Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-12-07 / 48. szám
tftc*uab€r 7. TOBBBIBESr 3 Háromszakaszos kerettörvény lesz az uj elöljárósági törvény Megállapítja a kerületi elöljáró hatáskörét, nem tartalmaz politikumot, de mellőzi a főváros észrevételeit és kívánságait LEGSZEBB , , KARÁCSONYI AJQNDEK Az Uj Budapest tudósítójától Az 1930-as fővárosi törvény megállapítja, hogy a székesfőváros kerületeiben a közigazgatás vezetője a kerii leti elöljáró. A kerületi elöljáró hatáskörébe azok az ügyek tartoznak, amelyeket az 1893-as elöljárósága törvény, vagy más jogszabály a kerületi elől járóság hatáskörébe utal. Az 1930-as fővárosi törvény parlamenti tárgyalása kapcsán az a módosítás került a törvénybe, hogy a törvényhozás utasítja a belügyminisztert az új elöljárósági törvény megalkotására. A törvényhozás utasítása szerint az új elől járósági törvénynek elsősorban a kerületi elöljáró hatáskörének szabályozását kell magában foglalnia. Kétségtelen, hogy a több, mint negyvenesztendős elől j árósági törvénynek, főképen az elöljárók hatáskörére vonatkozó része erősen elavult. Ennek főoka a kerületi közigazgatás fejlődése és szétterjedtsége. Állandó súrlódások és hatásköri összeütközések vannak az elöljáróságok és más hatóságok között, mert az elöljáró hatásköre tisztázva a modern élet követelményei szerint ma sincsen. Az 1893:XXXIII. t. c. 16. §-a szerint a kerületi elöljáró, mint elsőfokú közigazgatási hatóság eljár mindazon ügyekben, melyeket a törvények, törvényerejű szabályzatok és miniszteri rendeletek a kerületi elöljárók hatáskörébe utalnak. A kerületi elöljáró az elől járósági törvény 17. §-a szerint végrehajtja a törvényhatósági bizottság', a közigazgatási bizottság, az árvaszék és a polgármester rendeletéit és utasításait. A 18. §. azt állapítja meg, hogy a kerületi elöljáró mely ügyekben jár el a polgármester helyett. Ez a felsorolás a tényleges helyzetnek ma már távolról sem felel meg: az elöljáró hatáskörét most egyes törvények és a főváros szabályrendeletei állapítják meg. így például erősen vitás, köteles-e az elöljáró végrehajtani a Fővárosi Közmunkák Tanácsának közvetlen utasításait. Külön szakaszok szólnak a régi elől járósági törvényben és az azóta hozott miniszteri rendeletekben és szabályrendeletekben az elöljáró közegészségügyi és rendőri büntetőbírói hatásköréről. Végeredményben az a helyzet, hogy a régi elől járósági törvénynek ma mindössze három paragrafusa van a negyven közül érvényben. Az 1930-as fővárosi törvény szerint a belügyminiszter a törvény életbeléptetésétől számított három esztendőn belül törvényjavaslatot köteles előterjeszteni a kerületi elöljáró hatáskörének szabályozásáról. A háromesztendős határidő már több mint két esztendeje lejárt, sőt időközben már módosította is az 1930-as törvényt az 1934-es fővárosi törvény. A belügyminisztériumban az elmúlt napokban készültek el az új előljárósági törvény végleges szövegével, amelyet a belügyminiszter minden valószínűség szerint még a képviselőhöz karácsonyi szünete előtt a törvényhozás elé terjeszt. Az új előljárósági törvény benyújtása főleg azért késlekedett, mert azt hosszadalmas és beható írásbeli tárgyalások előzték meg a minisztérium és a főváros között. Közvetlenül az 1930-as törvény meghozása után a főváros már feliratban fordult a belügyminisztériumhoz, amelyben körvonalazta az elöljáró hatáskörének módosítására vonatkozó kívánságait. Ezen