Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-12-21 / 51-52. szám

2 UJBUDAPJEST 1835 december 21. kára alkalmas. Tehát a polgármester terveinek megvalósításában pártharcok sem képeznek gátló akadályt. Mindezek a rövid mondatokba össze­foglalt ténymegállapítások igazolják annak az állításnak letagadhatatlan igazságát, hogy Szendy Károly polgár- mesterségének első éve a fővárosnak csak áldást, beket es munkát hozott és, hogy egy szebb jövendő alapjainak le­rakását jelenti! •>mmm *»««« •*» mi«»**«»*4* % % ACÉL- ts OfPGlálflK BüDfiPin Kitűnő tartós kivitel Olcsó árak Nagy készlet I Forgalomba hozza : MAGYAR Kínáin ÁLLAMI VASGYÁRAK KERESKEDEM) KÉPVISELETE R. T. Budapest, V., Vilmos császár-ut 28, TELEFON: 27—3—20. VATlOSHÁLl NOTESZ A CSÜTÖRTÖKI KÖZGYŰLÉS zá­ró akkordjával, amely a szokásos ün­nepi és újesztendei jókívánságokat je­lentette, hivatalosan véget is ért a ne­héz és hosszú 1935-os esztendő a buda­pesti városházán. Az izgalmak és a megfeszített munka időszaka volt ez az év, mindenki örül, hogy végétért. Nem búcsúzunk tőle sajnálattal, nincs okunk rá, hogy marasszuk. Távozzék békével! A hivatalos városháza ünnepi szüne­te tulajdonképen csak kedden délben kezdődik, de bizonyosnak tetszik, hogy u hétfői nap folyamán már erősen ün­nepi hangulat fog uralkodni a hivata­lokban, félgőzzel dolgoznak az embe­rek, annál is inkább, mert a felek nem fognak túlságosan tolongani az ajtók előtt. Különösen nem az adóhivatalok­ban, annál kevésbbé, mert félig-meddig türelmi időszak van, a wgrehajtók sem látogatják akkora buzgalommal II o n- f f y igazgató emberséges rendelkezé­séből a hátralékosokat, mint egyébkor. . » A POLGÁRMESTER A CSÜTÖR­TÖKI közgyűléssel tulajdonképen el is kezdte néhány napos szabadságát. A szabadságidő megkezdése azonban csak a nyilvánosságnak szól, nem kétséges, hogy a polgármester hivatalában vagy a lakásán e pillanatban is akták közé van temetkezve és úgy dolgozik, mint­ha nem is volna ünnepnap a világon. . . •* A MOST LEZÁRULT HÉT PROG­RAMM JA különben a polgármester S&mdfy, az- &n&ec Ida: Jfamsk# Ját%&$ Vagy hat évvel ezelőtt, amikor az oláhok bánásmódja az erdélyi magya­rokkal egyre vérlázítóbbá lett, nagyon szúrta a szemünket az oláh színekkel azonos városházi lobogó. Kutatni kezd­tünk, vájjon — Budapest történetének és címerszíneinek megfelelően varrták-© meg Budapest lobogóját? . . . Kiderült, hogy nem. * 1878-ban Fest, Buda, Óbuda egyesülé­sekor a címert és zászlószínt megálla­pító bizottsághoz segítőerőként kirendel­tek egy címfábíafestőt. A címfestőnek nagyon megtetszett a piros- sárga-kék szín és így heraldika ide, he­raldika oda, Budapest zászlója azonos színű lett az oláh lobogóval. * Amikor ezt hetekig tartó levéltári és történeti kutatások után megállapí­tottuk — terjesztettem elő a közgyű­lésnek Budapest zászlószíneinek meg­változtatása iránti indítványomat. A polgármester a közgyűlés által elfoga­dott indítványt előkészítésre kiadta a Károly-körüti fronton lévő közjogi ügy­osztálynak. * ' A központi városháza Károly-körútí frontját egy jókedvű újságíró egyszer — nem tudom minő okból — elnevezte Szibériának. Azóta is