Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-08-17 / 32-33. szám
XIII. évfolyam 32-33. szám Budapest, 1935. augusztus 17 UJ BUDAPEST Előfizetési érák: §§ Egész évre .................................................. 30 pengő | Fé l évre.......................................................... 15 pengő g Egyes szám ára 60 fillér i FELELŐS SZERKESZTö : DOBY ANDOR DRSzerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Kaa$ Ivor>utca 9. Telefon: 82^8^23. Posfatakarékp. csekkszámla 30.913. Közmunka-inflációi!----- ■■BBMMMMMWW i ---Mü ller Antal súlyos aggodalmai az aszály ^tragédia miatt a várhaló nagy téli Ínséggel szemben J-1 fogadatlan prókátor Abban a háborúságban, amely a kar- teltégla ára körül kitört, feltűnő megnyilatkozás látott napvilágot az egyik közgazdasági folyóiratban, amely a nagyipar, illetőleg a kartelek védelmét tűzte lobogójára. A szóbanforgó közlemény fogadatlan prókátornak nevezi a fővárost és azt állítja Liber alpolgármesterről, hogy amikor előterjesztést tett a kormánynak azzal az indokolással, hogy az árak hirtelen és nem várt emelkedése súlyos helyzetbe hozta azokat az építtetőket és vállalkozókat, akik nem szántoltak ezzel az áremeléssel — a kérdés előzményeit és histori- kumát egyáltalában nem vizsgálta meg, vagy ha igen, akkor úgy tett, mintha nem tudna az előzményekről. A cikkíró erkölcsi jogcímeket emlegetvén, a főváros állásfoglalásával kapcsolatosan azt állítja, hogy a fogyasztó körök illetékes érdekeltségeitől panasz vagy kívánság ebben a kérdésben nem került a kereskedelmi kormány elé, a főváros tehát a fogadatlan prókátor szerepét játszotta, amikor a téglaárak emelése ellen mert állástfoglalni. Nem kétséges, hogy szóbanforgó laptársunk nem fogadatlan, de fogadott prókátor ebben az ügyben: bérence azoknak a karteleknek, amelyek a háború után gazdasági önállóságunk kezdeteit a legjobban tudták kihasználni a maguk számára. Az efajta, soronként vagy pausáléban fizetett cikkek mondvacsinált érveit nem is szabad észrevenni, amiért most mégis tesszük, annak oka abban rejlik, hogy meg kell bélyegeznünk azt a tolakodó szemérmetlenséget, amellyel Liber alpolgármester és a főváros valóban önzetlen és közérdekű állásfoglalását merte kommentálni a kartelek szócsöve. Nem tudjuk: a judicium hiánya vagy a megfizetettséggel járó szolgai alázat nagyobb-e ezeknél a sajtó-zsoldosoknál, akik ráadásul még a pártokon felüli bíró fehér tógáját is magukra merik ölteni, ítélkezve elevenek és holtak fölött. Azonban: amilyen a szolga, olyan az úr is és fordítva. A kartel-új- ság megsebzett férfiassága mögött ott hörög, kapkod, tátog és vicsorog egész Kartel-M agyar ország, mint nehezen megszerzett koncát féltő csahos eb! A főváros önkormányzata és vezetősége szánakozó mosollyal tekint a lesi- puskásokra, akiknek sárfröccsentése az általuk képviselt hótiszta közérdekhez fel nem ér. Mindig helyén lesz a főváros, ha Magyarország piócáival: a kar- telekkel és trösztérdekeltségekkel kell Budapest népéért felvenni a harcot! — Az Uj Budapest tudósítójától — A rossz termés-kilátások és az évtizedek óta páratlan mértékű aszály következtében egyre fenyegetőbben bontakozik ki Budapest téli helyzetképe. Pestvármegye augusztus havi közigazgatási ülésén rámutattak arra, hogy már a téli népélelmezés is kockáztatva van, mert hiányzik a három legfontosabb népélelmezési cikk: a bab, a krumpli és a kukorica. Ezzel szemben rendkívül olcsó lesz a hús, amelynek kg-ját már is 30 fillérért lehet vásárolni. Az aszály-katasztrófa következtében szükségessé váló hatósági intézkedéseket és az önkormányzati tényezők célkitűzéseit Mtiller Anteil országgyűlési képviselő, a Keresztény Községi Párt vezető egyénisége, a következőkben fejtette ki az Uj Budapest munkatársa előtt: j — A fenyegető téli Ínség küszöbén a főváros önkormányzatának kétirányú teendője van. Azért látom csak két irányban kijegecesedni a tennivalók tömegét, mert a harmadik komplexumot: az Ínségesek ellátását a főváros szociálpolitikai tevékenysége körében biztosítva látom az adminisztráció jól bevált gyakorlata szerint. — Véleményem szerint igen fontos közélelmezési intézkedések egész sora válik most szükségessé. Minden eszközt és módot meg kell ragadni arra. hogy a tömegélelmezési cikkek akadálytalanul, a különféle közvetítői érdekeltségek uzsora-szándékainak elkerülésével jussanak a termelőtől a fogyasztóhoz. Helyeslem Rosta tanácsnoknak azokat az