felirat után csak a folyó esztendő első felében készült el az új előljárósági törvény miniszteriális tervezete. A belügyminiszter a tervezetet hozzászólás céljából leküdie a fővároshoz. A polgármester részletesen megtanácskozta a belügyminiszter tervezetét elsősorban az érdekelt kerületi elöljárókkal, az elnöki ügyosztállyal, nemkülönben a főváros tiszti ügyészségével. A főváros abban a felterjesztésében, amellyel a törvénytervezetet visszaküldte a belügyminiszternek, jelentős módosításokat kért a tervezetben végrehajtani. Ezek a módosítások azonban, értesülésünk szerint, nem kerültek a tervezeten végrehajtásra. Történtek azonban egyéb módosítások, amelyek révén az eredetileg nagyszabású javaslatnak indult törvénytervezet jelentékenyen leegyszerűsödött. Végeredményben a tervezet mai formájában háromszakaszos javaslat, amely az elöljáróságok és az EGY SZÉP KÉP SZÉP KERETTEL HOFFMRNNTOL IV KttROLV-KÖRÚT 2». VRRÖStWfl ját tulajdonképen változatlanul fogja hagyj ni. A háromszakaszos törvényjavaslat újítást nem tartalmaz, a három paragrafus a mai állapotokat helyezi törvényes keretek közé: tulajdonképen kerettörvény, mely lehetőségeket és utasításokat foglal magában a hatáskörök megállapítására. Ily körülmények között bizonyosra vehető, hogy a törvény- tervezet sem a parlament bizottságaiban. sem a képviselőházi plénumban nem fog nagyobb vitát provokálni, annál kevésbbé, mert a törvénytervezet kizárólag az elöljáróságok vezetőinek hatáskörével foglalkozik, szigorúan kerüli a politikumot. Ellentétben azokkal a hi resztelésekkel, amelyek szerint az 1930-as törvény alapján készült és ahhoz rugalmasan simuló új előljárósági törvény magában fogja foglalni azokat a korraktívumokat is, amelyek az 1930-as és 1934-es törvények végrehajtása kapcsán szükségeseknek mutalelöljárók hatáskörének mai struktúra- koztak. Egységesen leéli megoldani a tabáni problémát! % Berc*el nyug. alpolgármester és Fellner müépitésx érdekes terve m PERTIK BÉLA dr. tanácsi fő jegyzőt,az ipari, kereskedelmi és közlekedési ügyosztály helyettes vezetőjét huszonöt éves szolgálati jubileuma alkalmából meleg, bensőséges ünneplésben részesítette az ügyosztály, valamint az annak ügyköréhez tartozó intézmények tisztikara. Az ünnepeltet báró Baba r- c z y István tanácsnok az ügyosztály vezetője köszöntötte elsőnek, kiemelve P e r t i k Béla kiváló tisztviselői és emberi tulajdonságait, majd Széli Jenő dr. a Kisipari Hitelintézet vezérigazgatója üdvözölte az ügyosztályhoz tartozó hivatalok és üzemek tisztviselői nevében, V er tik Béla dr. az elnöki ügyosztályban, majd a VI. kerületi elöljáróságon működött pályája kezdetén, 1912-ben pedig segédfogalmazóvá történt megválasztásakor — az akkor felállított közgazdasági és ipari ügyosztályba nyert beosztást s azóta, tehát huszonhárom esztendeje megszakítás nélkül ebben az ügyosztályban dolgozik. Ezalatt a huszonhárom esztendő alatt az általános szeretetnek és népszerűségnek örvendő P e r tik főjegyző az ipari közigazgatás valóságos tudósává képezte ki magát, és kétségtelen, hogy ennek a nehéz és sok tapasztalati tudást is megkövetelő közigazgatási ágnak ma ő az egyetlen szaktudósa a városházán. Nem. kétséges, különben, hogy P e r ti k főjegyző, aki a városházi pártok előtt is közbecsülésben áll, egyik legesélyesebb jelöltje a megüresedő tanácsnoki állásoknak. Szó van arról is, hogy a polgármester öt a közeljövőben az egyik új