így hívják. A közgyűlést követő héten elmentem „Szibériába“ megtudni mint áll az ügy. — Ez lesz Budapest új zász­lóját — mondta Szendy Károly ta­nácsnok a plros-sárga-zöld rajzra mu­tatva. Elképedve néztem rá. Közel egy hónapig búvárkodtam barátaimmal a zászlószínek helytelen megállapítása felkutatásával — Szendy Károly nyolc nap alatt már az új színeket is meg­állapította. De nem cégtáblafestő útján, hanem a heraldika szabályai alapján. A legjobban a gyorsaság jellemzi Szendy Károlyi. Karrierjében és csele­kedeteiben is. Nem sokat spekulál. El­határozásaiban erős. Ha már határozott, akkor belevág. * Polgármesterré történt beiktatásának első évfordulóján egy kedves jóbarátunk iiázában vacsorán ültünk. Helyem szem­be« volt Szendy Károllyal, így minden mozdulatát láttam. Ahogy a ecetes pap­rikát vágja, már az is erélyt árui el. De a paprika is. Szendy homlokán da­gadnak az erek. Erős a paprika, köny- nyezlk belé. És a tőlem balra az asztal- főn ülő dr. vitéz József Ferenc főher­ceg barátságosan nézi Szendy Károly viaskodását a savanyított paprikával. Csendesen mondja: —- Kenyeret, vágj' zsírosat kell rá harapni! Szendy könnyezve felel: — Majd elintézem est is! Elbánok vele. * A3 asztalnál felköszöntő nincs. Pusz­tán a főherceg áll fel és mond néhány szót Szendy Károly dicséretére. Poha­rak csendülnek, — zúgó, túláradó el­ismerés nines — de őszinte barátságos tokintetváKás mindazok között, akik Szendy Károly egyesztendős polgár- mesterségének évfordulóján egy baráti házba« vacsorán együtt ülnek és csen­—————— ..unni w iiiiiiiiiniiiimwii sz ámára zsúfoltabb volt, mini valaha. Miniszteriális tárgyalások, hivatalos fogadtatások és karácsonyfa-ünnepsé­gek töltötték ki a délelőttjeit, a délután­jai pedig ügyiratok és referensek kö­zött teltek el. Sőt még arra is kellett időt szakítania magának, hogy elnö­köljön a közigazgatási szakvizsgákon, odajönni a belügyben. Nem tudjuk voltak-e ez alkalommal fővárosi jelöl­tek is, da ha voltak, alaposan be lehet­tek gyulladva, amikor a saját főnökük volt a legfőbb cenzoruk! Mint halljuk különben útra készülő­dik a polgármester, családja unszolá­sára vagy tíz napra kikapcsolja magát a hivatalos tennivalók tömkelegéből. Külföldre megy a podeszta, olyan mesz- szire és annyira titokban, hogy a leg­közelebbi hozzátartozóin kívül senki- sem fogja tudni, hol van. A polgármes­ter, aki felesége társaságában megy el üdülni, csak Vízkereszt után jön vissza Budapestre. * ÁLTALÁNOS RÉSZVÉT FOGADTA özv. Bódy Józsefnének, Bódy László dr. tanácsnok édesanyjának tragikus halálhírét. A temetésen kint volt az egész városháza, a barátok ás tisztelők nagy serege, hogy együttérzésükkel eny­hítsék a tanácsnok mélységes gyászát. * SZOMBAT DÉLUTÁN az egész vá­rosháza átrándult a tabáni templomba, hogy jelen legyen B u z át h János dr. nyug. alpolgármester egyetlen leányá­nak: Klárikának esküvőjén. De felvo­nult a régi városháza is, hogy szeretet­———■nr~TJ"°"Tn tel köszöntsék régi Icartársukat ezen az örömünnepen. Ott voltak B ár c zy és Ri p ka nyug. főpolgármesterek, P i- perkovits nyug. alpolgármester és sokan mások. Tanukként szerepeltek a