Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-02-16 / 7. szám
6 öuus UJvBUDAPESr 1935. február 16. Nagysikerű művészestélyt rendezett a Keresztény Tanügyi Bizottság — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Keresztény Községi Párt tanügyi bizottsága szombanton este a Katolikuskörben Szendy Károly polgármester, Bednárz Róbert prelátus, dr. Csüléry András v. miniszter fővédnöksége, dr. báró Babarczy István tanügyi tanácsnok és a törvényhatósági előkelőségek védnöksége mellett müvészestélyt rendezett. Az estélyen ott voltak gróf Kuun István vallás- és közoktatásügyi min. tanácsos, dr. Goszleth Ernő elöljáró, dr. Kirchner Béláué, dr. Miklós Ferenc, dr. Gyurko- vich Henrik törvényhatósági bizottsági tagok, Gárdonyi Albert dr. fődevéltáros, dr. Haviin Károly, dr. Hanék Szilárd tanáosjegyzők, Loseldorfer János, Tirpák Sándor tanulmányi felügyelők, Ur- bányi C. József, Fallenbüchl Tivadar, Lenkei Lehel, Párkányi Norbert, Havas Mihály, Fekete Gézla, Barthonek Katalin, dr. Neiser Irén, Stemiczky István, Zadubánszky Irén, Farkasfalvy Imre, Schalter Sándomé, Farkasházy József, Sille József, Mas són Izabella, dr. Göndör Sándor, M. Nagy Zoltán, Sárosi Jánosné, Jambrik Alajos, Haán Győző, vitéz Kelemen Ferenc, Semptey Károly, vitéz Balogh Dezső, Karácsonyi Pál, Remsey Győző, Zerénsky Károly igazgatók. A termet és a karzatokat zsúfolásig meg. töltő hálás közönség lelkesen megtapsolta a müvészestély szereplőinek pompás előadásait. Kitűnően szerepelt a Fővárosi Zenekar Bor Dezső karnagy vezetése mellett. Nyisztor Zoltán szerkesztő három nemzedék problémájáról tartott élvezetes előadást. Plagányiné Csedő Vilma, és Pirovszky Lajos szavalata után Csillery Béla hegedűművész Ketter Lajos zongoraművész kísérete mellett játszott, végül lllésy Margit hangv ereenyénekesnő adott elő néhány dalt nagy tetszés mellett. Dötsch Zoltán ügyesen hárfázott. Műsor után & Fővárosi Zenekar ütemére Samay Ödön tanár betanításában palotást lejtettek: Altay Olga, Babits Elvira, Cseh Mária és Anna, Gárdonyi Klára, Gellér Mária, líabai Mária, Nádasdy Angollá, Sille Margit, Stiglbauer Mimi, Ráday Gizella, Tomcsdnyi Olga és Urbá- nyi Gizella. A palotás-bemutatót reggelig tartó tánc követte. A nagysikerű est rendezéséért dicséretet érdemel az agilis rendezőség, kiknek élén állott Pirovszky Lajos, dr. Kénessey Béla, Kárpáti Ottó, Serey Ágost és Benzsay Gyula. A megjelent asszonyok és leányok közül a következők neveit sikerült feljegyezni. Asszonyok: dr. Miklós Ferencné, dr. Gyurkovich Henrikné, Gerencsér Istvánná, Urbányi Józsefné, Haviin Károlyné, dr. Hrínák Sziiárdné, Grelik Ernőné, Ma. tay Gáborné, dr. Muskovits Gyuláné, dr. Kenessy Béláné, Simon Istvánná, Ruth- ner Gyuláné, v. Szilágyi Ferencné, Hosz- szú Józsefné, Sille Józsefné, v. Balogh Dezsőné, Tomcsányi Ernőné, Polesz- nyák Ödönné, Clauser Mihályné, Toper- czer Margit, Sch/midl Miklósáé, dr. Szabó Béláné, Szitái- Istvánná, Szepessy János- né, Berghold Rezsőné, Helyesfalvi Jánosné, Ekecsi Sándorné, Girst Károlyné, Girst Ferencné, Szeberényi