Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-08-17 / 32-33. szám

6 uiMomPEsr 1935. augusztus 17. Miért nem lehet aludni a Rózsadombon? Levél a Szerkesztőhöz Igen tisztelt Szerkesztő Ür! Engedje meg, igen tisztelt Szerkesztő Ür, hogy nagyrabecsült lapjában egy dolgot említsek meg mint olyant, mely Budapest életéhez tartozik és miután b. lapja kizárólag ilyen ügyeket tárgyal, azt hiszem ez is az U j Budapest hasábjaira tartozik annál is inkább, mert ezen újság minden vezető városi egyéniség kezébe kerül, értesüljenek minden panaszról, melyet orvosolni kell. Hetek óta olvassuk a lapokban, hogy mindenki örül az új csendi’endeletnek, melynek és a már régebben kiadott ren­deletek értelmében este nem szabad tül­kölni, nyitott ablaknál rádiót megszó­laltatni, stb. Azonban várva-várjuk azt a rendeletet, mely a zenés vendéglők lármájának a megszüntetéséről fog szólni. Nem szólok itt azon vendég­lőkről, melyek a forgalmas utcákon vannak, ott az utca lármája miatt nem hallani a vendéglő lármáját, itt csak az ú. n. ,,zöld“-ben, vagy más csendes he­lyeken lévő vendéglőkről beszélek. Ami a lakóhelyem közelében lévő vendéglőket illeti a Rózsadombról beszélek. Itt három ilyen van: a Mar- cibányi-téren, a Kút-utcában és a Tö- rökvészi-úton. Hogy a Rózsadombon hogyan lehet ilyen lármás helyeket megengedni, teljesen érthetetlen. Az emberek elköltöznek innen, mert éjjel a lármától nem tudnak aludni. A dolgozó ember azért lakik a Rózsadombon, hogy idegzetét a jövő napra kipihentesse a csendben és nyugodt alvással erőt gyűjtsön a másnapi munkái-a és ezt a csendet nem tudjuk itt megkapni! Kérdem tisztelettel, helyes-e ez így? Igenis hallja meg mindenki, akit illet, hogy a Rózsadomb nem arra való, hogy este a vendéglőkben lám mázzanak, énekeljenek és a dolgozó emberek éjjeli nyugalmát zavarják. Ha a rádió hangosan szól, a rendörjárőr — igen helyesen — beszól és csendre uta­sítja a lakosokat és a vendéglőre ez a csend, jobban mondva a csendnek a megőrzése nem kötelező ? Kérve-kérjük igen tisztelt Szerkesztő Urat, csináljon nagyrabecsült lapjában a mi igazságunk mellett egy kis propa­gandát, hogy azok az illetékes fórumok, akiknek módjukban van ezt az anomá­liát megszüntetni, tegyenek is róla, hogy a csendrendelet értelmében való­ban csendet kapjunk, mert különben a rózsadombi vendéglők közeléből a la­kosság el fog költözni csendesebb vi­dékre. Szerkesztő Urnák a szíves közlést előre is hálásan köszönve, maradok mély tisztelettel Kaplony Elemér. Foiocíkkek Szakáll Géza szaküzletében BUDAPEST, V., DOROTTYA-UTCA 1. Amatőrfelvételek kidolgozása LElCfl GÉPEK, KELLÉKEK, KIDOLGOZÁSOK SPECIÁLIS SZAKÜZLETE Kősssénbánya 's Téglagyár Társulat Pes/en (urasche.) Budapest, VKlotsld-utca 3. T(‘lefon : 25-5-54 25-5-85 és 25-5-56 GAZDASÁGI tlZT Pénzintézeteink szerepe az ország gazdasági életében — Az Uj Budapest tudósítójától — Amikor a magyar pénzintézetek problémája, éppen úgy, mint mindenütt a világon a bankkérdés, elevenen él a köztudatban, a politikai elméletben is e körül a kérdés körül állandó vita csa­tázik, alapvető és igen fontos munka jelent meg, amely Pénzintézete­ink gazdasági szerepe az ország gazdasági életében címen a magyar pénzintézeti szerveze­tek működését és szerepét az