Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-10-12 / 40. szám
1935. október 12. uimunAPJEsr 7 GAlimXtílílBT Á keietafrikai háború hatása a fővárosi kölcsönkötvények piacán Átlagosan 15-20 százalékkal csökkentek a fővárosi kötvények — A háború kitörésén kívül a vad spekulációs játék is hozzájárult az árfolyamok letöréséhez Szendy a Vásár élén Egyharmad részesedést vállal a főváros a Vásár rendezésében — Az Uj Budapest tudósítójától. — A városházán előrehaladott tárgyalások folynak abban az irányban, hogyan alakuljon ki a Nemzetközi Vásár rendezése a jövőben. Ezeken a megbeszéléseken a főváros képviseletében ■Babarczy tanácsnok, Pertik főjegyző és Kállay tanács jegyző, a Nemzetközi Vásár eddigi szervezete, illetőleg a Kereskedelmi és Iparkamara részéről Hallósy igazgató és Gyulay főtitkár, a Gyáriparosok Országos Szövetsége részéről Lengyel igazgató vesznek részt. A tárgyaló felek között a megbízók részéről még jóváhagyást igénylő megállapodás jött létre a tekintetben, hogy a jövőben a vásárt a főváros, a Kamara és a Gyosz egyharmad-egyharmad arányban rendezi. A Nemzetközi Vásár meglevő forgótőkéje, — ami több százezer pengő — a Kamaráé marad. Az új alaptőkét a vásár alapító közüle- tei a fenti arányban fogják összeadni. Arra vonatkozóan, milyen jogi formában létesítik az új Nemzetközi Vásárt, döntés még nem történt. Mindenesetre a részvénytársasági forma áll előtérben, de az sem lehetetlen, hogy más, különleges jellegű jogi alakulat lesz az új Vásár. Abban az irányban is megtörtént a megegyezés, hogy az új alakulatnak Szendy polgármester fog az élén állani, akinek általánosan becsült személye minden tekintetben alkalmas arra, hogy a Gyosz és a Kamara között a további súrlódásoknak elejét vegye. * Illetékes helyről nyert értesülésünk szerint a folyamatban levő tárgyalások egyáltalában nem veszélyeztetik és nem késleltetik a jövő esztendei Nemzetközi Vásár megtartását és időpontját. A tavaszi Vásár előkészületi munkálatai a szokványos keretekben folynak az eddigi vásárigazgatóság szorgos felügyelete alatt. Állandóan sok ember nézi Hoffman Ferenc képkereskedőnek a Központi Városház épületében levő üzletét. A három óriás kirakatban a járókelő közönség állandóan szebbnél- szebb képekben gyönyörködhetik: A régi neves festők mellett a modern pik- túra remekeivel is megismerkedhetünk. Az üzletben ezenkívül állandó képkiállítás fogadja a belépőt, mely teljesen díjtalanul vételkötelezettség nélkül megtekinthető. Óriási választékot találunk híres festőművészek műveiből, hogy csak néhány nevet említsünk: Éder Gyula, Komáromi-Katz, Visky, Olgyay Ferenc, R. Barabás Gizella, Innocent Ferenc, Iványi-Grünwald, Fried Pál, Rottmann Mozart, Ma gyár-Mannheimer, Hermann Lipót, Szüle Péter, Peske Géza, Pörge Gergely, Deák-Ebner, Heyer Arthur, Neogrády László és még sok más művész legválogatottabb műveiből választhatunk. Ezenkívül rézkarcokban és reprodukciókban is a legnagyobb választék áll a közönség rendelkezésére. Mivel a cégnek saját képkeretgyára is van, mely az országban a legelsők közé tartozik, igen kellemes, hogy minden képhez művészi szempontból is legtökéletesebb keretet választhatunk. Ha a Kár oly-körúton járunk, ne mulasszuk el a kirakatok és az üzletek megtekintését, mert mindenki egy művészi élménnyel gazdagabb lesz. — Az Uj Budapest tudósítójától. — Az abesszin háború kitörése az összes európai és amerikai tőzsdéken a kötvények és záloglevelek árfolyamainak nagy letörését idézte elő. Hozzátartozik a háborús pszichózishoz, hogy háborús események hírére a nyugodt és csöndes kamatozást biztosító fix-papi- rok, helyett, készpénzt, lehetőség szerint aranyat tezaurál a tőke. A budapesti fixpiacon a keletafrikai háború a fővárosi kötvények árait illetően jelentős óirlemorzsolódást okozott. Az 1914-es kötvény árfolyama — Az Uj Budapest tudósítójától. — Hogy egy egyszerű építkezési differencia mekkora bonyodalmakra adhat alkalmat, azt igen érdekesen tanúsítja az a peres ügy, amelyet egy építkezési vállalkozó: Kemény Sándor indított a főváros ellen. Az ügy előzményei még 1931-re nyúlnak vissza, amikor a főváros illetékes ügyosztályán a Horthy Miklós szeretet-otthon kazánházépítési munkálatait kiadták Kemény Sándornak. A mérnök a munkálatokkal 1932- ben készült el, a főváros azonban megtagadta az építkezés átvételét azzal, hogy a Kemény által a Kirschner-cégnek alvállalkozásba adott szigetelési munkák nem megfelelőek, a kábelek újból és megint átáztak. Ebben az ügyben ismételt jegyzőkönyveket vettek fel, aminek folyomá- nyakép a mérnök beperelte az alvállalkozót, hogy kötelezze a bíróság a hibák helyrehozatalára. A per során a bíróságok szakértőt hallgattak meg. A szakértők szerint vannak a szigetelésnek hibái, de mindaddig nem lehet végleges véleményt alkotni, amíg a talaj nincs megfelelően víztelenítve. Az elsőbíróság azután a keresetet időelőttinek minősítette és azt elutasította. A tábla helybenhagyó ítéletet hozott azzal, hogy nem állapítható meg a Kirschner-cég hibája és nem bizonyították azt sem kellőkép, hogy a szigetelés rossz. A Kúria az elutasító ítéletet helybenhagyta. Időközben Keményt a főváros arról értesítette, hogy miután a munkát még nem vették át, a letétbe helyezett 2000 pengőre a jótállási határidőt kiterjesztik 1935-ig. ■Ezekután indított pert a mérnök a I most 250—260 között mozog, szemben az év elején elért maximális 340-es árfolyammal. A Bankers-trőszt húszmillió dolláros kölcsönének árfolyama most 59, ennek a dollárkölcsönnek maximális árfolyama ebben az évben 69 és fél volt. A fixpiac árzuhanását csak részben lehet azonban az abesszin háború kitörésének tulajdonítani. A fővárosi kötvények piacán vad spekulációs játék folyik hónapok óta, amelyek szintén hozzájárultak az átlagos 15—20%-os árcsökkenéshez. főváros ellen, hivatkozott az előző per elutasító ítéleteire és arra, hogy a munka hiányosságaiért nem ő, hanem a főváros felel, mert hiszen, mint a szakértő is megállapította, a főváros mérnökei olyan tervezési hibákat követtek el, aminek azután a következménye volt az átázás. A főváros tehát mindenesetre köteles a munkát átvenni, visszafizetni az óvadékot, az időközben felvett bankkölcsönt és az előző per összes költségeit. A főváros a perben Krantz Károly dr. útján azzal érvelt, hogy a szakértő megállapítása téves, tervezési hiba nincs. Ók pontos műleírást, tervrajzokat adtak. Kemény-előírás-ellenesen alvállalkozóra bízta a szigetelési munkákat. A törvényszék elutasította a mérnök keresetét, azzal az indokolással, hogy a kereset időelőtti, mert a mérnök elismerte a hibákat, már pedig a fővárost ebben az esetben nem lehet a munka átvételére kötelezni. Épp ezért indokolt az is, hogy a főváros meghosszabbította a jótállás határidejét. Az ügy fellebbezésre most a tábla Bárkányi-tanácsa elé került, ahol a mérnök bejelentette, hogy a főváros most már 1938-ig tolta ki a szavatossági határidőt, pedig az ítéletek bizonyítják, hogy nem Keményt terheli a felelősség. 