Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-08-17 / 32-33. szám
4 UJ BUDAPEST 1935. augusztus 17. Sszép Budapestünk! — ^—— ■ ■ Irta: FODOR SÁNDOR miniszteri tanácsos, a Fővárosi Kösmunkák Tanácsa mérnöki osztályának vezetője Terveit, születnek, tervek meghalnak A régebben Erzsébet-sugárút, ma már Madách-út néven emlegetett útvonal terve sokkal szerényebb elképzelés mellett nyert megállapítást. A költségek kímélése céljából nem is, egyenes vonalban, hanem enyhe ívben indul ki Karoly király-úti torkolatából, szélessége csak valamivel lesz nagyobb a Kos- súth Lajos-utca szélességénél. A szerényebb méretezésnek nemcsak a költségek csökkentése volt az oka, hanem az is, hogy forgalmi jelentősége erősen lecsökkent, s igazi rendeltetése az, hogy a szűk utcájú túlzsúfolt városrész átalakulását elősegítse, a régi, elavult, szűk udvaros házak helyébe új modern épületek épüljenek egymással összefüggő tágas udvarokkal, s ebben a dohos levegőjű, sötét városrészbe a napfény, a friss levegő behatolhasson. Miért népieienednek el a belvárosok ? De az; útvonal szerényebb méretei ellenére is biztosítják az útvonal esztétikailag kedvező kialakítását azok az intézkedések, amelyek az új épületekre kötelezők lesznek, és pedig egyenlő épület magasság, egyenlőszámú emeletsorok, harmonikus színhatás fogják az új útvonalon a kifogástalan város- és utca-képet biztosítani. Különös súlyt helyezett azonban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa arra, hogy az új útvonal Károly király-úti torkolata elsőrangú városképet nyújtson s ezért a tervek elkészítését egyik legkiválóbb építészünkre, Waelder Gyula műegyetemi tanár úrra bízta. Ennek a modern és mégis magyaros jellegű toronyházas 'épületcsoportnak megvalósulása, egy újabb látványossága lesz fővárosunknak. Ez az egy pél;da is meggyőzően bizonyítja, hogy ,aránylag rövid idő alatt hasznosnak és szükségesnek látszó tervek, ha idejében! meg nem valósulnak, lassanként elvesztik jelentőségüket. Mi ennek az oka? A felelet nem nehéz! Az életfenntartás ösztönétől hajtott beteg test, ha nem kapja meg idejében a mesterséges orvosságot, maga igyekszik kitermelni a kórokozó baktériumok ellenmérgét. Így van ez a városok életében is. Budapest lakossága legsűrűbben azon a területen lakik, amelyet a Duna és a Nagy-körut környéke bakáról. E területen legszűkebbek az utcák, kevesebb a tér, majdnem teljesen hiányzik a parkozott terület. Itt legósdibbak a házak, legkisebbek az udvarok, következőleg itt legegészségtelenebbek a lakások, s ily környezetben nem kellemes az állandó tartózkodás. Ha a statisztika nem is szolgáltatna döntő számadatokat, mindMásodik közlemény nyáján tapasztalatból tudjuk azt, hogy a lakosság állandóan vándorol ki erről a sűrűn lakiott területről, s főleg Budának szép és egészséges dombvidékén, továbbá Pestnek főleg északi s egyéb, még tiszta levegőjű külső területén helyezkedik el. A Sashegy és környéke, a Németvölgy vidéke, a Pasarét, az óbqdai hegyvidék lankás lejtői, a Lipótvárosnak a Margitszigettel szemközt fekvő területe, az Alsó rákosi rétek nagy része a háborút követő másfél évtized alatt mondhatni lakatlan pusztaságból modern és egészséges lakóvidékké fejlődött. Ez a természetes vándorlási folyamat teljesen uj feladatokat ró a városrendezés intézőire. Az új lakóterületeket megfelelő uj úthálózattal, közlekedési eszközökkel kell ellátni. Mivel az uj települési helyek jóval távolabb esnek a város középpontjától, mint a régi városnak jóformán csak a belső mag körül