Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-03-09 / 10. szám

uMBtmAHcsr 1935. Március 9. Gjizdmígi tűi Liptay, mint vezérigazgató-helyettes a Községi Takarékpénztár élén Az illetékes faktorok osztatlan bizalmából kapta Liptay a nagyfontosságu megbízatást — Az Uj Budapest tudósítójától. — Az elmúlt hét péntekjén tartott ülést a Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár igazgató­sága, amely alkalommal a főpolgár­mester és a polgármester, nemkülön­ben a vároházi pártok előzetes hoz­zájárulása alapján Liptay Lajos dr.-t a takarékpénztár vezérigazga­tó helyettesévé nevezték ki és egy­idejűleg megbízták a vezérigazgatói teendők ellátásával. Liptay Lajossal a keresztény gazdasági élet nagytudasú szak­embere és kiváló gyakorlati műve­lője kerül a főváros pénzügyi poli­tikájának egyik legfontosabb őrhe­lyére: Budapest bankjának vezetői pozíciójába. Az a hét esztendő, ame­lyet Liptay az intézet megalapítása óta a jelzálogosztály élén aligazga­tói, majd később ügyvezető igazga­tói minőségben eltöltött, fényesen igazolják az ő nagy szervező-tudá­sát, komoly rátermettségét, meg­közelíthetetlen becsületességét. Uj pozíciójában nagyvonalú egyénisége ékessége lesz a főváros üzem-igaz­— Az Uj Budapest tudósítójától. — | A főváros újabb csatornaépítései címen Szabó Jónos, az út- és csa­tornaépítési ügyosztályba beosztott műszaki tanácsos, aki egyike a leg­kitűnőbb szakembereknek, kimerítő előadást tartott a Magyar Mémök- és Építészegyletben azokról a 4 és fél millió pengő értékű csatornaépí­tési munkákról, amelyeket a fővá­ros az 1932. év nyarán rendelt el. Tekintettel arra, hogy a csatorna- építésekkel kapcsolatban az ingat­lantulajdonosokra kivetett járuléko­kat legutóbb több oldalról tették szóvá, nem találjuk érdektelennek, hogy ezt az előadást ismertessük. Fejtegetéseit az előadó azzal kezdte, hogy a székesfőváros a csatornaépítési munkákat elsősor­ban városegészségiigyi érdekből rendelte el. A háború után bekövet­kezett külterjes fejlődés során ugyanis, különösen a Lágymányo­son és Rákospatak környékén, szá­mos olyan új utca keletkezett (fő­leg családi házakkal), ahol köz­csatorna nem volt. A családi háza­kat pöcegödrökkel építették, ami közegészségügyi szempontból erő­sen kifogásolható, mert a pöcegöd- rök a legyek szaporodását elősegí­tik, a levegőt és talajt fertőzik; te­hát vérhas és tífusz-megbetegedé­seknek lehetnek okozói. E mellett a nagyszabású csator­naépítések a munkanélküliség eny­hítését célozták. gatói testületének. Liptay kapcsola­tai a fővárosi keresztény politiká­hoz közismertek: hosszú ideig ma­ga is bizottsági tag volt, amikor is feltűnést keltettek a közgyűlési te­remben és a szakbizottságokban ko­moly és értékes hozzászólásai, fő­leg költségvetési beszédei. Liptay kitüntető megbízatása al­kalmából meg kell emlékezni előd­jéről, Reményi Schneller Lajos dr.