közigazgatási kerület szervezési munkálataival bízza meg. AZ ELEKTROMOSMÜVEK EGYIK legszimpatikusabb és legtudósabb szakembere, Herrn a n József dr. mérnök, műszaki igazgató ■ váratlanul elhunyt. Általános részvét mellett helyezték örök nyugalomra a Kerepesi- út melletti temetőben. VETTÜK A KÖVETKEZŐ családi értesítést: Dr. B u z á t h János, Budapest székes- főváros nyugalmazott alpolgármestere és felesége Meze y Margit örömmel tudatják Klári leányuknak dr. selmeczi P ö s c h l Imre okleveles gépészmérnökkel 1935. évi december hó 14-én déli fél 1 órakor a tabáni rám. hath, plébánia templomban tartandó házasságkötését. Selmeczi P ö s c hl Imre műegyetemi nyilv. rendes tanár örömmel tudatja, hogy az ö és néhai felesége: Gille- mot Józsának fia: dr. techn. selmeczi Pöschl. Imre 1935. évi december hó 14-én déli fél 1 órakor tartja házasság- kötését B u z á t h Klárival a tabáni rám. hath, plébánia templomban. — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Tabánt illetően az a főváros és a Közmunkák Tanácsa álláspontja, hogy a magántőke számára mindaddig nem biztosít építési lehetőséget a Tabán területén, amíg a nemrégiben megkezdődött új fúrások révén kinem derül, hol. mennyi és milyen összetételű gvógj • vízre lehet számítani. Ha azután a földalatti Tabán fel lesz majd tárva, kerülhet sor arra, hogy nemzetközi pályázat formájában nyíljon mód a magántőke számára a hotelek és szantóriuraok építésére. Azok a tervek és elgondolások, amelyek az általános program megállapítása előtt kívánnak helyet és gyógyvizet a Tabánban, mindenesetre koraiaknak mondhatók. Ezért nem valósulhatott meg Lakatos Viktor dr. főoivosnak, több külföldi szanatórium tulajdonosának a terve. Lakatos nagyszabású szanatórium építésére kért telket a Tabánban a fővárostól oly módon, hogy az építendő szanatórium bizonyos idő múlva a fővaros tulajdonába és bii- tokába menne át. Minden valószínűség szerint nem fognak dönteni ezek szerint a közeljövőben arról az ajánlatról sem, amelyet Bérezel Jenő dr. alpolgármester és Fellner Sándor műépítész, miniszteri tanácsos terjesztettek az ipai- iigyi minisztérium és a főváros polgái- mestere elé. A Berczel-Fellner féle elgondolás szerint a Bethlen-udvarf építenék át nagyszabású hotelé. Nem kétséges. hogy ez az épület elavult, lakásai rosz- szak, és így jövedelmezőség szempontjából semmit sem jelent. Szó van arról is, hogy a tabáni egységes városkép kiépítése céljából lebontsák a hirhedt épületet. Berczelék a városképet olymódon kívánják megmenteni, hogy az épülel tetejét és legfelső emeletsorál lebontanák, az épület földszintjét, illletve utcai részét pedig mind a négy oldalon árkádszerűen képeznék ki. Az épület belső átépítésével és a tabáni forrásvizeknek gasteini módra való bevezetésével képzeli a Berczel-csoport, hogy vállalkozása reális lesz és reményeik beteljesülnek. Kérelmeikre végleges választ sem a Bérezel-csoport, sem Lakatos Viktor dr. mindezideig nem kaptak. Nem is valószínű, hogy rövidesen kapni fognak, mert egyes problémákat a tabáni komplexumból nem lehet kiragadni, az egész tabáni problémát egyszerre és egységesen kell megoldani. Mindenesetre úgy a Lakatos-féle, mint a Bérezel—Fellner-féle elgondolás azt mutatja, hogy a Tabán jövendője élénken foglalkoztatja a magántőke fantáziáját, és ha megoldásra megérett a probléma, azt gazdasági szempontból is igen előnyösen lehet majd megoldani. RESERVE AMÉRICAIN