kifejlődött lakóvidéke, az egyes régi útvonal-tervek jelentősége is nagyon megváltozott. Ehhez a nagy változáshoz azonban még egy rendkívül fontos körülmény is hozzájárult. A fővárost, miként a napot a bolygók, ma már várossá fejlődött községek sora fogja körül. Ezeket a községeket részben a drágább megélhetési viszonyok miatt a fővárosból kiszorult, de fog' lalkozása folytán a fővároshoz kötött lakosság, részben a vidékről a fővárosba törekvő, de szintén az olcsóbb életlehetőséget nyújtó elővárosokban letelepülő lakosság íoiyfon nagyobbra és nagyobbra növesztette. Ugyanaz idő alatt, amíg a főváros belső részeiből a belső lakosság az egészségesebb külsőbb fővárosi területek felé, tehát kifelé törekedett, a külvárosoknak természetes fejlődése viszont befelé, a főváros felé irányult, s egyes külvárosok, u. m. Újpest, Rákospalota, Kispest, Pest- szenterzsébet már teljesen elérték a főváros határát. Nagy Budapest felé! Ily körülmények között természetes, hogy azok az utak és úttervek növekedtek fontosságukban, amelyek a főváros belső részeit a főváros külső részeivel kötik össze, s különösen azok, amelyek a fővárosból a külvárosokba vezetnek. A fővárosnak és a környező külvárosoknak kapcsolata tekintetében sajnos igen kedvezőtlenek a viszonyok, s ma már körülbelül ugyanolyan természetű, de sokkal nagyobb arányú feladat előtt állunk, mint ezelőtt hatvan évvel, amidőn a három várost, Pestet, Budát és Óbudát kellett egy várossá, Budapestté összeolvasztani; t. i. a legközelebbi jövő legnagyobb feladata az lesz, hogy Budapestet a környező külvárosokkal Nagy-Budapestté olvasszuk egybe. A főváros lakosságának ez a fokozatos és lassú kiáramlása a külsőbb területekre tagadhatatlanul egészséges és kívánatos, tehát minden lehetséges eszközzel előmozdítandó folyamat. A lakosság itt már tervszerűen korlátozott beépítésű területen lakik, ahol a belső városrészekéhez hasonló népsűrűség sohasem fejlődhetik ki, s így részére a jó levegő, a napfény a jövőre is biztosítva van. Hogyan épül Vj Budapest? A szabályozási terv e helyeken már gondoskodik terek, parkok, széles fasorok létesítéséről, s a kellemesebb, derűsebb környezet nemcsak testileg, hanem erkölcsileg is érezteti kedvező hatását. Másodlagos, közvetett előnye ennek a fejlődési folyamatnak, hogy a belsőbb városrészek lakossága a kiáramlás következtében ritkul, az elavult ósdi házak elnéptelenednek, a telekárak fokozatosan t csökkennek, s így itt is megindul az átépítési folyamat, amlynek eredménye, hogy a belső városrészekben is tágasabb utcák alakúinak s modern új házak épülnek. Alapvető változások az uj építésügyi szabályzatban A közeljövőben megjelenő új építésügyi szabályzat a lakosság ki- áramási folyamatának két előbb említett következményét észszerűen kiaknázva a belső városrészek átépítése és a külső részek építkezése tekintetében egészen alapvető változtatásokat fog tartalmazni. A szűk, sötét-udvaros építkezés lehetősége teljesen meg fog szűnni és az egyes épületek udvarai egységes tágas térségként fognak csatlakozni egymáshoz. Meg fog szűnni annak a lehetősége is, hogy törpe és túlmagas épületek kerüljenek egymás mellé s így az utcasorok tűzfalak éktelen látványát nyújtsák. A szigorúbb rendelkezések ellenére is biztosítva lesz azonban szerényigényű kisla- kásos épületek) építése is, de; nem a mai még rendszertélen szétszórt formában, hanem rendbe sorakoztatva, s az egymás mellé épített egylakásos kisházaknál előre megtervezett, harmonikus kiképzéssel. El kell hogy tűnjenek