Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-10-19 / 41. szám
ií>35 október 19. UJ'iBUDAPESr 3 Jfácűuáctz Qjyulcí’/ MüMev Anted- bs- Svcndy- poltycwnevUc <vz> U{ Budapest Uö^ntunUo--ünkét{é*v Ipav&sők is {/Mtcdkfmák su-tty&s sícetmú is áüandásutt yumastud a mt&sUátdváUM&zási — Az Uj Budapest tudósítójától. — Az önkormányzat fórumain: a különféle szakbizottságokban és a főváros közgyűlésén is egyre többen és gyakrabban teszik szóvá a fővárosi közmunkák vállalatba-adásának mai rendje ellen az ipar és vállalkozói érdekeltségek részéről felmerülő különféle panaszokat. Az Uj Budapest, amely hivatásának tartja, hogy állandó figyelemben részesítse a fővárosi vál- lalatba-adások terén felmerülő visz- szásságokat és rendellenességeket, több ízben tette kritika tárgyává ezeket az anomáliákat. A hozzánk érkezett számos panaszos és figyelmeztető levél közül legutóbbi számunkban közétettük egy vállalkozó hozzánk intézett, feltűnően elkeseredett sorait, amelyben lője. Azonban a sok tanácskozás, a bölcs mérlegelés után egészséges elhatározásnak, célravezető munkának kell következnie. Ami a főispán úrnak a főváros és a szomszéd városok, valamint a megye viszonyára való utalását illeti, hivatkozom első installációs beszédemre és most is erre hivatkozom, hogy mi n d en csak egy nagy célért van és főváros, vidék és megye külön-kiilön egymás nélkül nem állhat fenn. A fővárosnak eminens érdeke, hogy a vidék ugyanúgy fejlődjék, mint ahogy fejlődik a főváros. Az idő elérkezett arra, hogy a főváros és a vidék egymáshoz közeledjék a fejlődés útján és ennek a legbuzgóbb ápolója leszek, nemcsak szóval, hanem tettekkel is. * AZ IRODALOMTÖRTÉNET TUDÓS KUTATÓI és megfigyelői több alkalommal mutattak rá arra, hogy szemben a külföldi nagyvárosokkal, Budapestnek nincs meg az a speciális költészete, amely a maga lokál-kulőr- jével verses formában vetítené elénk Budapestet. Újabb időben ugyan ebben az irányban is kevesbedik a panasz, ma már ahogy a magyar vidéknek meg voltak a maguk kisebb-nagyobb költői, a főváros szépségeit is kezdik észrevenni a hosszabb, vagy rövidebb sörényű helyi poéták. Az összes ebben az irányban megjelent költeményeket azonban felülmúlja uz a poéma, amelyet az egyik környék1 lap hasábjain olvastunk bizonyos nevezetű Tárnái Andor alanyi költő tollából. Ez a vers a HÉV-el foglalkozik, és azon halhatatlan megállapítással kezdődik, hogy nem dörög, de símán gördül a kék kocsi kereke, miért is arra mutatott rá a levélíró, hogy legnagyobb részben frázisok maradtak azok a jelszavak, amelyek azt hangoztatják, hogy azért van szükség keresztény uralomra a városházán, mert a keresztény várospolitika védi meg a keresztény iparosokat és szerez munka- alkalmakat a keresztény vállalkozók számára. A városháza közmunka-frontján egyre keserűbbé váló panaszokat illetően kérdést intéztünk a keresztény várospolitika két kitűnőségéhez: Petrovácz Gyula és Müller Antal országgyűlési képviselőkhöz, majd Szendy Károly polgármestert kerestük fel, hogy tőle felvilágosítást kapjunk a felmerült kérdések orvoslását illetően. A felvetett kérdésekre HÉV-el jutni a szabadba az utasnak szerencse. — En és párom — zengi tovább a költő — egész nyáron a gyors HÉV-el mint a madár repülünk Pest-vidékért lelkesedve, szép tájakon elmerengve, egész úton boldogságtól hevülünk, de Cinkotán árnyas strandon lehűlünk! — A költő azt is megállapítja, hogy jegyesével, aki a HEV-en hévvel öleli őt, Csömörön ismerkedett meg és bár Ráckevétől a Dunán át Gödöllőig nagy az ú-t, de a HE,V-en unatkozni mégcsak eszükbe sem jut. Jellemző különben a HÉV-en uralkodó állapotokra, hogy Tárnái költőnek és fentemlített jegyesének szájáról a csók akkora hévvel csattan, hogy a kalauz halkan rájuk szól: Tessék kérem fékezni már, de rögtön, mert itt van a végállomás Gödöllőn! Hogy miért kell, már mint a költőnek és nem a túlgyors HEV-nek Gödöllőn fékeznie, az valószínűleg örök titok marad. Felszólítjuk azonban erről a helyről P e r c zel György dr. Öméltóságát, a Beszkárt kitűnő vezérigazgatóját, hogy Tárnái Andor alanyi költőnek — aki különben Mátyásföldi bíró uram és Csömöri csárdás címen két egyéb poémát is elkövetett — a HÉV körül szerzett érdemei elismeréséül a lehető legsürgősebben az összes vonalakra szóló szabadjegyet nyújtson át! Költő úr, Ön pedig énekelje meg Törökbálintot és Pomázt is, de Ráckevéról se feledkezzen el, mert lehetetlen és méltánytalan, és ezeket a falvakat és városokat a sárga irigység eszi, hogy Ön csak a gödöllői vonalat