Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-12-21 / 51-52. szám

6 nuaiMPKr 1985 december 21. vállalkozóját mellőzné a keresztény külső ember kedvéért: ez olyan vágy­álom, amely senkinek nem jut eszébe. * Mi a teendő? A polgármester — lo­jálisán elismerem — tehetetlen, őt a munka odaítélésénél köti a Közszállí­tási Szabályzat, a legolcsóbb elve. Az a legolcsóbb elve, amely nagyon kedvez ezeknek a nagy-összeköttetésű, nagy- vagyonú és jószimatú vállalkozóknak, mert ők tudnak és mernek legolcsóbbak lenni részben azért, mert többet tudnak reszkírozni, részben azért, mert mind­egyikükben ott él a gondolat: pót­munka is van a világon! A legolcsób­bak tudnak lenne, mert nekik van hi­telük a karteleknél, folyószámlájuk a nagybanknál, hacsak nem strómanok, strómanjai éppen a karteleknek és a nagybankoknak. Egyetlen megoldás lehetősége mutat­kozik: intézményesen biztosítani kell a keresztény ipar és kereskedelem élet- lehetőségeit a közmunka-fronton! Nem részletezem az eszközöket és módokat, nincs is erre szükség, mindenki meg­találhatja a neki tetsző következtetést, csupán annyit jelentek ki: Ha az ér­vényben levő Közszállítási Szabályzat mellett erre nincs lehetőség, akkoi félre a Közszállítási Szabályzattal, ak­kor olyan rendelkezéseket kér és köve­tel a keresztény iparos és vállalkozói társadalom, amely módok és rendele­tek lehetővé teszik azt, hogy egy ko­moly tradíciókkal rendelkező társa­dalmi osztály alól a keresztény város­házán, a keresztény Magyar-országon, ne csússzon ki az utolsó darabka föld. Ida: palócai ídtyác Volt egyszer, hol nem volt. . . a szép­séges magyar főváros szívében egy ro­mantikus meseváros: a Belváros. Szűk, keskeny utcák, alacsony, meghitt há­zak, csöndesen álmodozó barokk palo­tácskák, zeg-zugos terek, örökké mo­solygó, jólelkű emberek voltak ennek a mesevárosnak felejthetetlen lakói. Ka­rácsony előtt csodálatosan megélénkült ez az álmodozó városka. Sürgölt-for- gott, forrott és vibrált ott minden és a karácsony előtti boldog izgalom lett úrrá a lelkeken. A meseváros szívében nagy tér terült el: a Városháztér. Csak miku­láskor és a karácsony előtti héten öltö­zött ez a tér ünneplőbe. . . Fürge kezek egész bódé-utcákat varázsoltak oda egy éjszaka, hogy csakhamar megteljenek káprázatos, csillogó-ragyogó karácso­nyi holmival gyerekszívek örömére, fel­nőttek örvendeztetésére. Karcsú tornyú, kurta-furcsa épület; a városháza tekintett le komor méltósággal a tér zsibongó sokaságára, amelyet a nyugati oldalról beszegett a Piaristák régi rendháza, a maga kedves sár oktorny ócskáival, rajtuk ágyúkkal játszadozó angyalkákkal, har- sonázó, pufókképű amorettekkel. A Ha­ris-bazár, a Váci-utca, a Kígyó-utca felől csak hömpölygött a sokaság. Va­lóságos fenyőerdő zöldéit a Városház­téren. Egyiket-másikat tündöklő gyertyatűz- be öltöztette élelmes árusítója, dícsér- gette ékes sváb nyelven szépségét és sokatmondóan pislogott, hunyorgatott ránk gyermekekre, akik ott jártunk- keltünk nagyboldogan rég elköltözött felejthetetlen édesanyánk oldalán. Oh, te boldog gyermekkor! Oh, ti felejthe­tetlen órák! Ha csak néhány percre Tizenöt e'v: tiz uj templom A keresztény Budapest öntudatos akarásának jelképeként a főváros száz százalékosan megvalósította az 1928-as templomépitési programot — Az Uj Budapest tudósítójától. — Az általános gazdasági depresszió az egész világon már évek óta érezteti ha­tását, ezalól fővárosunk sem kivétel. A néhány évvel ezelőtt megindult lüktető élet megtorpant és minden szép terv, lendületes elgondolás a szigorú takaré­kosság mindinkább szűkebb és szűkebb határai között eltörpült. A főváros kegyuraságával kapcsolatosan megin­dult nagyvonalú építő tevékenység is szárnyaszegetten húzódik meg a szigo­rú takarékosság