Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-03-09 / 10. szám
w-Mtimimr 1935. március 9. HÍMEK Halálmadár, mint cirkuszos Miért késik még mindég a Rácfiirdő áívéiele ? A főváros nem kezdheti meg a tabáni próbafúrásokat — Az Uj Budapest tudósítójától. — A főváros közgyűlésének azon határozatát, amellyel a. Rácfürdő megvásárlására vonatkozó polgár- mesteri előterjesztést elfogadta, tudvalévőén már hónapokkal ezelőtt jóváhagyta a belügyminiszter. Felmerül a kérdés: mi az oka annak, hogy a fürdő tényleges átvételére mindezideig nem került sor? illetékes helyen erre a kérdésre azt a választ kapta az Uj Budapest munkatársa, hogy a fürdő átvételének ,illetőleg a szerződés elírásának jogtechnikai akadályai vannak. A Rácfürdőnek harmincegy rész- tulajdonosa van, köztük kiskorúak és gondnokoltak is, ezeket illetően a vonatkozó árvaszéki határozatok beszerzése — több esetben külföldről — hosszabb időbe kerül. - A főváros tiszti ügyészségénél Fertsek Leó dr. tiszti ügyséz nagy buzgalommal dolgozik ezeknek az engedélyeknek a beszerzésén, hogy a szerződés végre perfektuálható legyen. Sürgeti a Rácfürdő átvételét azon körülmény is, hagy amíg a szerz:dés nem jogerős és a fürdő tényleges nem kerül a főváros tulajdonába és birtokába, nem kezdhetők meg a próbafúrások, amelyektől pedig a Tabán jövője függ. Stróman bujkál a Néparénára kiirt pályázat kulisszái mögött Kőbánya története. A Bednárz Róbert prelátus elnöklete alatt álló Kér. Tanügyi Bizottság X. kér. szervezete a Hungária közművelődési egyesületben márc. 9-én, szombaton d. u. 5 órakor tartandó ülésén Gárdonyi Albert dr. egyetemi tanár Kőbánya történetét fogja ismertetni. Petróczy István ezredes a gázvédelemről tart előadást. Urbányi C. József ismertetni fogja az aktuális tanügyi kérdéseket.-----—— Előadá s a gázvédelemröl. A Magyar Vörös-Kereszt Szent Imre-városi Fiókegylete március 1-én ülést tartott, melynek keretében Tamási Béla dr. tiszti orvos Gázártalmak és első segélynyújtás címmel adott elő. — Az Uj Budapest tudósítójától.— A múlt héten járt le a városligeti Néparéna hatéves bérletére kiírt versenytárgyalás, amelyre két szabályszerű ajánlat érkezett. Az egyiket a közismert ligeti vendéglős Fényes György nyújtotta be, aki a bruttó bevétel nyolc százalékát ajánlotta meg. A másik ajánlattevő Jaulus Mózes /Áron Rákosszentmi- hályon lakó artista, aki a bruttó bevétel tíz százalékát Ígéri, ha főváros neki juttatja a bérletet. Mivel a városházán a legteljesebb tájékozatlanság uralkodik Jaulus Mózes Áront illletően, a városgazdasági ügyosztály átiratot intézett ez- irányban Rákosszentmihály elöljáróságához. Fényes György anyagi viszonyainak megállapítása ez alkalommal nem szükséges, őt mint a főváros régi bérlőjét és egyik legpontosabb bérfizetőjét jól ismerik a városházán. A Néparéna bérletét Fényes György fogja megkapni, akinek úgy rátermettsége, mint anyagi helyzete kellő biztosítékot nyújt a főváros számára, hogy a Néparéna végre megfelelő kezekbe kerül. A város- gazdasági szakbizottság a jövő héten foglal állást a Néparéna ügyében. Szakkörökben nagy meglepődéssel fogadták Jaulus ajánlatát, akiről köztudomású a szakmában, hogy teljesen szegény ember, aki a bérlethez megfelelő anyagiakkal nem rendelkezik. Az is