favorizálja, minden valószínűség szerint a fenti úrhölgy szép szemei miatt, ellenben elhanyagolja még Nagytétényt is! konkrét esetekre hivatkozni, nem fogok semmiféle munka vállalatbaadására célozni, sem pedig utalni semmilyen formában. Nem egyes munkákról van itt szó, hanem egy immár általánossá váló rendszerről, amelyben szükségesnek tartom bizonyos módosításokat eszközölni. — A városházi közmunka-fronton már a versenytárgyalás előkészítésénél mutatkoznak hibák. Igen gyakran előfordul, hogy árlejtést hirdetnek valamilyen szállításra, vagy munkára, mielőtt a felügyeleti hatóság ennek a terveit, szándékait, vagy szerkezetét megvizsgálta volna. Az is igen gyakran előfordul, hogy meghirdetik az árlejtést, a vállalkozók beadták ajánlatukat és akkor felmegy az akta valamelyik felügyeleti hatósághoz, ahonnan annyira megváltozott formában kerül vissza, hogy az egész árlejtést meg kell semmisíteni és új árlejtést kell kiírni! — Azoknak az ügyosztályoknak, amelyek munkák vállalatba adásával foglalkoznak, gondolniok kell arra, hogy annak az iparosnak, vagy vállalkozónak nem mindegy, hogy a munkát azonnal, vagy pedig három hóap múlva adják-e ki. Sőt, hogy egyébre ne utaljak, a letett bánatpénz kamatai megváltoztathatják a vállalkozók kiadásai tekintetében az ajánlott árat, ha arra is számítani kell! Nem szabad előfordulnia annak, hogy versenytárgyalási hirdetményt bocsát ki a főváros, mielőtt minden egyes tényező hozzájárulása a versenytárgyalás megtartásához biztosítva nincsen. — Meg kell rónom azt a merev formalizmust is, amely- lyel a városháza egyes ügyosztályaiban a Közszállítási Szabályzat paragrafusait kezelik, épen a keresztény kisiparosok kárára! Igen gyakran előfordul, hogy ezek a a keresztény ipar és kereskedelem illusztris képviselője a képviselőházban és a főváros törvényhatósági bizottságában, a következőket mondotta munkatársunknak: — Én természetszerűleg a kisiparosok szemszögéből nézem az Uj Budapest által felvetett problémát. Mindjárt elöljáróban megállapítom, hogy már csak azért is szükséges a kisiparosok különleges támogatása a fővárosi versenytárgyalásoknál, mert a dolgok rendje szerint igen sok közmunkából, éppen úgy azokból, amelyek rendes szegény, a Közszállítási Szabályzat paragrafus-erdejében járatlan kisiparosok vétenek a szabályzatnak valamilyen nem lényegbevágó, de formai szabálya ellen. Például nem írják ki szóval is a végösszeget, hanem, csak számmal. Az is megesik, hogy miután egy darabról van csak szó, elfelejtik az egységárat is és a végösszeget is külön-kiilön beírni. Ha végignézem a legutóbbi árlejtések sorozatát, épen a legreálisabb, legbecsülete- tesebb keresztény kisiparosok estek ebbe a hibába. Jól jegyezzük meg: a nagy részvénytársaságok és cégek jól ismerik a Közszállítási Szabályzatnak minden egyes szakaszát és vigyáznak arra, hogy az ellen ne vétsenek. Ha azonban egy kisiparos nem fűzi össze a két ívből álló ajánlatot -—- tekintet nélkül jó munkájára és reális ajánlatára — akkor ez az ok alkalmas arra, hogy a munkából kiessék! — Szóvá kell tennem az Uj Budapest hasábjain, amint azt módomban volt már a közigazgatási bizottságban is felemlíteni, az árlejtések feletti döntések szinte rendszeressé vált késését. Igen fontos, hogy ha egy munka már árlejtés alá kerül, a döntés ne húzódjék sokáig. Júniusban előfordult, hogy a tégla ára napról-napra emelkedett, mialatt az ilyen árlejtések eldöntése megtörtént. Augusztus a munkabérek emelkedésének időszaka volt és amikor négy hét múlva egy árlejtés felett döntöttek, a munkabérek már egészen mások voltak. Most az a helyzet, ami háború idején történni szokott: a vas, a sárgaréz, az ólom ára, napról-napra emelkedik. Azoknál az árlejtéseknél tehát, amelyekben ilyen anyagokat kell szállítani és majdnem mindegyiknél kell, irreálissá válnak az ajánlatok azáltal, ha a döntés az ajánlat megtételétől számított legfeljebb két héten belül nem történik meg. költségvetési tételekben nyernek fedezetet, de azokból is, amelyek a 21 millió pengős beruházáson alapulnak, vajmi kevés jut a főváros kisiparos társadalmának. Főleg a beruházási kölcsönből megvalósításra kerülő közmunkák olyanok, amelyek a nagyiparon, a részvény- társaságokon és a kartelek nagyvállalatain keresztül jutnak a gazdasági életbe. — Nem kétséges: a hitelezési alapon kiadott közmunkarendszer nem Hlüttec Antal P^tcúmc,z üuuía | — Hangsúlyozottan jelentem ki nyi1 latkozatom elején, hogy nem óhajtok a következő nyilatkozatot tette az Uj\ Budapest munkatársának:
