Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-03-16 / 11. szám

1935. március Iá. UJBUMUUST 3 Zűrzavar a_városházán A törvényhatósági bizottság mai bizonytalan helyzetében már nem is tarthatja magát illetékesnek a nagy problémák megoldására — Az Uj Budapest tudósítójától. — Nemcsak a városházi pártok veze^ tőit és a tisztviselői kart, hanem a főváros közönségét is közelről ér­dekli az a kérdés, hogy a kormány a közeli jövőben feloszlatja-e a tör­vényhatósági bizottságot és ennek folyományaként kiírja-e az új köz ségi választásokat. Sipőcz főpolgár­mester a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén kijelentette, hogy a feloszlatásról hivatalos értesülése nincs és egyáltalán arról sincs tudó-; mása, hogy a kormány a feloszlatás gondolatával foglalkoznék. Sipőcz főpolgármester kétségkívül a mai helyzetnek megfelelően nyilatkozott a közigazgatási bizottság nyilvános­sága előtt, nem lehetetlen azonban, hogy a kormány néhány napon be­lül mégis napirendre tűzi a törvény- hatósági bizottság feloszlatásának és az új választások kiírásának az ügyét. Petrovácz Gyula a Keresztény Községi Párt vezető tagja, akivel ebben az ügyben be­szélgetést folytattunk, a következő­ket mondotta az Uj Budapest mun­katársának: — Az Uj Budapest legutóbbi szá­mában azt a kijelentést tettem, hogy a törvényhatósági bizottság felosz­latásáról szóló híreket nem tartom autentikusaknak és annak a véle­ményemnek adtam kifejezést, hogy a feloszlatásra belátható időn belül nem is fog sor kerülni. Ma már eZi nem merném ezzel a határozottság­te 25 éves szolgálati jubileumát. Az egyik Felkap Ferenc dr. tanács­nok, a közoktatásügyi ügyosztály új vezetője, akit régi ügyosztálya, a közgazdasági és ipari ügyosztály nevében P er tik Béla dr. főjegyző köszöntött. Testületileg jelent meg a jubiláns tanácsnoknál a FANSz igaz­gat ótanácsa is jókívánságaival. Az elnöki osztály üdvözlő küldöttségét dorogi Farkas Ákos dr. tanácsnok vezette az ünnepelt tőtisztviselőhöz és megemlékezett azokról az érde­mekről, amelyeket F e lka y Ferenc az elnöki ügyosztályban eltöltött 18 éves munkássága alatt szerzett. A Hungária szálloda éttermében tár­sasvacsora keretében búcsúztatti k el ugyanez alkalommal a közgazda- sági ipari ügyosztálytól, amelyet már átadott utódának, báró Ba­ba r c z y István tanácsnoknak és el­foglalta új beosztását, a közoktatási ügyosztály vezetését. A másik jubiláló főtisztviselő Rosta János dr. tanácsnok, a köz- élelmezési ügyosztály vezetője, aki szintén most töltötte be szolgálatá­nak 25. évét. A közélelmezési ügy­osztály és a hozzátartozó üzemek és intézmények tisztviselőkara nevé­ben Kiss Zoltán tanácsjegyző, h. ügyosztályvezető meleg szavakkal köszöntötte a jubiláló tanácsnokot, hangoztatva a tisztviselők kettős örömét, miután a tanácsnokválasz­tás és a szolgálati jubileum úgyszól­ván egyidőre esett. Rosta Júino dr. tanácsnok hálásan köszönte meg az üdvözléseket és hangoztatta, hogy pályájának sikerét munkatársai tá­mogatásának köszönheti. gal állítani. Mindenekelőtt abból a kétségtelen tényből indulok ki, hogy a feloszlatásról szóló hírek erő­sen tartják magukat és azok sem tudják függetleníteni magu­kat a feloszlatás bekövetkezésé­nek a gondolatától, akik sze­rint a feloszlatásra és az új köz­ségi választások kiírására semmi ok nincsen. Sokan a szakbizottságok foglalkoz­tatásának a szüneteléséből is közeli feloszlatásra következtetnek, pedig ez a két kérdés nincs összefüggés­ben egymással. Amikor a városházi pártok vezetői — pártkülönbség nélkül — képviselő-jelöltek, akik ter­mészetszerűen tevékenyen részt- vesznek a választási agitációban, — akkor lehetetlenség