köztudomású, hogy Jaulus mögött stróman áll, aki az egyik környéki nagyközségben mozis és temetkezési vállalkozó egyszemélyben. Ettől függetlenül az is bizonyos, hogy Jaulus ajánlata irreális, mert a Néparéna legutóbbi gyászos esztendői bebizonyították, hogy a kiscirkusz tíz százalékos bérösszeget nem bír el. A külvárosi bíróságoktól a kerületi elöljáróságokig Két fiatal tisztviselő úttörő munkája Március hó 10-én, 14-én és 17-én délután bórakor ügitűversenyik Komornyik hordozható ruhaállvány kiméli a ruháját n a szerek sporteszközök SEFFE« HIFII sa ALAP1TATOTT: 1878. Budapest, IV., Kammermayer Károiy-u. 3. TELEFON: 89-1—31. Modern szigeteléseket, aszfaltutépitőseket, szinesa szfalt- burkolatokat és e szakmába vágó mindennemű munkálatokat a legelőnyös- sebben végzi: CSATÓ PÁL Budapest, I., Budaörsi út 18 - Tel.: 58-8-81 „CSATFALT“ hidegaszfalt törv. védve ! '— Az Uj Budapest tudósítójától. — A napokban hagyta el a sajtót Flax- majer József dr.1 székesfővárosi tanlács- jegyző és MedriczM Andor dr. (székesfővárosi tanácsi segédfogalmazóniak A kerületi elöljáróságok szerepe Budapest székesfőváros közigazgatásában címen megjelent munkája. Ez a közigazgatási probléma fontosság és érdekesség szempontjából különösen előtérbe lépett azáltal, hogy az 1930. évii fővárosi törvény kifejezettén kötelezte a belügyminisztert a kerületi elöljáróságok reformjáról szóló törvényjavaslat elkészítésére. A kerületi elöljáróságok kérdése a tudományos közigazgatási szakirodalomban — néhány kisebb tanulmánytól eltekintve — mindezideig egyáltalában nincsen feldolgozva. Pedig a kerületi elöljáróságok rendkívül nagy szerepet visznek Budapest székesfőváros életében. A szerzők elsősorban ismertették az elöljáróságok kialakulását és rámutattak arra, hogy a mai kerületi elöljáróságok eredetét, tehát a közigazgatás bizonyos méretű decentralizálását, 11 Buda város Bezirksv or standjai és Pest városának már 1736-ban felállított külvárosi bíróságai megszervezésében kell keresőn. A XIX. század folyamán különösen Pest városa indult rohamos fejlődésnek. A telepedés azonban egyáltalában nem volt céltudatos. A fejlődés üteme a három alkotó város: Pest, Buda és Óbuda egyesítésének az 1872. évi XXXVI. t. c- ben történt kimondása után még nagyobb erővel indult meg, noha 1873-tól egészen 1880-ig még a gazdasági krízis is megbénította azt. A főváros egyesítéséről szóló törvény már szabályozta a kerületi elöljáróságok megszervezését is, még pedig a laikus polgárság köréből választott — tehát nem hívatásos tisztviselő — kerületi elöljárók vezetése alatt. Az elöljáróságoknak ekkor még nem volt hatósági jogkörük — az időközben meghozott ipar- törvényben megállapított iparhatóság! jogkörön kívül, — hanem teljesen a közigazgatás közpónti szerveitől függő, egyszerű végrehajtószervek voltak. Ez a csonka elölj ár ósági szervezet az akkori tor követelményeinek megfelelt ugyan, de csak mindaddig, amíg 1880 után a főváros fejlődése soha mem tapasztalt Az uj TUNGSRAM D dupla- spirállámpák íényföbblefe a 20°/o-of is eléri, áramfogyasztásuk pedig fontos típusoknál lényegesen csökkent. A*fokozott gazdaságosságot az egyesitett Dekalumen- és Watljelzés már a bevásárlásnál megmutatja. TUNGSRAM n DUPLASPIBÁLLÁMPA DEKALUMEN SOROZATBAN