Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-04-06 / 14. szám
/ JVIII. --------------^W T UjJl'. ${U*c~ <tC KOZGAZBASAGI VÁROSPOLITIKAI Előlizelésl árak: fj| Egész évre................................................. 30 pengő || Fé l évre......................................................... 13 pengő =| Eg yes szám ára 60 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ r DOBY ANDOR D** Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Haas Ivor-utca 9. Telefon: 82^8^23. Poslalakarékp. csekkszámla 30.013. Mösszerii és nemitlössserii beru&áxőLsi problémáié-fiSszőKeGyula a nagy invesssílciós Kölcsön felvételéről és felhasználásáról A polgármester szól Egyszerűen, komolyan és szerényen állt az egyik hűvös márciusvégi délelöttön Szendy Károly a városházi újságírók elé, hogy bejelentse a húszmillió pengős kölcsön ielvételét. Odakiinn az utcákon bőszen tépdeste a vad tavaszi szél a tálakról a választási plakátokat, szerte az országban izgatottan szá- guldiak a képviselőjelöltek és a kortesek autói, egész Európában várakozóan lesik a külügyi hivatalok a magyar képviselőválasztások eredményét. Ebben az izgatott közhangulatban Budapest első polgára nem a jelenről, hanem a jövőről beszél: arról tart csillogó szemmel a maga minden póztól való mentességével előadást, hogy mit jelent ez a húszmillió pengő a főváros gazdasági vérkeringésében, miként hoz friss és meleg áramot az elpetyhiidt vénákba, az alkotások révén mennyivel halad előre a magyar székesfőváros. Ha vizsgáljuk a felveendő kölcsön felhasználási tervét, amely immáron a belügyminiszter jóváhagyó pecsétjével ellátva fekszik a részletek kidolgozása céljából a resszort- tanácsnokok és a gazdasági szakemberek asztalán, örömmel állapíthatjuk meg, hogy ez a kölcsön alapvető feltételeiben különbözik a legutóbbi nagy fővárosi kölcsöntől, a Bankers Trust-féle húszmillió dolláros kölcsöntől. Az amerikai tőkecsoport szigorú feltétele volt, hogy kizárólag hasznothajtó beruházások céljaira fordítható az általuk nyújtott hitel. A Szendy-féle kölcsön felhasználási programmpo,utjai között azonban szerepelnek iskolaépítések, kórházbővítések, parkírozások, csatorna-gyűjtők építése: csupa olyan alkotás, amelyre múlhatatlanul szüksége van a köznek, bár nyilvánvaló, hogy a járványkórház modernizálása és a tabáni parképítés nem fog hozni kamatot! Akarat és elhatározás kellett hozzá, még pedig jó adag, hogy a polgár- mester szembeszállva a doktriner kölcsön- teóriákkal, ezt a valóban nagyszerű felhasználási tervezetet állítsa össze. A belügyminiszter tetszésével találkozott a polgármester elgondolása, nem kétséges; hogy a törvényhatósági bizottság közgyűlésének örömteljes beleegyezését is elnyeri ez a Programm; amely magán viseli a polgármester koncepciózus egyéniségének és hatalmas energiájának minden bélyegét. A választási harcok izgatott kakofóniája közepette a polgármester szilárd egykedvűséggel áll a posztján és figyeli a felhős firmamentu- mot. Adja Isten, hogy lángba ne boruljon a magyar égbolt és Szendy polgármestersége mint békés alkotások nyugalmas korszaka szerepeljen a város történetében. — Az Uj Budapest tudósítójától. — A költségvetést jóváhagyó belügyminiszteri leirat engedélyezi a főváros által felveendő húszmillió pengős beruházási kölcsönt, nemkülönben elismeri és jóváhagyja azo^ kát a beruházásokat, amelyeket a polgármester a belügyminiszter elé tárt. A polgármesternek a belügyminiszterrel f olytatott személyes tárgyalásai nyomán a legrövidebb időn belül sor kerül a kölcsön felvételére és a beruházások tényleges megindítására. Ezekről a nagyfontosságú előkészületekről S&őKe Gyula felsőházi tag, a Keresztény Községi Párt vezető tagja, a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — A belügyminiszteri leirat, mely az idei költségvetést jóváhagyja, külön rendelkezik a törvényhatóság közgyűlése által tervezett újabb beruházásokról és az ecélból felvenni szándékozott 20 millió pengő beruházó kölcsönről. A belügyminiszter előzetes hozzájárulását adta ahoz, hogy a főváros a kölcsönt az Országos Társadalombiztosító Intézettől 5.5%-os kamat mellett 20 évre szóló törlesztéses kölcsön alakjában felvehesse és ebből a pénzből a már elhatározott különféle beruházásokat eszközlje. Drága