az egyes külsőbb területeken oly szánalmas látványt nyújtó bódétáborok is, s helyüket tágas, összefüggő kertekben álló egyszerű, de ízléses épületcsoportok fogják elfoglalni. Veszedelmes jelenség a telkek elaprózódása A telekaprózás szintén egyik veszedelmes jelensége a mai városi építkezésnek. Igen súlyos szociális okok szólnak amellett, hogy kicsiny, sőt törpe telkek is kialakíthatók Ieu gyenek, ennek hátrányait azonban kellőképpen ellensúlyozni lehet azzal, ha az épületek elhelyezése, magassága és kiképzése előre meghatározott módon történik. Hogy ezt az eredményt kellő előírásokkal el leltet érni, arra máris megvannak a kellő tapasztalati eredmények, s ezért ezeknek csak általánosítása és kiterjesztése szükséges. Ennek a külterjes fejlődésnek meg vannak a maga szigorú bírálói is, akik nem minden alap nélkül ál'lít- jék, hogy a külterjes fejlődés a köznek igen nagy pénzáldozatába kerül, mert ritkább beépítésű vidéken a közműveknek, u. m. utaknak, vízműnek, csatornázásnak, a világítási hálózatnak megépítése aránytalanul nagyobb költséget igényel, hisz ugyanannyi lakost feltételezve, a közműveket sokkal nagyobb területen kell létesíteni. A külterjes fejlődésnek sok az ellensége Ez az állítás kétségbevonhatatlanul igaz, s bizony ez a tény- nem kevés fejtörést okoz azoknak, akik: a főváros pénzügyeit intézik. Magasabb szempontból nézve azonban ez a tény is más képet mutat. A szükséges közművek létesítése számos embernek nyújt megélhetési lehetőséget, az iparnak, kereskedelemnek majdnem minden fontosabb ágazata vagy közvetlenül, vagy közvetve foglalkoztatva van. Az európai modern civilizációnak lényege, s a gazdasági föllendülésnek nélkülözhetetlen feltétele, hogy lehetőleg minden ember dolgozzék. Mindaz, ami ezt elősegíti, a gazdasági föllendülést és ezzel az emberiség haladását segíti elő, mindaz pedig, ami a munka- lehetőséget csökkenti, csökkenti az általános jólétet s visszafejleszti a civilizációt. Természetes, hogy a külterjes fejlődésnek észszerű határok között kell mozognia. Az új letelepülési helyek fokozatosan csatlakozzanak a már beépült területekhez, a közművek csak a szükséges méretben épüljenek és csakis ott, ahol már elegendő számú lakos van a közművek kellő kihasználásához, s a lakosság kiáramlásának nem szabad rohamosan végbemennie, mert különben a belső városrészek elnéptelenedése súlyos gazdasági bajokat idézhet elő. Nem ok nélkül aggódnak azok, akik a belvárosi utcákban egész sorát látják az üresen álló lakásoknak és üzlethelyiségeknek. A külterjes fejlődésnek mérsékelt határok közé való szorítása és helyes irányítása egyik a legnehzebb hatósági feladatoknak. Minden helyes és jó mozgalom mögött rendszerint ott settenkedik a mohó üzérkedés, s az a maga kíméletlen önzésével képes a mozgalmat helyes irányából kizökkenteni. Ezt csak úgy lehet ellensúlyozni, ha a mezőgazdasági területeknek építési telkekké való felosztásánál a hatóságok nagy körültekintéssel, s ha kell, nagy szigorral járnak cl, s a külső területek beépíthetését csak fokozatosan teszik lehetővé. A készülő építésügyi szabályzatnak egyik legfontosabb vívmánya az lesz, hogy a külterjes fejlődés észszerű irányítására a kellő jogi szabályokat megteremti. — Jövő számunkban folytatjuk — VIGNÁLI RAFAELLO bronzöntő BUDAPEST Lakás: Petneházy-utca 73 b. Gyár: VI., Jász-utca 74. TELEFON: 91—9—12. LOPOS GYULA Budapest, III. Bécsl-ut 85. sz Iskolapadok, tornaszerek, játszótéri bérén-, dezések, tenlszfltók és hajlított sportolkkok TELEFONSZÁM: 62-5-05