ország gazdasági életében teszi vizsgálat tár­gyává. Most, amikor a bankkérdés a parlament költségvetési vitájában is előtérben állott, s a kérdésben Gömbös Cyula miniszterelnöknek és Fabinyi Tihamér pénzügyminiszternek igen lé­nyeges nyilatkozatai hangzottak el, kü­lönösen időszerű ez a mű. A könyv ki­mutatja a magyar pénzintézetek szere­pét kialakulásuktól kezdve az ország gazdasági életében. Rávilágit funkció­jukra a magyar gazdasági élet külön­böző alakulataiban és ezek után vizs­gálja részletes alapossággal a magyar bankok működését az utolsó tíz évben, vagyis az arany-mérleg óta. A legszé- lesebbkörü statisztikai adatokkal és mérleg-vizsgálatokkal állapítja meg a nagybankok szerepét az ország gazda­sági életében, éppen így a középbanko­két, az altruista intézetekét, a vidéki pénzintézetekét és minden vonatkozás­ban kimutatja a bankok tevékenységét. Számszerű és pontos adatokkal a hitel­életben, az ipar, a mezőgazdaság, és a kereskedelem funkcióiban, a bankok vi­szonyát az államhoz, közületekhez és adatai, csoportosításai oly világosak, hogy ez a könyv nélkülözhetetlen lesz mindenki számára, aki akár a bank problémáival foglalkozik, akár bár­mely kérdésben ismerni akarja a ma­gyar pénzintézeti szervezetet, avagy egyes bankok működését. Fleissig Sán­dor a TÉBÉ-ben tartott előadásában különösen hangsúlyozta, mennyire for- tos a bankkérdésben a közönség fel­világosítása; ez a könyv valóban ezt a célt szolgálja. Hasonló alapossággal a magyar pénzügyi irodalomban még nem jelent meg mű. Olyan ez a könyv, mint a kitűnő angol vagy német pénz­ügyi szakmüvek, amelyek a bankkér- désröl, vagy a bankokról tájékoztatnak. Igazi Nachschlagwerk ez: ala­pos kézikönyv: Häutler Géza dr. és Kármán Aladár -a kitűnő könyv szer­zője, valamint a Gazdasági Világ, amely a munkát kiadta, nagy szolgálatot tett ezzel a könyvvel a gaz­dasági irodalomnak, de a politikai és gazdasági közvéleménynek is. ISiker, siker, siker! | /I Fényes Cirkusz augusztusa A művészet, sport és komikum jel­lemzi aFényes CirkuszVarieté augusztusi műsorát, melyet Fényes György igazgató újra mesteri kézzel válogatott össze az európai metropoli­sok legelső cirkuszai és varietéi műso­ráról olyképpen, hogy a társadalom minden rangú és korú rétege megtalálja a maga szórakozását. Csak néhány számot említünk meg, pedig mind megérdemelné a különös di­cséretet. Óriási áldozatok árán sikerült lekötni a világhírű Flyng Band- v a r s komikus repülő és trambulin szenzációt, kiket sajnos csak 14 napig láthat Budapest közönsége, mert szer­ződésük 15.-éré már Londonba köti őket, ahová szintén saját repülőgépü­kön fognak menni. Az európai kos út­jukat megszakítva jöttek haza a Saf- f i 's Quartett, a magyar zene és dal külföldi propagálói, hogy Budapesten is bemutassák művészetüket, mely a ma­ga nemében egyedülálló. Csodálatosak a 2 Costelles, bambusz- és létra- egyensúlyozók vakmerő produkciói a levegőben. Meg kell még említenünk a Motor Star számot, mely még a legerősebb idegzetű emberek idegeit is próbára teszi. Kár, hogy helyszűke miatt oly keveset foglalkozhatunk ez­zel a ragyogó műsorral, de nem hall­gathatjuk el, hogy amióta Fényes igazgató vezeti ezt a müintézetet, azóta az már túlnőtte régi kereteit. A Magyar Nemzeti