Gyuláné, Papp Gyuláné, Mikus Isvánné, Nagy Józsefné, Kovách Gézáné, Iíudelka János, né, Stiglbauerné, Szentirmai Győzőné, Szalai Deasőné, Viasz Antalné, dr. v. Vuiszváry Károlyné, Nagy Ferencné, dr. Zogroczky Jenőné, Samay Ödönné, Cso- szó Ferencné, dr. Borst Gyuláné, Katona Sámuelné, dr. Lacka Sándorné, Balázs Jenőné, Kerezsy Istvánná, Szaucsek Istvánná, Rreznay Gusztávné, Jambrik Alajosné, Serey Ágostné Árky Józsefné, Szotyory Lajosaié, Maszacs Jánosné, Kiss Elemérné, Fekete Gézáné, Wälder Istvánné, Varsányi Árpádné, Szőnyi Im- réné. Leányok: Gerencsér Jolán, Sipőcz Marianna, Urbányi Gizella, Tomcsányi Olga, Gárdonyi Klári, Jóssá Erzsébet, Boka Tusi, Iietényi Klári, és Magda, Gregersen Lujza és Margit, Csaba Mar- git, Hergec Erzsébet, dr. Hergec Irén, Domokos Erzsébet, Markos Berta, Géme sy Klára, Gál Olga, dr. Szentpétery Kun Mária és Ilona, Rády Gizi, Szaha Anna, Hummer Paula, Stiglbauer Mimi, Gál Erzsi, László Erszi Vörös Erzsébet, Vatzka Margit, Kápolnay Irén, Kemény Piroska, Nagy Aranka, Kiss Erzsébet, és Gizella, dr. Csaba Margit, Görög Ilonka, Cseni Mária, Dóczy Lujza, Né. meth Mária, Altay Olga, Váss Hennin és Margit, Mindszenti Karola és Annie, Stemiczky Mária, Nácsa Franciska, Schröder Emmi, Puchász Viola, Graca Ili, Nádasdy Alice és Angela, Pálfy Ilona, Fekete Xjlára, Detrich Olga és Mária, Atzél Margit, Budaváry Margit, Bartschláger Manci, Józs Erzsébet, Babits Elvira, SUle Margit, Elsner Corné- lia, Kálix Piroska, Albecker Margit, Wuxlgötner Stella, Szűcs Erzsébet, Bálint Darika, Fischer Antonia, Fekete Sári és Kató, Boda Kata, Kovács Ottilia, dr. Renkó Gizella, Katona Aranka, Schmidt Ilona, Bödő Erzsébet, Ötvös Kornélia, Szatmáry Erzsébet, Torbágyi Györgyike, Loykó Klára, Simon Stefánia, Iványi Ilona, Holchoffer Teri, Sille Boriska, Váry Mária, Hecht Riza, Csermák Margit, Csata Irén, Kiss Bella, Szepessy Mária, Szayer Jolán, Murray Sarolta, Csedő Vilma, Fallenbüchl Ágnes, dr. Halvax Clotiid, Kovács Rózsi, Detrich Mária, dr. Neiser Mária, Fettner Emma, Graca Ilona, Woloncs Ilona, Ha. raszti Eta és Ibolya, Samay Mária és Erzsébet, Bartos Sára, Hummer Elvira, Faludi Bella, Breznay Etelka, Hauser Lidia, Hij Éva, Szabó írónké, Jeszenszky Ilona, Kiss Viola, lhnát Irén, Csapó Márta, Bartányi Erzsébet és Edmunda, Singer Olga, Mikus Valéria és még sokan mások. Almády Géza meghalt A békeidők Budapestjének népszerű és becsült polgára mondott örökre búcsút szerelmének, a magyar fővárosnak, amelyért valósággal rajongott. A város szolgálatába szegődve, G e r l ó c z y Károly mellé került, akinek nevét és emlékét még halálos ágyán is dicsőítette. Példás hűséggel és lelkiismeretes szorgalommal látta el hivatalát és annyira összenőtt a városházával, hisz még nyugdíjazása után is állandóan érdeklődött a város dolgai iránt. G e- rinces és tiszta j eile mű ember volt, aki sehogysem tudott be-* illeszkedni a mai kor közéletének lelki világába. Elszánt harcosa volt a tiszta értelemben vett közügyeknek, magyaros őszinteséggel megmondta mindenkinek a véleményét. Valamikor