Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-08-03 / 30-31. szám
4 i&mumPEsr 1985 augusztus 8. Szép Budapestünk! Irta: FÖDÖK SÁNDOR miniszteri a Fővárosi Közmunkák Tanácsa mérnöki osztályának vezetője Első közlemény Ruskin, a múlt művészetének rajongója és a modern művészet atyja, mondta Velencéről, hogy amint bágyadt visszfényét nézzük a lagúnák tükrében, szinte kételkedünk: melyik a Város, és melyik az Árny. Ha ma megállunk a Margithídon s visszaidézzük emlékünkbe az alig egy emberöltő előtti látképet, a Várat az akkori kicsinyke királyi palotával, a régi Mátyástemplomot a halászbástya nélkül, a pesti sivár partot a régi primitív Vízművel, a Dunát egyetlen hídjával, s merengésünkből hirtelen felocsúdva magunk előtt látjuk a hatalmas Országházat, a Lánchídon túl a Dunát átívelő merész hidakat, a Várat megkoro- ronázó méltóságteljes királyi ípalo- tát, a vároldalon fehér csipke szerűen leomló Halászbástyát, valóban megdörzsöljük szemünket: álom-e ez, vagy valóság? Velence az álomba merült valóság, Budapest az álomból a valóságba ébredt város. Szemünk előtt folyt le az a lázas munka, amely a három kis városból, Pestből, Budából és Óbudából 1870 óta a ma any- nyiszor megcsodált és megdicsért, s mégis annyiszor gáncsolt nagyvárost megalkotta. Ahol ma a fővárost a körút palptasorainak gyűrűje fogja egybe, ahol az Andrássy-út nyílegyenes széles útvonala nyűgözi le a tekintetet, ezelőtt hatvan évvel apró kis mellékutcák húzódtak meg nyomorúságos egészségtelen házacskákkal, hasonlatosak azokhoz, aminőkkel a József- és Ferencváros külső részeiben még ma is találkozunk. fi közvéleménynek igaza van! De mindez még nem elég. A közvélemény többet, jobbat, szebbet akar. S a közvéleménynek igaza van. A folyamatos, a fejlődő élet mindig újabb és újabb problémákat vet fel, s jaj az embernek, városnak, ha ölbe tett kézzel mereng maga elé: mindent megoldottam, nem dolgozom tovább. , Aki ma folyton csak a múlt hibáit hánytorgatja fel, felejti, hogy a városépítés maga is ez alatt, az idő alatt fejlődött önálló nagy tudománnyá, s nem szabad a mai szemSzékesfővárosi Pavillon Weingruber Naponta katonazene Városliget mel a múlt alkotóit elítélni azért, mert alkotásaik nem minden részletében tökéletesek, s nem minden felmerült gondolatot valósítottak meg. Mert ne feledjük, a városépítéshez is három dolog szükséges. Oh, nem Montecuccoli híres hármas ikre, bár igaz: pénz kell itt is mindenesetre. Még pedig sok pénz: mert a monumentális épületek, impozáns parkok, tágas terek, széles útvonalak létesítése igen sok pénzt emészt fel. ; A pénz nem minden De: nem csak pénz. A pénzen kívül a hjelyes és célszerű városépítés másik főfeltétel a hozzáértés. A céltudatos városépítésnek két fontos eszköze van: az egyik a szabályozási terv, amelyen ma már nemcsak az utcáknak, tereknek vonalai viannak feltüntetve, hanem az is, hogy az egyes telkek milyen terjedelemben, sőt gyakran még az is, hogy milyen magas épületekkel építhetők be, — a másik pedig az u. n. építésügyi szabályzat, amely az, egyes, épületek szilárd, egészségügyi szempontból megfelelő és a tűzbiztonságot kielégítő megépítésére vonatkozó előírásokat tartalmazza. Úgy a szabályozási terv elkészítése, mint az építési szabály- renjdelet megalkotása nemcsak speciális szakismeretet igényel, mert hiábavaló