Bank 133. sz. engedélye alapján. Társashajóutazások a Dunán a M. F. T. R. „ERZSÉBET KIRÁLYNÉ“ ter­mesgőzösével. AUGUSZTUS 21—SZEPTEMBER UJ kiírások Központi melegvízfűtőberendezési munkákra a VII. kér. Nagydiófa-utca 14. sz. székesfővárosi központi kórházi gyógyárú-, műszer- és anyagraktár ré­szére. Határidő: 1935. augusztus hó 21-én délelőtt 10 óra. Gőzmosó és öblítőgép szállítására és felszerelésére az Uj Szent János-kórház (I., Hieronymi-út 1. sz.)) mosodája ré­szére. Határidő: 1935. évi augusztus hó 21-én délelőtt 9—10 óra. Csapágyfém (1600 kg, hazai 80%-os) szállítására Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaság részére. Határidő: 1935. évi augusztus hó 21-én délelőtt 9 óra. Kőagyagcsatorna (II. kér. Branyisz- kó-utca, Fenyves-utca és Vizaárok kö­zött 264 fm hosszú, 40 cm belméretü) építési munkáira. Határidő: 1935. évi augusztus hó 21-én délelőtt 10 óra. Benzin (szesszel kevert, 0.736.40 faj­súlyú) szállítására a székesfőváros in­tézetei és üzemei részére. Határidő: 1935. évi augusztus hó 27-én délelőtt 10 óra. 1935. évi ruha- és cipőszükséglet szál­lítására a székesfővárosi szeretetottho­nok és árvaházak részére. A szeretetotthonok szükséglete: 115 db. férfi posztóköpeny, 315 db. férfi posztóujjas, 165 db. női posztó mellény, 365 db. posztónadrág, 50 db. női posztó­ujjas, 100 db. posztószoknya, 100 db. posztósapka, 410 pár férficipő és 365 pár női cipő. Árvaházak szükséglete: 198 db. téli köpeny (sötétkék színű posztóból), 380 öltöny sötétszínü szürke kamgarn szö­vetből, 120 öltöny sötétszürke posztó­ból, 350 db. diáksapka fekete kamgarn szövetből, fővárosi jelvénnyel, 400 db. strux-nadrág, 85 db svájci-sapka, 100 db. szvetter, 468 pár fiúcipö, és 200 pár fiúszandál. Határidő: 1S35. évi augusz­tus hó 28-án délelőtt 9—10 óra. Zsilipberendezés szállítási és szere­lési munkáira a IX., Soroksári-út 31. sz. alatti központi csatornaszivattyú­telep összekötő-csatornájához. Határ­idő: 1935. évi szeptember hó 3-án dél­előtt 10 óra. LISKA JENŐ okleveles gépészmérnök vállalkozó Budapest, X!., Szüret-utca S-7 Telefon : B9-9-96. 1-IG 12 napos társas-kirándulás a vad­regényes Kazánszoroson és Vaskapun át Rustsukig konstantinápolyi, vagy várnai kirándulás lehető­ségével. Hajórészvételi díj 86.— Pengőtől. Szeptember 3. Filléres hajó Wienbe és Pozsonyba. Egységes menet­díj 12.80 P. Szeptember 3—10. Társasutazás a gyönyörű Wachaun át a Felsődunára Passauig, egynapos salzkammcrguti ki­rándulással. Részvételi díj 68.— P-től. A társashajók fedélzetén sok szóra­kozásra, strandolásra és zuhanyfürdő­zésre nyílik alkalom. Felvilágosítások és részvételi jegyek kaphatók utazási irodákban és a MFTR utazási irodájában. Az UJ BUDAPEST minden héten szombaton reggel jelenik meg és egyes példányok a kiadóhivatalban kaphatók. A szerkesztésért és kiadásért felelős: DOBY ANDOR DR. Szerkesztő: RASKÓ OSZKÁR. Kellner Albert könyvnyomdája, Buda­pest, VI., Hajós-utca 27. Tel: 29—0—71, 18—9—98. — Felelős: Kellner László dr fimon fiatal u fiai ut-, csatorna- és beton- épitési vállalkozó Budapest, Vili , Futó-utca 10. Telefon: 30-3-85. Biehn János IX., Ferenc-körút 46. Telefon: 87—8—03. Aszfaltozás, szigetelés, fedéllemez * tetőfedés, motorbenzol, paraffin.

Next

/
Oldalképek
Tartalom