volna azt köve­telni a főváros vezetőitől, hogy a székesfőváros autonómiájának kü­lönböző fórumait foglalkoztassák. — Rendkívül nagy horderejű kér­dések várnak elintézésre. Olyan je­lentős problémák megoldásának az előkészítéséről van most szó, ame­lyek csak nyugodt atmoszférában tárgyalhatok meg — és mit tagad­juk, mindnyájan úgy érezzük, hogy fejünk fölött lóg a törvényhatósági bizottság feloszlatásának áamokles- kardja. Az az érzésem, hogy a jelenlegi törvényhatósági bi­zottság már nem is tartja magát illetékesnek a napirendre kerülő problémák megoldására. Nem akarom felsorolni azokat a polgármesteri előterjesztéseket, me­lyek részben a szanálásai kapcsola­tosak, részben attól függetlenül fog­nak a különböző fórumok elé kerül­ni. Mind olyan természetűek, hogy a mai légkörben rendkívül nehéz fel­adat volna megvitatásukba bocsát­kozni. Mindenkinek a képviselővá­lasztás gondjaival kell törődnie. Senkinek sincs kedve véleményt nyilvánítani — már csak azért sem, mert érzi a reá háruló felelősségnek a súlyát. — Minden attól függ, hogy a kormány miként ítéli meg majd a képviselőválasztások eredmé­nyét. Ha azt fogja látni, hogy a képviselő- választások eredménye alapján meg felelő előretörésre lehet számítani a községi választásokon, akkor két­ségkívül élni fog a feloszlatás jogá­val, amíg az 1934. évi XÍI. törvény­cikk 2. §-a tartalmaz. Mi a magunk részéről természetesen figyelmeztet­ni fogjuk az illetékeseket azokra a nehézségekre, amelyek az új községi választással kapcsolatosan jelent­kezni fognak. Nem szabad elfelejte­ni, hogiy csak az 1931 es névjegyzék alapján dolgozhatunk. Mivel pedig a községi választásnál a boletta is sze­repet játszik, szörnyű zavarokat fog előidézni az igazolványoknak és a mellékelt szelvényeknek a kiegészí­tése. Tudni kell ugyanis, hogy a legutóbbi esztendőkben rengeteg köl­tözködés volt Budapesten. Nem tú­lozok, ha azt állítom, hogy a főváros polgárságának 80 százaléka lakást változtatott. Ezek a zavarok éppen azoknak a pártoknak a munkáját fogja megnehezíteni, amelyek lelki­ismeretesen akarnak eljárni, a köny- nyű lelkiismeretű pártok kitűnően fognak halászni a zavarosban. Én a magam részéről tehát mindezek alapján csak azt tanácsolhatom, hogy a kormány ne éljen a feloszlatás jogával. Ennek nincs közigazgatási értelem­ben semmiféle indokoltsága, mert hi­szen olyan békés hangulat uralkodik a szakbizottságokban és a közgyű­lésen, amilyenre még soha nem volt példa. Sipőcz főpolgármester a kor­mány bizalmát élvezi és ugyan­akkor rendkívül népszerű az autonómia valamennyi pártja előtt. Ugyanez a helyzet Szendy polgármester személyét illetően is, aki az összes pártok bizal­mával dicsekedhetik. — A főváros közönségét közelről érinti ez a kérdés, mert hiszen — őszintén meg kell ezt állapítanom —- a mai agitációs hangulatban, fejünk fölött a feloszlatás damokles-kard­— Az Uj Budapest tudósítójától. — Egy érdekes, hosszú évek óta híúzódó peres ügy került a. minap tárgyalásra a tábla Fa/yktanáesa elé. A pert a Buda­pest Székesfővárosi Vásárpénztár indí­totta Bokor Dániel volt tisztviselője ellen. Az ügy előzményei arra az időre nyúlnak vissza, amikor a Vásárpénztár nagyobb összegű áLlathiteleket folyósí­tott, így többek között Menzer Antal dombóvári kereskedőnek négyezer mil­lió koronát fizettek ki váltó ellenében. A kölcsön folyósításánál azonban meg­felelő biztosítékot kértek, azonban a Vá­sárpénztár a jelzálogjogi bekebelezések­nél csupán második helyre kerülhetett voltui, mert első helyre már egy másik követelés volt bekebelezve. A Vásár­pénztár akkori jogtanácsosa, majd az ügyvezető igazgató is, olyan értelmű ja­vaslatot