Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-05 / 1. szám
UJ BUDAPEST 1935 január 5. A kontárkodás megszüntetéséhez a gyors intézkedés vezet Az Uj Budapest részére irta: FELKAY FERENC Dr. Két közlemény I. A mai értelemben szorosan vett kontárkodás más, mint amit valamikor régebben értettek kontárkodás alatt. Régente kontárkodás alatt értették az iparcikkeknek tanulatlan kézzel, áta- botába való elkészítését, elfuserálását. Mai értelemben pedig kontárnak tekintendő mindaz, aki illegálisan felvállal, elkészít valamely ipari munkát önállóan anélkül, hogy az illető munka elvégzésére jogosító iparigazolvánnyal, iparengedéllyel rendelkeznék. Aki iparjogosítvány nélkül dolgozik, az rendszerint nem szerepel a hatóságnak semminemű nyilvántartásában, tehát mentesül az adózás alól, általában mindenféle közteher viselése alól, nem fizet ipartestületi járulékot, kisebb rezsivel dolgozik, illegális működésével méltán panaszolható konkurreneiát okoz a jogosított iparosságnak. A mai súlyos gazdasági viszonyok között az ipari képviseleteknek állandóan felszínen tartott vitális kérdése a kontárkérdés, amelynek megoldása úgy a hatóságoknak, mint az ipari köröknek állandóan aktuális problémáját képezi és kell is, hogy képezze. A jogosulatlan iparűzőt (kontárt) az 1922. évi XII. t. c. 127. §-a értelmében 600 pengőig terjedhető pénz- büntetéssel, amennyiben pedig büntetésének kiállása óta két év még el nem telt, a visszaesőt 15 napig terjedhető elzárással és 600 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel lehet sújtani. A kézművesiparosságnak a gazdasági viszonyok fokozatos leromlása folytán beállott rossz kereseti viszonyai mellett, csakhamar kitűnt, hogy a fentebb vázolt törvényhely a mindjobban elfajuló kontárkodás megakadályozására nem elégséges, hanem szigorúbb, egyben hatékonyabb rendszabályokhoz is kell nyúlni. Már az 1926. évi május hó 9-én 65.673/1926. K. M. XXII. szám alatt kelt rendeletével elrendelte a m. kir. kereskedelemügyi miniszter, hogy a jogosulatlan iparűzés miatt tett panaszok eseteiben a rendőri büntető bíróságnak a rendőri büntető eljárást minden esetben soronkívül folytassák le és soronkívül hozzanak ítéletet, a megfellebbezett ítéleteket pedig a felebbezési határidő elteltével azonnal terjesszék fel a felebbezés elbírálására illetékes rendőri büntető bírósághoz. Ezt követőleg 1928. évi május hó 8-án pedig kiadta a m. kir. kereskedelemügyi miniszter a 81.161/1928. K. M. számú úgynevezett kontárrendeletét, amely a jogosulatlan iparűzés ^^onScu^/á^jna/tiya rniaséí* C/O^irzana^paojr^J^atttí miatt indított kihágási eljárásokban többrendbeli újítást vezetett be. Azzal a régebbi gyakorlattal szemben ugyanis, hogy a jogosulatlan iparűzés úgynevezett folyamatos (folytatólagos) kihágási cselekményt képez, tehát jogosulatlan iparűzésért ismételten csak akkor lehet büntetni valakit, ha az első ízben megszabott büntetése már jogerőre emelkedett, — ez a rendelet kimondotta, hogy ha terhelt a jogosulatlan iparűzést az elsőfokú ítélet meghozatala után tovább is folytatja, akár úgy, hogy újabb munkát vállal, akar úgy, hogy a már felvállalt munkát befejezi, újból elköveti a kihágást, ellene tehát a rendőri büntető eljárást újból folyamatba kell tenni és újabb ítéletet kell hozni. Egyben kötelességükké tette a rendőri büntető bíráknak, hogy ítélet hirdetésekor terheltet minden esetben figyelmeztessék arra a körülményre, hogy a további jogosulatlan iparűzés újabb büntetendő cselekményt képez. Ugyanezen rendelet II. részében kötelességükké tette az eljáró rendőri büntető bíráknak, hogy a jogosulatlan iparűzés megtorlása alkalmával ne elégedjenek meg terhelt megbüntetésével, hanem gondoskodjanak arról, hogy a jogosulatlan iparűzés, szükség esetében kényszer útján is (karhatalommal) megszüntettessék s ezen cél érdekében ítéleteiket, annak jogerőre emelkedését be sem várva, tegyék át az illetékes rendőrhatóságnak a szükségesnek mutatkozó karhatalmi intézkedések megtétele végett. Végül a rendelet IV. része értelmében kötelezővé tétetett az ipartestületeknek az eljárásba szakképviselőként való bevonása olymódon, hogy az eljáró rendőri büntető bírák a szakkép viseletét minden tárgyalásra hívják meg s velük minden egyes határozatot közöljenek. A 81.161/1928. K. M. számú rendelet kiadásával egyidejűleg 1928. évi május hó 15-én megjelent a m. kir. belügyminiszter 159.839/1927. számú körrendeleté, ebben a rendőrhatóságok és rendőri közegek kötelességévé tette, hogy az elterjedt jogosulatlan ipar- I űzést kisérjék éber figyelemmel, a jogosulatlan iparüzőket jelentsék fel, a hatóságok pedig a rendőri büntető bíróságok megkeresései alapján