a magyar iskolaegyesület ügyeit intézte lelkes buzgalommal, mint ahogyan később úgyszólván egészen halála napjáig féltő gonddal őrködött kedvenc alapításain: a Fővárosi Nyugdíjasok Egyesületén, a Márta Máter Diákotthonon és a Márta cselédközvetítő intézeten. Ha azokat bárki bántani merte, vele gyűlt meg a baja! Egy törvény- széki tárgyaláson körömszakadtáig védelmezte egyik intézményét. A tárgyalást vezető biró megkockáztatta azt a kérdést, hogy tulajdonképpen mit j ö v e d el mez neki az intézmény vezetése, mert idyen nagyon exponálja magát érte. Több se kellett Almádynak, aki indignálódva visszautasította a feltevést, hogy díjazást fogadna el és nyomban kimutatta, hogy mennyi pénzébe kerül az intézet fenntartása, sőt még egyesek tagdíjhátralékát is saját zsebéből fedezi. A biró mindjárt elégtételt szolgáltatott neki és megállapította róla, hogy ritka jelensége a társadalomnak. Harcos ember volt és a legtöbb ütközetből ő került ki győztesen. Csak egyizben csalódott, amikor az összeomlás után az Országos Kaszinóban kizárási indítványt tett egyik sokat emlegetett közéleti férfi ellen. Az indítványt leszavazták és Almády azóta kerülte a kaszinót. Hivatali működését a pártatlanság és tiszta igazság, mindenek!ölött azonban a közérdek megóvása jellemezte. Közélelmezési tanácsnok korában felkereste őt hivatalában a Józsefváros egyik nagyhatalmú bizottsági tagja, aki olyan ügyek elintézését sürgette, amelyet Almády a közérdekkel összeegyeztetheetőnek nem tartott. Almády kereken elutasította a kívánságot, mire a tekintélyes városatya azzal fenyegetőzött, hogy lesz még választás. Ezzel az akkor küszöbön levő tisztújításra célzott, vagyis azt akarta kifejezni, hogy ha nem teljesíti kívánságát, ki fog jóik buktatni tanácsnoki állásából. Almádynak több se kellett, becsöngette altisztjét és ráparancsolt, hogy dobja ki a hatalmas törzsfőnököt. Az esetnek hamar híre terjedt és a józsefvárosi bizottsági tagok, élükön R é mi Róberttel, Hűvös Józseffel és H élt ai Ferenccel heteken át gyúrták Almádyt, hogy legalább sajnálkozását fejezze ki, de minden erőlködésük hiábavaló volt, Almádyt nem lehetett kapacitálni. Nem tágított, megmaradt álláspontja mellett, a szóbanforgó ügyet elutasította és a legközelebbi tisztújításon ismét megválasztották. Almády másik érdekes esete Rud- na y Béla főkapitánysága idején volt. Mint a tűzrendészen bizottság elnöke helyszíni vizsgálatot rendelt el az egyik színházban. A bizottság tagjai már együtt voltak, csak a rendőrség képviselője hiányzott. Nem győzték a várást és a bizottság hozzáfogott a tárgyaláshoz. Javában folyt a tanácskozás, amikor köszönés nélkül belépett az államrendőrség képviselője, egy fiatal fogalmazó, aki figyelemre sem méltatta a bizottságot; hanem az ügyeletes tűzoltó jelentését meghallgatva, sarkon fordúlt és köszönés nélkül elment. Ám Almádyt nem olyan fából faragták, ki az ilyen inzultust szó nélkül zsebrevágja. Nyomban a helyszíni vizsgálat befejezése után felkereste Halmos János polgármestert és közölte, hogy szerezzen