menyasz- szony részéről M e z e y Géza dr., Bu- záthné bátyja, a vőlegény részéről Szabó Gusztáv műegyetemi tanár. Es­küvő után az ifjú pár: P ö s c h l Imre dr. és fiatal és bájos felesége nászúira a Semmeringre utaztak. * ÍLOVSZKY JÁNOS MESÉLI a Vá­rosházi Notesznek: A F el k a y Ferenc bölcs vezetése mellett lefolyt kereske­delmi és iparkamarai választás egyik ál-elnök-jelöltje: Koch Gyula napokon keresztül a napisajtóban hangsúlyozta, mennyire erős. Valóban volt is válasz­tási küzdelem, amelynek kimenetelét Nagy Antal bizottsági tagunk igen izgatottan várta. Sokan fogták körül a kamara folyosóján és biztatták, hogy meg lesz választva. Látván a felvonu­lást, a hangulatot, előre bejósoltam a ráírható eredményt: — Harminckettőt számolhatsz ma­gadnak, huszonnégyet Koch Gyulának. Az eredmény nem ez volt. Valóság­ban leadták a megjósolt 56 szavazatot, abból esett Nagy Antalra 35, Koch Gyulára 21. Koch Gyula nagyon el volt keseredve, Odamentem hozzá és mondtam: — Kedves kamarai Kolléga, nem kell elkeseredni. Nézze, én sem vagyok el­keseredve, pedig jelentősebb választás­nál, az abonyi kerületben buktam. meg. | | desen, de biztatóan emlékeznek meg a polgármester egy esztendős működésé­nek évfordulójáról. * Szendy Károly polgármesternek köz­vetlen szomszédja Anna királyi herceg­asszony. A vacsora alatt a főhercegasz- szonynak mondja el Óbuda rendezésére vonatkozó tervét, nekünk beszél a Ru­das fürdőről, a fürdőváros kialakíthafá­sának módjairól. Mindezt határozott hangon, erélyesen mondja el és a meg­oldásokra vonatkozó szándékban már benne van az eltökéltség. Közben a re­nitensen erős paprikát elfogyasztja. ! Elbánt vele! És valószínűleg így fog j elbánni azokkal a nehézségekkel Is, amelyek ma minden jó szándék elé tor­! nyosulnak. ! A mai választásról azonban egy követ­keztetést levonhat: a politikában a szá­mok nem ugyanazok, mint a kártyajá­tékban. A politikában még a „huszon­egy“ sem nyer. avval is be lehet fucs- csolni! * * CSILLÉRE ANDRÁSNAK egyetlen fia, Csilléry Béla hegedűművész. Egyi­ke a legelsőknek! Hétfőn volt a hang­versenye a Budai Vigadóban. Meghív­ták a bizottsági tagok és a városi fő- tisztviselőknek egy részét is. Az elmúlt közgyűlésen egy főtisztviselő, aki nem tartozik a legtájékozottabbak közé, oda­megy Csilléry Bélához, a pénzügy- igazgatóhoz és azt mondja neki: — Engedelmei kérek, de nagy elfog­laltságom van és így hétfőn nem tudok a Budai Vigadóba elmenni! Csilléry ránéz és azt mondja megle­petten: — Jó, jó! De minek kellene neked hétfőn a Budai Vigadóba menned? Barátunk mégjobban meglepve, sőt megdöbbenve néz vissza Csilléry Bélá­ra. Kisült hamarosan, hogy illető úr azt hitte, hogy Csilléry Béla pénzügy ­igazgató és nem Csilléry András fia fog hegedülni a Budai Vigadóban, holott végeredményben nem is nagyon téved. Csak az a tévedés, hogy Csilléry Béla szárazfán hegedül, Csilléry Béla dr., a pénzügy igazgató pedig e l- hegedüli Budapest adófizetőinek a nótáját. Sokan voltak Csilléry Béla hangversenyén, de milyen elenyésző számban ahoz képest, ahánynak Csil­léry Béla dr. hegedülte el a múlt esz­tendőben a nótáját!

Next

/
Oldalképek
Tartalom