a Kölcsön — Ámbár az 5 és fél %ios kölcsön ma határozottan drága, mégis, miután szinte más helyről sem kapható kedvezőbb feltételű kölcsön, annak felvétele ellen szólam nagyon nehéz volna. Csak azt kell kivánni, hogy a kormány a kölcsön feltételeit méltányosabban szabassa meg, mert a beruházások, amelyekre azt felhasználják, nem nyerészkedést szolgálnak, hanem olyan közmunkák elvégzésére használtatnak fel, amelyek a gazdasági élet szükségleteit elégítik ki egyrészt, másrészt közegészség- ügyi és közoktatásügyi hiányokat pótolnak. A gazdasági élet ma még négy százalékos kölcsönpénzt is nehezen bir el, és ha a Társadalombiztosító Intézet az évi beszolgáltatásokban oly igen nagy pénzt kap a főváros polgárságától, mely a legnehezebb időkben is igyekszik fizetési kötelezettségének megfelelni, — kell, hogy annyi viszontszolgálattal legyen a fővárosnak, hogy ha már a közmunkák eszközölhetésére beruházási kölcsönnel rendelkezésre áll, azt olyan méltányos feltételek mellett adja, amely mellett azt a főváros tényleg igénybe is veheti. Végeredményben az OTI sem nyerészkedő vállalat és a saját célját akkor is összhangban tudja tartani a főváros beruházási munkájának a szolgálatával, ha a tőkéit a kornak, helyzetnek és a gazdasági lehetőségnek megfelelő méltányos feltételek mellett bocsátja rendelkezésre. Ne a KartelleKet fjizlaljuK ! — Ami már most a belügyminiszteri leiratban helyeselt beruházásokat illeti, azok öt nagy csoportba oszthatók. A főgyűjtő-csatorna és a szivattyútelep építése, a közlekedés fejlesztése, a gazdasági élet szolgálata, a Tabán és fürdők rendezése, kórházak és iskolák építése. Nagy általánosságban ezek ellen a beruházások ellen nemcsak kifogást emelni nem lehet és nem szabad, de egyenest kivánni kell, amint kiván- tuk is és állandóan sürgetjük, hogy e beruházásokat mielőbb létesítsék. Ha időnkint, sőt talán állandóan rámutatunk bizonyos szépséghibákra, amelyek azonban nagyon gyakran az elevenbe vágnak és azt mutatják, hogy az intéző körök nem egészen értették át a szükségletet és annak megoldására vezető utat, ez nem a beruházások ellen szól, sőt nem is késlelteti a beruházások keresztülvitelét, hanem előmozdítja azt, hogy azok a szükségletnek megfelelően helyesen és gazdaságosan és olymódon vitessenek keresztül, hogy necsak egy-egy nagy vállalkozás gazdagodjék belőle, hanem a munkában a főváros iparosságának széles rétegei részt vehessenek. A tabáni Kérdőjel — A közlekedés fejlesztése során a Kőbányai-úti aluljáró, a tabáni főút, a Balatonhoz vezető út átépítése, valamint autóbuszok beszerzése 3.200.000 pengős tervezettel szerepel, továbbá a Margithid kiszélesítése 5 millió pengős munkával. Mindez régen megállapított szükséglet és régi kívánság teljesítése. A hozzászólások azonban mégis hangoztatnak aggályokat. A Tabán főútjának kiépítése történik akkor, amikor a Tabán rendezése még tervezetben sem készült el, sőt a főváros által megalkotott tervet a Közmunkák Tanácsa elvetette és amit a helyébe készített, azt mi nem is ismerjük. Az a főút meg fog-e felelni a nél- külünk-rólunk rendezési tervnek, vagy majd ezt is át kell helyezni az elkészülendő végleges rendezés miatt, vagy esetleg a rendezési terv ehez az egy úthoz fog igazodni, ha talán máskép szebben, jobban és gazdaságosabban volna a kérdés megoldható? Aszfalt, beton és mellőzött Kisipar Úgy ennél az útnál, valamint a Balatonhoz vezető új útnál nyomatékosan vetődik fel ismét a kérdés, amint felvetődik a főváros egész úthálózatánál, minő burkolás és minő elvek szerint aikalmaztatik. Szomorúan kell megállapítanunk, hogy a városháza túlságos előszeretete az aszfalt iránt meghozta a Vörösmarthy tér határozottan csúnya és rossz, állandóan foltozott és veszélyes burkolatát, a kereskedelmi minisztériumnak a főváros útépítési ügyosztályára is nagy hatással átsugárzott beton-szeretete pedig a határozottan sikerületlen balatoni betonutaŰ kívánja mindenütt elhelyezni. A többi burkolási nem és a kö- vező-ipar pedig elsenyved, jóllehet megállapított tény, hogy a kiskockakő, keramit és bitumenes tégla határozottan értékesebb és végeredményben olcsóbb, úgy az aszfaltnál, mint a betonnál. Természetesen mindegyiket a maga helyén kell alkalmazni. És nem szabad olyan feltételeket szabni, ame-