terjesztett az intézet végre- liajtóbizottsága elé, hogy helyes volna az, ha a Vásárpénztár ezt a követelést magához váltaná, hogy így első helyre kerülhessen. A végrehajtói bizottsági ülésen a rangsor megváltására 1200 mil­liót szavaztak meg, később azonban Szabó Imre dr. tiszti főügyész figyel­meztetésére, —• hogy a megszavazott összeg kifizetése esetében sem jut a Vásárpénztár előnyösebb helyzetbe, ezt a határozatot megváltoztatták és úgy döntöttek, hogy csupán 900 milliót fo­lyósítanak. Szabó Imre és az intézet ügyésze és Bokor Dániel azután tárgyalá­sokat kezdett a rangsor megváltásia ügyében és 900 millió helyett 1000 mil­liót fizettek ki az első hely megszerzé­séért. A Vásárpénztár szerint Bokor Dániel a többletként' mutatkozó 100 millió ko­jával, képtelenek vagyunk komoly előterjesztésekkel foglalkozni és nagy jelentőségű kérdésekben állást foglalni. Mindazok a jelentős prob­lémák, amelyeknek a megoldását sürgeti a főváros közönsége, most már esztendők óta, hosszú időre le­kerülnek a napirendről abban az esetben, ha a kormány a törvényhaJ tósági bizottságot feloszlatja és ki­írja a községi választásokat. Tudni kell ugyanis, hogy az új községi választás tisztái Hússal jár, ami to­vábbi félesztendei eltolódást fog je­lenteni az ügyek intézését illetően. — Mindezek alapján megállapít­hatom, hogy a városházán komoly, alkotó munkáról hosszú ideig nem beszélhetünk. A képviselőválasztás izgalmas hangulata felkavarja a szenvedélyeket. Ilyen atmoszférában nehéz feladat volna a tisztviselők ez­reit és a főváros egész közönségét érintő feladatokat megszavazni. Én tehát a magam részéről ismételten csak azt tanácsolhatom, hogy a kor­mány ne oszlassa fel a törvényható­sági bizottságot, amely a kormány rendeletéit mindenkor végrehajtja és más tekintetben is mindig munka­képesnek bizonyul. Ha nem oszlatja fel a kormány a törvényhatósági bi­zottságot, akkor hat hét múlva foly­tatni lehet az alkotó munkát, ellen­kező esetben belátható időn belül nem kerülhet fontosabb probléma a megoldás stádiumába. róna folyósításakor szabály falamul,, a végrehajtó bizottság rendelkezése elle­nére járt el, >s ezáltal az intézetet 8000 pengős kár érte, amelynek megtérítését, most ezúton követelik. Bár Bokor & per­ben azzal védekezik, hogy tényleg szük­ség volt a jogtanácsos közbenj ötté vei az egyesség megkötésénél ia 10Ó millió koronára, ez a körülmény azonban, — mondja a kereset — nem jogosította fel a tisztviselőt arra, hogy a végrehajtó bizottság megkerülésével kifizesse a több­let-összeget. A per során kihallgatták az ügyben eljáró érdekelteket. A bíróság ugyanis azt akarta tisztázni, hogy vajj<on a több­let-összeg kifizetésével érte-e kár a Vá­sárpénztárt, vagy sem. Az elsőbiróság ezután megállapította, hogy a tisztviselő eljárása szabálytalan volt, épp ezért a kártérítési kötelezettség jogalapját fenn­állónak minősítette. Azonban megállapí­tást nyert az is, hogy a rangsor meg­felelő megszerzése egyesség által, kisebb összeg lefizetése útján dehetetlón lett volna. Épp ezért azután az elsőbiróság szerint a Vásárpénztárt a szabálytalan utalással károsodás nem érte, tehát ilyen értelemben nem marasztalták Bo­kori. A fellebbezési bíróság azonban, bár megalapította a tisztviselő mulasztást. helybenhagyta az elsőbiróság elutasító ítéletét, mert Bokor szabálytalan eljárása nyomán a Vásárpénztárt károsodás nem érte. Men ezer Gusztáv tisztító ruháit egy évi jótállással fényteleníti Budapest. II., Mk-o. 3. Tel.: 50-4-93. Vidékre is szállít. Gallér, frakk-ingek, ruhák tisztításában vezeti Menzer Antal négyezer milliója Hogyan gazdálkodott a Vásárpénztár?

Next

/
Oldalképek
Tartalom