AJ méretekben ismét megindult. Az akkoriban nem irányított telepedések által az egyes, területileg is elkiilönödő városrészek nagyon eltávolodtak egymástól és egyre jobban érezhetővé vált a közigazgatásban is az egyes városrészek közötti összeköttetés lassúsága és hiányossága, valamint a Pestet és Budát elválasztó Duna hídjainak csekély száma. A város iparosodása és , kereskedelmének kialakulása következtében azonban a főváros közvéleménye mind erő. sebben kezdte követelni a közigazgatás decentralizálásának további kiépítését és a kerületi elöljáróságoknak hely- hatósági jogokkal való felruházását. így született meg a kerületi elöljáróságok szervezéséről szóló 1893. évi, XXXIII. t. c., amely a kerületi elöljáróságokat teljesen önálló, a közigazgatás központi szerveitől és a többi elöljáró: Ságoktól is független helyi hatóságokká szervezte át. A szerzők a kialakulás és az elöljá- rós'ágd törvény részletes ismertetése után egyenként ismertetik a kerületi elől. járóságok nagyszámú mai munkaköreit, az azokra vonatkozó teljes jogszabály- anyagot, a lebonyolítás mai (módját és, egyes hiányosságokra is rámutatva, az egyszerűsítésre vonatkozó javaslataikat is. Különös gonddal és*súllyal dolgozták ki azokat a munkaköröket, amelyeknél a fejlődés folyamán az egységes Budapest területén az egységes közigazgatási irányzatot kell majd minél jobban kidomborítani. Ezek a munkakörök főleg a következők: közélelmezés, közegészségügy, állategészségügy, műszaki ügyek. De ugyancsak részletes ismertetésit -talár - Inuk a helyhatósági bizonyítványok, a gyermekvédelem, és a közjótékonysági és népjóléti tevékenység' munkaköreiről is. A munkaköröknek statisztikai adatok kai bőven illusztrált ismertetése után a szerzők rövid összefoglalást adnak a modern közigagatás fogalmáról, különösen nagyvárosi közigazgatás állandóan vajúdó probémáiról. Foglalkoztak összehasonlításképen a külföldi 'nagyvárosok 'közigazgatásának az ismertetésével is és a hatalmas tanulmány konklúziója az, hogy a kerületi elöljáróságok útján decentralizált nagyvárosi közigazgatás helyes kereit ugyan, azonban egyre jobban ki kell építeni. Rámutatnak a közigazgatás fejlődésének modern irányára: a szakszerűség ' alapján való differenciálódásra és az egységes irányítás erőteljesebb kidomborításának a szükségességére azokban a munkakörökben, amelyeket a nagyvárosban csakis egységes elgondolások szerint lehet elvégezni. De ugyanakkor a közigazgatás központi szervei által ma elvégzett munkakörökből is célszerűbb átvinni a kerületi elöljáróságok hatáskörébe mindazokat a munkaköröket, amelyeket a lakosság a lakóhelyéhez közelebb lévő és a helyi viszonyokat is jobban ismerő helyhatósági szervek is éppolyan jól megtudnak oldani a sajáit hatáskörükben, a központi irányító szervek által megadott alapelvek szerint. A mindvégig- érdekesen megírt munka páratlanul áll a magyar közigazgatási szakirodalomban, és egészen bizonyos, hogy nemcsak a magyar, hanem a külföldi szakkörökben is méltán fog feltűnést kelteni, annál is inkább, miután a nagyvárosok igazgatása felépítésének kérdése ma. mindenütt az érdeklődés elő. terében áll. „ESELGE“ SCHUBAUER FERENC szellfizff- berendezések magánmérnök: Budapest, 111., Föld-u. 51. TELEFON: 62-2-06.