- ról, aki tudvalévőén az altruista bank vezérigazgatója lett. Az al­truista bank, amely a Magyar Föld­hitelintézetek Országos Szövetsé­gének közkeletű elnevezése, a ma­gyar pénzügyi élet egyik legsúlyo­sabb és legfontosabb intézménye. A magyar altruista hitelintézeti tábor és szövetkezeti élet bizalommal és reménységgel fogadta Reményi Schnellert abban a meggyőződés­ben, hogy az ő birtokpolitikai tevé­kenysége ugyanazzal a ragyogó tu­dással és kiváló koncepcióval fog megindulni, amely működését a Községi Takaréknál annyira jelle­mezte. E bevezetés után az előadó rész­letesen ismertette az építési anya­gok megválasztásánál, valamint a munkák végrehajtásánál figyelembe vett műszaki szempontokat. A munkák legnagyobb részét a Lágymányoson és a Rákospatak környékén kellett végezni, ahol a talajvíz a betonra ártalmas keserű­sót és glaubersót tartalmaz. Ezek a talajvizek a Dunával semmiféle kap­csolatban nincsenek. A VI. és VII. kerületben előforduló talajvizek a kőbányai dombokról erednek; a lágymányosi talajvizek pedig Buda­örs irányából szivárognak le a ke­lenföldi völgy lapos, teknőszeríí agyagmélyedéseibe. A lágymányosi talajvizek a glaubersót és keserűsét körülbelül egyenlő arányban s nagy töménységben tartalmazzák; ezzel szemben a Rákospatak környékén a talajvizekben csak keserűsó van s az is aránylag kisebb töménység­ben. A keserűvizes talajban épített közönséges portlandcement beton­csatorna már 1—2 év alatt tönkre­megy, mert a keserűsó és glaubersó hatására a betonban gipsz és egyéb olyan vegyületek keletkeznek, ame­lyek hatására a beton összerepede­zik, majd teljesen szétmállik, s az eredetileg szilárd betonból csak egy kavics halmaz marad meg. Ez az oka annak, hogy a szóban- levö csatornaépítéseknél a legtöbb esetben nem lehetett az olcsóbb portland'cementbefont alkalmazni Részletesen ismertette az előadó azokat a tudományos vizsgálatokat és gyakorlati tapasztalatokat, ame­lyek arra a meggyőződésre vezet­tek, hogy a keserűvizeknek minden tekintetben ellenálló betont előállí­tani nem lehet. Ennél fogva néhány év múlva a csatornákat nehogy újjá kelljen építeni, a polgármesteri II. ügyosztály kidolgozta a munkák végrehajtásánál követendő irány­elveket: Mielőtt a munkákat megkezdték, 1003 helyen talaj fúrást végeztek, hogy a csatornák építési anyaga a talaja természetének megfelelően legyen megválasztható. Ha a ke­serűvizek töménysége kicsi volt, akkor bauxitcementbetont használ­tak, amit közepes töménységnél még bitumenes szigeteléssel is el­láttak. Nagyobb töménység esetén kizárólag kőagyagcsövet, vagy klin­kertéglát alkalmaztak. A klinker­téglák kötőanyagául nem cement, vagy mészhabarcs, hanem bitumen és dunahomok keverékéből előállí­tott bitumenes habarcs szolgált. Minthogy a főváros geológiai ala­kulatai igen szeszélyesek s a talaj csatornázási munkálatok végrehaj­tására kedvezőtlen, ez okozta, hogy az épített csatornák folyóméter egy­ségárai igen nagy határok között, 30 P től 200 P-ig is ingadoznak. Mint érdekes adatot említette fel az előadó, hogy a békeidőkben a külföldi államokba a keserűvízex- portunk 10-—15 millió korona érté­ket képviselt; ma ez mindössze 1 és fél millió pengő. Ha tehát a ke- serűvízexport, ez a magyar külön­legesség, ma is olyan éÜénk lenne, mint békében, akkor a védekező el­járások okozta többletkiadások leg­alább a külkereskedelmi mérlegnél a nemzetgazdaság részére vissza­térülnének. Kitért az előadó a fővárosi csa­tornaépítések ellen legutóbb elhang­zott bírálatokra Is, nevezetesen: hogy túlnagy méretű csatornák épültek és hogy azok tartóssága is túlzott. A bírálat szerint, ha a mai kamatviszonyok mellett egy nem teljes biztonsággal épített csatorna élettartama csak 10 évre terjed, a befektetett tőke a csatorna újjáépí­tése esetében is már amortizálódik. Rámutatott az előadó, hogy a Programm végrehajtása