelkiismeretességgel fogom saját vállalatomat vezetni, mint azt eddig is 15 éven keresz­tül /ettem. Ebben segítségemre lesz fivérem Hangéi Andor és kipróbált szakembereim. Mély tisztelettel : NAGY FERENGNÉ Budaprsi, IV., Váci-utca 46. (Angol Kisasszonyokkal szemben.) Telefon! 89-1-44. Helyesen teszi a főváros kertészeti telepének vezetősége, ha megkeresi a hazai nagy kertészeti cégeket, van-e ak­kora fenyő-készletük, amely szakértői megtekintés után a Tabánba áttelepít­hető. Természetesen csak nagyobb és fejlettebb példányokról lehet szó, mert apró fenyőcskék lassú fejlődését ki­járni nem lehet. Ha pedig ilyen kész­letek vannak, amint hogy bizonyos, hogy vannak, akkor nem szabad egyet­len pillanatig sem késlekedni és meg kell kezdeni a tabáni fenyőpark, Buda­pest téli városképének kialakítását! Furcsaságok egy közszáilitásnál A bőr drágább, a cipő olcsóbb lett —- Az Uj Budapest tudósítójától — A polgármester nemrégiben döntött a fővárosi altisztek és javadalmi őrök lábbeli szükségletének beszerzése ügyé­ben. 70 pár cipő elkészítésére adott megbízást a polgármester: a munkát hat mester között osztották szét. Szakmai körökben feltűnést kelt az azár, amelyen a mesterek a cipők elkészítésére vállalkoztak. A munka egységára páronként 16.50 pengő. Meg kell jegyeznünk, hogy a tavasszal kiadott ugyanezen munka, egységára páronként 17.70 pengő volt. Tavasz óta a bor ára jelentős mér­tékben emelkedett, ennek ellenére lé­nyegesen kisebb ár mellett adták ki a munkát anélkül, hogy a magasabb áron pályázó iparosokat a munka megosz­tásával a legolcsóbbak árain megkínál­ták volna. A munka kiadása körüli visszásságok miatt a Baross Szövetség Szendy polgármesterhez fordult pa- panasszal. VIGNALÍ RAFAELLO bronzüníő BUDAPEST Lakás: Petneházy-utca 73 b. Gyár: VI., Jász-utca 74. TÉLEFON: 91-9-12. Molnár Kálmán oki. gépész és közgazdasági mérnök, építési vállalkozó. Telefon : 89-7^13. Budapest, ÍV., Irányi u. 21 IX., Ferenc-körut 46. Telefon : 87—8—03. Aszfaltozás, szigeíeiés, fedéllemez ~ tetőfedés, moíorbenzoS, pstraAifira. «T TAW • T

Next

/
Oldalképek
Tartalom