intézkedéseit, amelyek során szigorú büntetésekkel statuált példát a csarnoki árusok számára és egyben a visszaélést elkövető őstermelők kitiltásával azt is bebizonyította, hogy minden vonatkozásban a legmegfelelőbb szakember van az ő személyében az arra legmegfelelőbb helyen: a közélelmezési ügyosztály élén. Kétségtelennek tartom, hogy azon különféle tüntető gyűlések ellenére is, amelyek ezeket a csarnoki büntetéseket kísérték, tántoríthatatlanul kitart Rosta tanácsnok azon álláspontja mellett, hogy a dolgozó tömegek védelme minél előbbrevaló! — A rendészeti természetű cselekvési körön felül azonban a további teendők egész sora vár a főváros vezetőségére. Meg kell tenni a szükséges lépéseket abban az irányban, hogy a mezőgazda- sági termények felhozatala a fővárosba a hatóság segédletével Nzavartalanul folyamatos legyen, továbbá, hogy meglévő élelmiszer-készleteink addig a határig, ameddig azokra a jövő termés-évig ténylegesen szükség van, az országban bentmaradjanak. Sürgős kormányintézkedésre van szükség abban az irányban, hogy r folyton növekvő exportunk, amelyet a kitörni készülő oíasz- abesszin háború indokol, ne tizedelje meg az ország állatállományát, kapcsolatban azzal a szörnyű takar- mányinséggel, aminek folytán a gazdák fillérekért dobálják el maguktól állat- állományukat, csakhogy azt etetni ne kelljen. Fontosnak tartanám, hogy ezekre, a különben kézenfekvő problémákra a főváros sürgősen hívja fel a kormányzat figyelmét! 1— A főváros másik irányú tevékenysége — folytatta nyilatkozatát Müller képviselő — a fenyegető téli Ínség ellen: munkainfláció teremtése! Nem akarom a közkeletű teóriákat ismételni és ezért röviden mutatok rá arra a körülményre, hogy fokozott mértékű közmunka- akcióra van szükség, hogy a ellátásra szoruló munkanélküliek számát csökkentsük és a felvevő- képességet az egész vonalon fokozzuk. Nem hallgathatom el ehelyütt, hogy Szendy polgármester által elgondolt és pompásan kitervezett közmunka-program végrehajtását lassúnak tartom. Olvasom az Uj Budapest ben, hogy a 21 millió pengős közmunkaprogramra alig néhány százezer pengő előlegre volt szükség eddig a főváros központi pénztárából és az OTI-kölcsön első részletének folyósítására csak szeptember első napjaiban fog sor kerülni. Túl-lassú ez a tempó, amihez kétségtelenül hozzájárul a főváros nyári szünete is, és az ennek következtében mutatkozó részvétlenség az önkormányzati faktorok működése iránt. — Lehetetlennek tartom például, hogy a félmillió pengőre rúgó balatoni útépítés versenytárgyalási döntése az elterjedt hírek szerint amiatt késlekedjen, mert az út- és csatornaépítési szak- bizottságot, amelynek véleményét döntés előtt meg kívánja hallgatni a polgár- mester, a nyári szünet miatt hetekig nem hívták össze. Azonban a sok huzavonát, akták vándorlását és az ezek folytán előálló késedelmet nemcsak ennél a közmunkánál látom, hanem — és ezt őszintén be kell vallanom — a műszaki adminisztráció legtöbb frontján. i — Megírtam az Uj Budapestben azokat az elgondolásaimat, amelyek szerint intézményesen kívánom az ország legnagyobb munkaadójánál, a fővárosnál, a Közszállítási Szabályzat megfelelő és egységes értelmezését biztosítani. Ebben az irányban a nyári szünet ellenére is folytatom a megbeszéléseket. így Ígéretet kaptam a magasépítési ügyosztály vezetőjétől, hogy a legsürgősebben sorát ejti a központi kartoték-rendszer kiépítésének, amelyet Szendy polgármester is a legnagyobb mértékben szükségesnek tart. Tény azonban, hogy általában az egész vonalon gyatrák a versenytárgyalási kiírások, alkalmat adnak a vállalkozóknak arra, hogy megjátszák a kiírásokat. Azok a vállalkozók, akik ismerősek a viszonyokkal, rögtön tudják, hogy a kiírások mely része előnyös, melyek azok a titkos hézagok, amelyek megfelelő kiaknázással egyszerű szerencsejátékká tudják degradálni komoly kalkulációk helyett a fővárosi verseny- tárgyalásokat. Ezeken az anomáliákon most már haladéktalanul segíteni kell még pedig — ahogy azt a polgármester úrnak javasoltam — , közszállítási ankét összehívásával és az ankéton elhangzott felszólalások figyelembevételével egy egységes közszállítási rendszer kiépítésével. Elmondotta még munkatársunknak Müller Antal, hogy fokozott aggodalommal figyeli az építőipari sztrájk eseményeit. Igen sajnálja az építkezési sztrájk kitörését, mert az a néhány heti kereset, amelyet most elveszít a munkások serege, nem pótolódik később,