során ösz- szesen épített 33.000 folyóméter csatornából 10.000 folyóméter kis esőcsatorna volt. A csatorna mére­tezésénél tehát a lefolyó vízmenyi- ségre tekintettel voltak s túlzottan nagy méreteket nem alkalmaztak. Ahol arra lehetőség volt, olcsó eső­csatornát építettek. Ami pedig a csatornák élettarta­mát illeti, — az előadó szerint a csatorna élettartamát nem lehet év­tizedek szerint megszidom. Ha egy csatorna kibír a káros behatásokkal szemben tíz évet, akkor 60—100 évig is eltart; ellenkező esetben, ha nem ellenálló anyagból épült, akkor már 1 -r-2 alatt tönkre megy. A vetített képekkel kísért, tudo­mányos színvonalon álló, mindvé­gig érdekes előadáshoz több hozzá­szólás hangzott el. Ezek során Mi- hailich Győző dr. műegyetemi tanár a fővárosnak a csatornaépítések te­rén követett eljárársát szintén he­lyeselte. Rohringer Sándor műegye­temi rektor értékesnek minősítette a főváros csatornaépítési tapaszta­latait ó* azt kívánta, hogy azok mi­előbb nyomtatásban megjelenjenek. Szerinte az országban másutt is előfordulhatnak hasonló nehézségek és rendkívüli talajviszonyok, ami­kor is ezek a tapasztalatok haszno si that ók lesznek. Biehn János IX, Ferenc körút 46. Telefen: 87—8—03. Aszfaltozás, szigetelés, fedéllemez - tetőfedés, motorbenzol, paraffin. Uf kiírások Nyers öntöttvas féktuskók (100.000 kg-ot kitevő, különféle típusú) szállítá­sára a Budapest Székesfővárosi Közle­kedési Rt. részére. Határidő: 1935. évi március hó I2-én délelőtt 10 óra. Papíráruk szállítására a székesfőváros intézetei és üzemei részére. Határidő: 1935. évi március hó 12-én délelőtt 1#* óra. Kövezetjavítási és kisebb kövező munkákra. Határidő: 1935. évi március hó 12-én délelőtt 10 óra. Kocsiízzólámpa (30.00 darab 120 vol­tos, 40 wattos) szállítására a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. részére. Határidő: 1935. évi március hó 19-én ne­gyed 10 óra. Kőanyagok és pedig: I. 70.000 drb* 18/18/18 cm bazalt kockakő, II. 75.000 drb 18/18/14 cm bazal* 3/4-es kockakő, III. 180.000 drb 18/18/1*. —14 cm bazalt fejkő, IV. 600 tömi? 16—8/16—18/12— 14 cm bazalt nyers fejkő, V. 1700 tonna 8—10 cm bazalt ki vf. 700 tonna 8—10 cm bazalt nyer , VII. 16.000 íitj 14—15/24—25 cmwwtíiitMandezit) ha­sított szegélykő, VIII. 15.000 drb 26/26/ 13 cm trachit (andezi^)v gyalogútkő, IX. 70.000 drb 18/18/13—í^jtm trahit (ande­zit) fejkő, X. 374 m3~ öazalt zúzottkő, XI. 5130 m3 trahit (andezit) zúzottkő, XII. 660 m3 zúzott mészkő, XIII. 910 m3 trahit (andezit) zuzaTek, XIV. 3110 m3 trahit vagy mészk^-'klapzati kő, XV. 12.000 m3 Dunakavics', szállítására a székesfőváros útkarbantartási munkái­hoz. Határidő: 1935 .$$4 március hó 19- én délelőtt 10 óra. ^ Portalanítási munkálatokra a székes- főváros mintegy 600*000 m2 makadam útterülete részére, batáridő: 1935. évi március hó 20-án (szerdán) délelőtt 1»' óra. ' 'J ........... -....................................... ’ Az UJ BUDAPLST minden héten szombaton reggel jelenik meg és egyes példányok a kiadóhivatalban kaphatók. A szerkesztésért és kiadásért felelős: DOBY ANDOR dr. Szerkesztő: RASKÓ OSZKÁR. Kellner Albert könyvnyomdája. Buda­pest, VI., Hajós-utca 27. Tel.: 29-0-71, IÍ-9-98. FeJeíőS: Kellner László dr.. Miért drága a csatorna? A mérnöki tudomány fényesen igazolja a fővárosi csatorna-építéseket

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom