Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-09-14 / 36. szám
4 ujmwAPEsr 1935 szeptember 14. Sssép Bu&apestünK! Irta: FODOR SÁNDOR miniszteri tanácsos, a Fővárosi KözmunKálz Tanácsa mérsiöKi osztályánál^ vezetője NegyeáiK Közlemény ,„Budapest fürdőváros“ gondolat még meg sem született. A régi Tabán szűk, meredek utcái, alacsony, szegényes házai kiáltó ellentétben voltak a Belváros előkelő, abban az időben épülő új palotasoraival: az új királyi palota mellett sem volt megtűrhető ez a szegényes környezet, ezért a Tabán egész területét ki kellett sajátítani, hogy annak helyén a pesti belvárosnak méltó budai párja, egy új, előkelő lakó és üzleti negyed épüljön fel. Minden népnek fogadóterme országának fővárosa. Itt .székelnek az egyes nemzetek hivatott képviselői, itt futnak össze az országnak nemcsak gazdasági, hanem összes tudományos, szellemi és művészeti szálai, s mindezek a tényezők idézik elő azt, hogy az egyes nemzetek elsősorban az országok fővárosán keresztül ismerik meg egymást s tart- i ják fenn egymással az érintkezést.; Ezek a nemzetközi kapcsolatok j eredményezik azt, hogy nemcsak! maguk a fővárosok, hanem az orszá-1 gok maguk is külön súlyt helyeznek arra, hogy fővárosuk külsőleg is a legdíszesebb legyen. Fejedelmi bőKezuséggel.. A múlt század utolsó harmadában új életre ébredt ország ezt a feladatát fejedelmi bőkezűséggel végezte. Mindazok az alkotások, amelyek fővárosunk szépségének legkimagaslóbb elemei, úgymint a Duna két kőpartja, a Vár, a királyi palotával és a Halász-bástyával, a Dunára komor méltósággal tekintő Országháza, a köztulajdonul megszerzett Margitsziget, a Dunát nemcsak műszakilag merész, de szépségben is lenyűgöző Íveléssel átölelő hidak, a nagy körút, az Andrássy-út az ezer éves tragédiánkat megörökítő emlékművel: mind országunknak a főváros iránt tanúsított áldozatkészségét ércben és kőben kifejező tanu- jelei. Budapest idegenforgalma nem csupán a város szépségére és érdekességére van alapítva. Fővárosunknak nagy kincse rejlik a hőforrásokban. A természetes hőforrások a Duna mentén a város legészakibb j részétől Aquincumtól egészen a Gellérthegy déli lábáig terjednek, újabb fúrásokkal pedig egyebütt is igen értékes gyógyhatású hővizekre bukkanunk. Orvosok feladata e hővizek gyógyhatásút tudományosan megállapítani és a gyógyítás módját kifejleszteni; a műszaki világ készen áll arra, hogy mindazokat az intézményeket megvalósítsa, amelyek szükségesek ahhbz, hogy a gyógyvizeket a betegek a legeredményesebb kezelés mellett használhassák. E Programm megvalósítása volt Budapest—fürdőváros gondolatának az alapja. E gondolat, bármily lelkesedéssel karolták is fel annak idején, csak nehezen tudott teltet ölteni s igazi eredményeket csupán az utolsó évtizedben tudott elérni. A Budapest fürdőváros jelszó solöiig valamely meghatározatlan fogalom volt, ma már azonban a célkitűzések konkrét: formát öltöttek! és a végrehajtásnak meg van a maga reális alapja. A fürdőváros-gondolat A fürdőváros gondolat ma már jelentős szerepet játszik a főváros rendezési tervében. Gondoskodás történik, hogy a meglévő fürdők tovább fejlődhessenek s környezetük a fürdők természetes jellegének megfelelően alakuljon ki. Parkok, sétányok a gyógyfürdők kiegészítő részei, a meglévőket meg kiéli őrizni, s ahol ilyenek nincsenek, ott ezek létesítéséről gondoskodni kell. A városligeti fürdőnek, s különösen a Szentmargitszigeti fürdőnek páratlan szépségű /környezete valóban csak azt a feladatot rój ja ránk, hogy ezt a környezetet a mai szépségében és elszigeteltségében, csendjében és nyugalmában megőrizzük. Szenny es Környezetben a Császár és a £uKács Sokkal nehezebb azonban az eset a budai part mentén levő fürdőinkkel A Császár- és Lukács fürdő egyik oldalát a túlzsúfolt forgalmáról hírhedt 2sigmond-utca zárja el, a másik oldalon pedig a parknak a Duna oldaláig való kiterjedését a helyiérdekű vasutak vágánya teszi lehetetlenné. A Zsigmond utca túlsó oldalán emelkedő hegyoldalt nemcsak a hoz- záférhetés, de még a meglátás elől is teljesen elzárja a Zsigmond-utca komor házsora. Ily környezet bizony egyáltalán nem illik ezekhez a jóhirnevű régi fürdőkhöz. Az újabban készült szabályozási tervek szerint a helyiérdekű vasutak vágánya a Duna partján helyet ad egy fasorokkal beültetendő s a fürdők előtti parknak mintegy kiegészítő részét képező széles, sétányszerű útvonalnak, amelynek enyhe kanyarulata változatos és egész iíjszerü panorámáját fogja nyújtani fővárosunk szépségeinek. A hegyoldalt az uj terv megnyitja a Zsigmond-tér és Zsigmond-utca felől, s a hegyoldal enyhe emelkedésben tervezett árnyas séta-útjai kiegészítő részét fogják alkotni a Duna menti parkozott területnek. És a Rudasftírdö ? Még nehezebb a helyzet azonban a Rudas- és Szent Imre (azelőtt Rác) fürdő környékének kialakításánál. A Rudas fürdő területe oly szűkre szabott, hogy ott nagyobb arányú fejlődés teljesen lehetetlen. Nagy terjedelmű, jelenlegi magasságán túl emelkedő, hivalkodó épület építése tagadása lenne annak az esztétikai követelménynek, amelyet a Gellérthegy közvetlen mellette meredező óriási sziklatömege, s az ugyancsak közvetlen mellette levő Erzsébethid hatalmas ive a Rudasfürdő-épületé- nek átalakítása tekintetében felállít. Ha valahol, úgy itt a környezet nem tűri, hogy az újabb építkezés a jelenlegi épületcsoport körvonalait lénye ges mértékben túlhaladja. A tabáni Kérdőjel A Szent Imre-fürdő a mai kezdetleges állapotában a fürdő-ügyet alig szolgálja, s jelenlegi helyén nagyarányú fejlődésre szinte nem alkalmas. Köztudomású azonban, hogy a fővárosnak épp ez a helye mennyire gazdag hővizü gyógyforrásokban. Minden valószínűség megvan, hogy ezek környékén a fúrások újabb gyógyforrásokkal fogják gazdagítani a fővárost, S mindez alig pár száz méterre a főváros szivétől, a belvárostól, a pesti Dunapart előkelő szállodáitól, a királyi palota tövében, a zordon nyugalommal a Dunára tekintő Gellérthegy lábánál. Valóban, el sem igen képzelhető, hogy ily sok kivételes tényező szerencsésebben összetalálkozhassék. De hisz szükségtelen is a további magyarázat: a közvélemény már rég eldöntötte, hogy a fővárosnak ez a területe, a volt Tabán a leghivatottabb nagyobb szabású fürdő-intézmények és az idegenforgalom célját szolgáló épületek elhelyezésére. Inkább már csak a „miként“ kérdése van hátra. ÖsKori lény a Királyi palotával szemben Nem is egészen jogosulatlan a csodálkozás, hogy vájjon a Tabán szabályozási terve miért tud oly nehezen megszületni. Ezt bizony csak egy kis történelmi visszapillantással lehet megmagyarázni. Mikor ezelőtt több, mint évtizeddel a Tabán újjáépítésének szándéka fölmerült, a aamH3g.-U4ULMU.»mi Fényes Cirkusz Varieté Szepíember havi műsorának kiemelkedőbb atirakilói The Harry Hollt hires polo együttes kerékpáron Willy Dietrich&Sari O h ö e szenzációs török légtornászok zenemumoristák Se ff tC Ric exentrikus akrobaták és a nagy kísérő műsor! Egész szeptember hónapjában nyitva! Ennek az elgondolásnak a méhé- ben született meg a Tabán szabályozására annak idején elfogadott terv, s ez az ajkkor kitűzött célt tökéletesen meg is oldotta. Nem a terv hibája, hogy az alapelgondolás időközben homlokegyenest megváltozott. Ennek a tervnek a ikferetében szerencsére azonban csak két nagy bérkaszárnya épült meg. Az egyik intő felkiáltójelként meredezik a görögkeleti templom mellett, a másik mint egy ottfelejtett őskori lény a j királyi palota déli szárnyával szem- i ben aránytalan nagy idomát sehogy- se tudja beilleszteni a meztelenné vált környezetbe, Uj eszKözöK, nj megoldásoK Időközben a tabáni fürdőváros gondolat, mint a folyó tavaszi árhulláma, egyre dagadt, a folyó jégpáncélja repedezett és töredezett, míg végre az új idők árja a régi elgondolás jégrétegét egészen elsodorta'. Ez az új elképzelés korántsem azt jelentette, mintha Budapestnek ezen az egy helyén kellene megvalósítani %gy fürdővárost, mintha itt minden összpontosulna, ami e fogalom alá tartozi;’ f, hanem igenis azt, hogy az itt létesítendő fürdotelep fogja legszembetűnőbben legméltóbban és leghatékonyabban képviselni Budapest összes egyéb gyógyfű időjét. A Gellérthegy északi lejtőjén megépített első út már nem a régi terv alapján létesült s ez volt az első rés, amelyen a új áramlat utat tört magának. Ám az újabb tervek sokáig nem tudtak szabadulni a műit igézetétől: impozáns út \ezetésére, művészileg csoportosított épülettömegek építészeti hatására törekedtek, holott az újabb célkitűzés egészen új eszközöket és új megoldásokat igényel. (Befejező közlemény a jövő számban) Marx és Mérei BUDAPEST, VI., BULCSU U. 7. TELEFON: 93-3-86,93-3-88 Mérnöki műszerek. Elektromos és üzemi mérő műszerek. Teljes iskolai és laboratóriumi berendezések. Tornaszerek. A főváros üzemeinek és hivata» Iáinak állandó szállító} a. Alapítva 1900-ban. 80 munkás. NÉGY ÉS ÖTSZOBÁS LAKÁSOK kiadók, Bővebbet: V., RUDOLF-TÉR 6. IV. em. 23 K.Ö szénbánya és Téglagyár Társulat Pesten (VRJISCHE) Budapest, V., Klotild-utca 3. Telefon ; 23-3-54 23-3-33 és 23-3-30