által diktált szerény keretekben. Hogy a főváros a keresztény eszme reneszánsza kapcsán a kegyuraság te­rén mit ért el, azt Liber alpolgármester az Uj Budapest hasábjain nemrégiben részletesen tárta az olvasóközönség elé. Liber Endre cikksorozatában ismertette Budapest templomait, kitérve azokra az új templomokra, melyek az utóbbi ti­zenöt év alatt épültek. Ez a tíz új templom nemcsak a keresztény Buda­pest öntudatos akarásának jelképe és biztosítéka, hanem mindegyike mara­dandó étrtékű építészeti dísze is fővá­rosunknak. A főcél természetesen a hí­vek lelki szükségletének kielégítése és a vallásos érzés elmélyítése volt, e cél érdekében a főváros, mint kegyúr pél­vissza tudnám varázsolni a ma szürke­ségébe fényeteket, melegeteket, bűvös­bájos tündér világotokat. . . Azóta: eltűnt a Városház-tér. Elment a Piaristák régi, huszártornyos, sarok- erkélyes, nagyudvaros mosolygó barokk palotája, amelynek kapujából egykor Petrovics Sándor, a későbbi Petőfi ámult-bámult bele nagy barna gyermek­szemével a karácsonyi tündérvilágba, amelynek ablakából anno 1872 atyám, a katonai ügyosztály fiatal fogalmazó­gyakornoka tekintett le a ma már csak festők ecsetjével megörökített képeken élő meseországba. Elment a Haris-bazár is, nem pótolja az a két rideg házsor, amelyet a XX. század plántált a helyébe. Elment atyánk, elment anyánk s lassan-lassan elmegy minden és min­denki akit szerettünk. . . Kint a fagyos Dunaparton, a keser­ves, metsző jeges szélben áll ma a kará­csonyi fenyőfaerdő. Éhes, fáradt embe­rek utaztak vele ide Erdélyből: Csíkból, Háromszékből, hozták ide az elment Er­dély erdeinek örökzöld fenyőit. Nincs itt már semmi fény, nincs itt már sem­mi ragyogás. Kopott emberek járnak, kelnek, alkudoznak, tépelődnek csene- vész kis fák közölt, gyermeket pedig még hírmondónak is alig látni itten. . . Eltűnt a meseváros. . . Eltűntek bol­dog lakói. . . Eltűnt varázsa. . . Eltűnt, a régi, boldog Magyarország kedélye és derűje. . . Valahol túl a Dunán, a Gellérthegy sziklafalai alatt RemeteSzent Pál buzgó fiainak sziklakolostorában most gyulladnak ki a szerény fények. Kis­ded tornyukból ide hullik harangjaik­nak csengve-bongó hívó szava. . . és szí­vünkben megszólal az emlékezet ezüst­hangú csengetyűszava, amelynek hang­jában ott rezeg az elmúlt, az elment vi­lág minden felejthetetlen, százszorszép, édesen búsító, könnyetfakasztó emléke... Volt egyszer, hol nem volt. . . a szép­séges magyar főváros szívében egy ro­mantikus meseváros: a Belváros. . . daadásával mindig előljárt. A főváros legújabb templom-építő tevékenységé­ről dorogi Farkas Ákos dr. tanácsnok, akinek ügyosztályába tar­toznak a kegyúri ügyek, a következőket mondotta el az Uj Budapest munkatár­sának : ‘— Sajnos, a legutóbbi években a fő­város gazdasági és pénzügyi helyzete a nagy lendülettel megkezdett templom­építési akciónak ugyanolyan lendülettel való folytatását nem tette lehetővé, sőt az elmúlt esztendőkben új templomépí­tésre majdnem gondolni sem mertünk. Azonban bár-mennyire is súlyosak a gaz­dasági viszonyok és bármennyire szo­rítsanak bennünket a takarékossági in­tézkedések, a múltból merített erkölcsi erő és lelkesedés lehetőséget teremtett ezen a téren is, minden nehézség és akadály ellenére a a templom építkezés újból megindult. — A törvényhatósági bizottság köz­gyűlése csaknem teljesen egyhangúan bocsájtotta a templomépítkezések cél­jára azokat az összegeket, melyek a fő­város költségvetésébe a teherbíróképes­ség és egyensúly figyelembevételével beilleszthető volt. Ezek az évi összegek természetesen csak töredékei a tényleges szükségleteknek, így a legkö­rültekintőbb beosztás és a legszigorúbb tervszerűség alapján kell dolgoznunk, nehogy az anyagiak elfórgácsolódása mellett a nagy é3 