40—50 ezer pengős megterhelést jelentene, ha a mérnököt helyreállítási kötelezettséggel terhelnék. Az építkezési vállalkozó teljesen tönkrement. Az átázás időközben, mint az a főváros bejelentéséből is kitűnik, nagyrészt megszűnt. A tábla szakértő meghallgatását rendelte el az ügyben és azután elnapolták a tárgyalást. Steiler Dezső itatott marhái Ki felelős egy kitiltásért? — Az Uj Budapest tudósítójától. — Annak idején megemlékeztünk arról az egész különös, nagyösszegü kártérítési perről, amelyet Steiner Dezső indított Budapest székesfőváros ellen, nem kevesebb, mint 31.200 pengőt követelve. Steiner ugyanis az illetékes hatóságok kitiltották a marhavásártér területéről, mert a vásárra fölhajtott marhákat előírás ellenére vízzel itatta meg. De Steiner eljárása ellen egyéb kifogásokat is emelt az ellenőrző hatóság. Utóbb azonban mégis olyan adatok merültek fel, amelyek szerint Steiner nem tehet arról, hogy a marhákat túlitatták. Erre indított kártérítési pert a marhakereskedö a főváros ellen és bizonyítani kívánta azt, hogy a kitiltásból neki milyen nagy anyagi és erkölcsi kára származott. A főváros a perben sortartási kifogással élt és hivatkozott a törvény idevonatkozó rendelkezéseire, amely expres- sis verbis kimondja, hogy a főváros csak akkor felel a kárért, ha a károkozó személye perbe nem vonható. Márpedig Steineréknek elég idejük volt arra, hogy megállapítsák azt, hogy kinek a rendelkezése nyomán tiltották ki őt a marhavásártér területéről. A bíróságok minden fokon helyt adtak a főváros sortartási kifogásának és elutasították Steiner Dezsőt keresetével. Holzer Sándor álllandő árumintavásárra kért koncessziót. Holzer Sándor Kossuth Lajos-utcai, illetve újabban Váci-utcai női ruhakereskedő az iparügyi minisztériumtól engedélyt kért arra, hogy Budapesten állandó kiállítást tarthasson fenn, ahol beléptidíj nélkül megtalálhatjáka belföldi és külföldi vásárlók az eladásra szánt magyar tömegcikkeket. Elsősorban iparcikkeket óhajtana kiállítani Holzer, aki a kiállításon nem akar detail-eladás- sal foglalkozni. Az iparügyi minisztérium a Budapesti Nemzetközi Vásárhoz küldte véleménynyilvánítás céljából a Holze r-f éle beadványt, a Vásár pedig megkérdezi ebben a kérdésben a kiállítók érdekképviseleteit és a többi illetékes tényezőket. Már október 19-én kezdődik az új osztálysorsjáték, melynek játékterve rendkívül előnyös és a hirtelen meggazdagodás reményét kelti fel az érdeklődőben. A sorsjegyek mennyisége 84.000, melyek közül 42.000 számot biztosan kisorsolnak, tehát minden második sorsjegy nyer! A sorsjegyek ára egy-egy osztályra: egész 24, fél 12, negyed 6, nyolcad 3 pengő. A jutalom 300.000 pengő, a főnyeremény 200.000 pengő, úgyhogy a legnagyobb nyeremény szerencsés esetben egy fél millió pengő. Kisorsolásra kerül azonkívül 100.000, 50.000, 40.000, 30 ezer 25 ezer, stb. stb. pengő. Összesen közel 8 millió pengő készpénz. A sorsjegyek iránt úgy Budapesten, mint vidéken nagy az érdeklődés. TÖRVÉNYKEZÉS--------- ii ii i ■ .............. Me ddig lelhet vlss^aíarlani a vállalkozó ó vadékál ? Elvi feleníöségü per a főváros ellen