szükség esetén kényszer útján is késedelem nélkül akadályozzák meg, illetőleg szüntessék meg a további jogosulatlan iparűzést. A 172.510/1932. K. M. szám alatt 1932. november hó 14-én kiadott rendeletével felhívta a m. kir. kereskedelemügyi miniszter az eljáró rendőri büntető bírákat, hogy a jogosulatlan iparűzés eseteiben lehetőleg a feljelentés beérkeztétől számított 8 napon belül hozzanak ítéletet, a megfeleb- bezett ítéleteket pedig, a felebbezési határidő elteltével azonnal, lehetőleg 24 óra alatt, terjesszék fel a felebbezés elbírálására illetékes rendőri büntető bírósághoz. Ezen rendeletekkel kapcsolatban, de még ezektől függetlenül is Budapest székesfőváros polgármestere is ismételten adott ki rendeleteket az alája rendelt elsőfokú rendőri büntető bíróságokhoz, részben az eljárás egyöntetűbbé tétele, részben az eljárás gyorsítása érdekében. Fegyelmi felelősség terhével kötelezte az I. fokú rendőri büntető bíróságoknál működő rendőri büntető bírákat, a kihágási ügyiratok kezelésével, kézbesítésével stb. foglalkozó hivatali közegeket arra, hogy kontárkihágási ügyben minden egyes ténykedésüket soronkívül teljesítsék, a hivatali főnököket pedig arra, hogy e rendelkezések betartását a legszigorúbban ellenőrizzék s az ellen vétőket haladéktalanul feljelentsék. Ámde mindezek a vajúdó kérdés kívánt megoldására nem vezettek. Hiába tette kötelezővé a 172.510/ 1932. K. M. számú rendelet azt, hogy 8 napon belül lehetőleg ítéletet kell hozni, mikor az eljáró rendőri büntető bíró kihágási ügyben az 1928. évi X. t. c. 5. 6. §-ai értelmében csak terhelt w gfűzsa-u. 4. V VÁSÁR meglepően olcsó árak Gör Piccoló, Jour-kocsi és servir asztal különlegességek. Recamiék, összerakható könyvszekrények —- antique és modern — alkalmi bútordarabok nagy választékban. vagyoni és kereseti viszonyainak alapos tudatában hozhat büntető ítéletei'. Legfőbb akadályt pedig a gyors és egységes végrehajtás tekintetében a rn. kir. belügyminisztérium kebelében felállított Kihágási Tanács működébe okozta, mely nem mindenben fedte az ipari körök, sőt sok esetben a m. kir. kereskedelemügyi minisztérium álláspontját sem. Különösen nem honorálta a Kihágási Tanács a 81.161/1928. K. M. számú rendeletben lefektetett elvek alapján hozott határozatokat, így pld. a terhelt figyelmeztetésére vonatkozó rendelkezéseket mint feleslegeseket, megsemmisítette, mint ahogy megsemmisítette a jogosulatlan iparűzés folytatására szolgáló üzletek, üzemek karhatalommal való megszüntetésére vonatkozó ítéleti rendelkezéseket is azzal, hogy ily rendelkezések a magyar btk. szelleme értelmében ítéletben helyt nem foghatnak. ; De jogbizonytalanságot okozott a Kihágási Tanács álláspontja az anyagi jog terén is, a különféle cselekmények minősítésével kapcsolatosan, hogy mely cselekmények azok, amelyek kimerítik a jogosulatlan iparűzés tény- álladékát. így tisztázatlan kérdés ma; radt pld. az építőiparban az úgynevezett házilagos építkezés mibenléte. A Kihágási Tanács a régebbi s az ipari érdekkörök által jelenleg is helyesnek tartott minősítéssel szemben kimondotta, hogy az a természetes, vagy jogi személy, aki esetleg bérmunkások alkalmazásával is a saját maga, vagy felelős képviselőjének közreműködésé-' vei épít, ipari munkát nem végez a tevékenysége nem minősíthető ipari tevékenységnek. Külön felemlítendő itt a házmester-kérdés, a háztulajdonosok-1 nak az a törekvése, hogy a házak karbantartásával kapcsolatosan ■ előforduló, különösen a kőműves, víz, villanyszerelő, szobafestő, stb. munkálataikat iparigazolvánnyal nem rendelkező házmestereikkel végeztessék el s ezáltal a legitim iparosságnak súlyosan érzékeny veszteséget okozzanak: Idecsatlakozik a Kihágási Tanácsnak a bűnsegédi bűnrészesség tekintetében elfoglalt álláspontja. A Kbtk. 26. §-a értelmében kihágások eseteiben is áll a Btk. 69. §-ában lefektetett azon büntetőjogi elv, hogy mindaz, aki valamely bűncselekmény elkövetését szándékosan előmozdítja, büntetendő. A háztulajdonosok pld. az imént vázolt esetekben felelősségre vonhatók lennének. Ezzel szemben a Kihágási Tanács kimondotta, hogy mivel nincsen olyan jogszabály, kivéve az üzletük részére dolgoztató kereskedőket, mely a munkáltatónak kötelességévé tenné, hogy kutassa azt, hogy a nála ipari munkát vállaló egyén az illető munkavállalásra és végzésére jogosító ipari jogosítvánnyal rendelkezik-e vagy sem, — hogy az ilyen esetekben a kihágási eljárásnak, illetőleg büntetésnek helye nincs. KÖSZÉNBÁNYA ’S TÉGLAGYÁR TÁRSULAT PESTEN (DRÄSCHE> ♦ Budapest, V., Klotild-utca 3. CALDER0HI ES TáRSA látszerésztík Budapest, V., Vörösmarty tor 1. telefon: 8i—i - ab. a sme»tówíroai ieffUOanp uAHlttja.