szép tervek megsem­misüljenek. — Az 1928-ban kidolgozott templom­építési munkaterv programmját a fő­város 100 %' - i g beváltva, a kitűzött feladatokat elvégezte. Ennek a munkatervnek utolsó pontja most van a megvalósulás stádiumában. A Gróf Hailer-téren a legutóbbi napokban ke­rült tető alá a Középső-ferencvárosi plé­bániatemplom épülete. A jövő évben az építkezést remélhetőleg befejezzük és a templomot át fogjuk tudni adni szent és magasztos hivatásának. Az egyházi fő­hatóságokkal folytatott tárgyalások eredményekép megállapított folytatóla­gos templomépítési programmban a Herminamezei, majd pedig a Kelenföldi (Szent-Imre-herceg-úti) plébániaemplomok építésére kerül sor. — Az előkészítő munkálatok mindkét templomépítkezésnél folyamatban van­nak és remélhető, hogy a hívek áldozat­kész hozzájárulásával az építömunkát a jövő évben mindkettőnél megkezdhet­jük. Ezek a költségek a főváros anyagi erejét több évre előre kimerítik, ú g y hogy további programúiról ma nehéz volna nyilat­kozni. — Az új építkezések mellett nem ki­sebb gondot okoznak a meglévő régi templomok gondozása és restaurálása. Különösen nagy feladatot jelent a Budavári Koronázó Mátyás templom és a belvárosi föplébá- nia-templom rendbehozatala. Az előbbi­nél a munka legnehezebbjén, a taralysi- sak kicserélésén túl vagyunk és remé­lem, hogy a legközelebbi Szent István ünnepen a Budavári Koronázó Mátyás templom tornya teljes díszé­ben fogja lebilincselni az idegenek ki­váncsi tekintetét. A templom folytatóla­gos restaurálása természetesen még éveket fog igénybe venni. — A belvárosi templom problémája igen bonyolult és szerteágazó feladat- komplekszum, melynek megoldásához nagy energia, merész elhatározás és gondos pénzügyi előkészítés szükséges. Bizonyos vagyok benne, hogy S z e n d y polgármester úr akaratereje, munkatár­sainak közreműködésével ezt a nehéz problémát is rövidesen meg fogja ol­dani. — Régi templomaink nagyrésze nagy értékkel bíró műemlék, melyeknek kar­bantartása és gondozása nemcsak az épületek állagának megvédése szem­pontjából, hanem áltlános érdekű vá­rosi szempontból, de különösen műem­lékvédelmi szempontból elkerülhetetle­nül szükséges. — A restaurálások terén elkészített munkaprogramm alapján foglalkozunk az erzsébetvárosi templom külső és belső restaurálá­sának kérdésével. Ennek a szép ki­képzésű gótikus templomnak köveit és díszeit a fagy és fővárosunk kénes-gá­zos levegője teljesen tönkretette, úgy, hogy ez a templom mai állapotában si­ralmas látványt nyújt. — A pusztulástól kell megmentenünk a Bakáts-téri templomban L o t z Ká­roly és Than Mór által készített és örökértékü freskókat. Ugyancsak az utókor számára akarjuk megmenteni a kőbányai templom gyönyörű majolika, oltárait és díszíté­seit is. — Ugyancsak tervbe vettük a Batthyányi téri templom folytatólagos restaurálását, az új bu­dai gör. kath. plébánia székhelyévé lett Flórián kápolna rend- behozatalát és festését is. Költségveté­sünk szűk keretei között sajnos sok minden csak terv marad, de nem adjuk fel a reményt, hogy egy jobb, egy szebb magyar jövő eléréséért küzdünk és ál­dozunk ! Modern kertek lervezése és kivitelezése KIRCHLECHNER KERTÉPÍTŐ II., Julia-utca 2. (Budakeszi-ut sarok) Telefon: 55—8—53. Állandóan raktáron; gyümölcs-, diszfa, fenyő, évelő és rózsa, nagy választékban Karácsonyra ÓRÁT BÁNKI tél —B—B———————— Oki. órás. — Javításban sok évi külföldi gyakorlat. — Óraraktár. Budapest, IV., Václ-u. 49. E szelvény 10% engedményre jogosít I Biehn János IX., Ferenc-körut 46. Telefon: 87-8-03. Aszfaltozás, szigetelés, fedéllemez - tetőfedés, motorbenzol, parafi kon Antal u fiai ut-, csatorna- és beton- épitési vállalkozó Budapest, Vili., Futó-utca 10. Telefon: 30 —3 — 85.

Next

/
Oldalképek
Tartalom