elégtételt a sérelemért a bizottságnak a főkapitánytól. Halmos kezdetben húzódozott, de végül mégis kénytelen volt Almádyt megbízni, hogy keresse fel nevében Rudnayt és kérjen tőle elégtételt. Feuereisen kártérítésért pereit egy tanácsjegyzőt A Kúria elutasította az alaptalanul pereskedő tejügynököt — Az Uj Budapest tudósítójától. — Igen különös kártérítési perben hozott nemrégiben ítéletet a Kúria Térffy- tanácsa. A pert Feuereisen Szilárd ügy. nők indította egy székesfővárosi h. tanácsjegyző és a főváros ellen keresetében 27.818 pengőt követelve. 'Hívjatkozott arra, hogy nagy költségekkel egy tejfeldolgozó üzemet rendezett be, azonban annak ellenére, hogy az üzem folytatásához szükséges engedélyt az illetékes ügyosztályon a tdnácsjegyzőnél sür. gette, az idevonatkozó iratokat csak késedelmesen kapta kézhez, mert ügyét függőben tartották, úgy hogy ezért kénytelen volt üzemét időelőtt beszüntetni. A, bíróságok azonban mind a hárem fokon el u ásították a furcsa keresetet. A Kúria indokolása szerint Feuereisen tej- feldolgozó üzemét az 1922:XII. t. c. tiltó rendelkezése ellenére, az engedély kézhez vétele előtt kezdette már meg és folytatta egészen 1932. január haváig. Az üzemet ekkor az ügynök, mint maga is elismerte, azért szüntette meg, mert ellene feljelentést tetjtek az üzem enge dély nélküli folytatása miatt és tartott attól, hogy az újabb eljárás eredménye már szabadságvesztés-büntetés és az üzem karhatalmi beszüntetése lesz. Feuereisen azokat a feltételeket sem teljesítette, 'amelyek teljesítésétől füg. gővé volt téve a kért iparengedély megadása, következéskép a tanácsjegyzőt, de a fővárost sem terheli mulasztás. Menczer Gusztáv tisztitó ruháit egy évi jótállással fénytelenéi Budapest, II., Török-u. 3. lel.: 50-4-93. Vidékre is szállít. Gallér, frakk-ingek, ruhák tisztításában vezeti El is ment Rudnayhoz, aki azonban kereken megtagadta az elégtételt. Almády ezt tudomásul vette és referált az eredményről Halmos polgármesternek és arra kényszerítette, hogy mint az autonómia feje tegyen jelentést az ügyről a belügyminiszternek és követelje tőle az elégtételadást. Halmos kínos helyzetbe került, mert nem nagyon szívesen folyamodott e lépéshez, hiszen köziudomású volt, hogy Rudnay főkapitány Tisza István gróf miniszterelnök bizalmas környezetéhez tartozik. Múltak a hetek és a városházán érthető kíváncsisággal lesték a kínos affér elintézését, amely bizony elég sokáig váratott magára. Végre H élt a y Ferenc dr. közbenjárására, aki nem volt hajlandó eltűrni a főváros negligálását, egy szép napon váratlanul megérkezett a polgármesterhez Rudnay főkapitány átirata, amelyben bocsánatot kér úgy a bizottságtól, mint annak elnökétől és értesíti a polgármestert, hogy a fogalmazót magatartásáért egyik kerületi kapitánysághoz helyezte át. A városházán örömmel vették tudomásul ezt az elégtételt, amelyt kizárólag Almády önérzetének és eré- lyének volt köszönhető. Az eset historikumához tartozik, hogy a büntetésből áthelyezett fogalmazó évek múltán Budapest népszerű főkapitánya lett.