a legideálisabb szabályzat, ha az a lakosság életmódjához és a gazdlasági Viszonyokhoz nem idomul. Sehol sem nyilatkozik meg oly közvetlenül annak a közmondásnak igazsága, hogy a pokolba vaz,atő üt jószándékkal van kikövezve, mint a városépítésben. Túlbuzgó városépítő-amatőrök gyakran esnek ebbe a hibába, eszményi elgondolásokkal jönnek, amelyeknek igazságát ugyan nem lehet vitatni, pern gondolnak azonban azzal, hogy élő szervezettel van dolguk, s itt sem lehet megdönteni azt a latin bölcsességet, hogy a természetben nincsen ugrás. Harmincéves báboru az Erzsébet bid körül De a pénzen, a hozzáértésen kívül még egy harmadik igen fontos kelléke van a városépítésnek és ez a türelem. Róma sem épült egy nap alatt, s hiába éljük a gyorsasági rekordok századát, a város fejlődésének is megvan a maga szabály- szerű üteme. Valamely kérdés megoldása sokszor igen különböző érdekeket érint, s egy elsietett intézkedés sokszor igen súlyos hátrányokat rejt magában. Ismeretes, mennyi fejtörést okok ma Budapest legnagyobb szabású hídjának pesti oldalán a feljáró megoldása. Midőn ezelőtt 30 évvel a híd helyét kijelölték, a terv szerint a híd tengelyének mindkét oldalán lejtős tér létesült volna, js a belvárosi templomot le kellett volna bontani, hogy a hídhoz vezető Eskü-utat teljes szélességében a híd irányában ki lehessen építeni. Ámde már építés közben merült fel az a jogos aggodalom, hogy a belvárosi templom lebontásával a főváros egyik legértékesebb műemléke semmisülne A legkedvesebb pesil f>ely, ax ANGOL PARK Uj tarka 6let és nagy meglepetések. A nyár művészi életének szenzációi. Minden csütörtökön hazai és nemzetközi művészekkel nagy ellte-esték. A m. klr. Operaház tagjaiból alakult zenekar hangversenyei. A Budapesti Szlmfónikus zenekar koncertjei. Berkes Béla 50 tagú cigányzenekaréval és kedvenc művészekkel nagy magyar esték. The Great Melody Band monstre jazz tarka műsorai. Katonazene a rendőrzenekarral. Gyermekdélutánok. A ma emberének szórakozóhelye SZEMEDRE ZSEBEDRE! fuOUVXAwJU TUNGSRAM tot meg, s ezért a tér megoldás félbemaradt, s, a mai felemás állapot úgy forgalmi, mint esztétikai szempontból bizony egyáltalában nem kielégítő, s, az élet követeli, hogy a mai helyzeten valamiképp javítsunk. Egy másik tengeri- kígyó: az Erzsébet- sugárút Szóval, mivel majd minden városrendezési kérdés igen sok magán- és közérdeket érint, türelmesen meg kell vizsgálni az összes megoldási lehetőségeket. Igaz, hogy a (sok jóból is néha megárt. Közismert például az a terv, hogy az Andrássy-út és a Rákóczi-út közötti terület középvonalában a Belvárosból egy új suglárirjányú útvonal vezessen ki a Városligetbe. Évtizedeken át Erzsébet-sugárút néven szerepelt ez a terv s hivatva lett volna, hogy a Rákóczi-útnak túlterhelt forgalmát tehermentesítse, s a fővárost egy új impozáns útvonallal gazdagítsa. Az útvonal megtervezése azonban nemcsak azért okozott nagy fejtörést, mert sűrűn beépített területen haladna keresztül s így sok épület kisajátítása válnék szükségessé, hanem még inkább azért, mert Károly király-uti kiinduló pontja kapcsolatba /kerüllt egy még sokkal grandiózusabb, következésképpen még sokkal költségesebb elgondolással. Felmerült ’ugyanis a terv, \jhogy az építendő új Városháza a Károly király-utnak a mai Városházával szemközti oldalára kerüljön, s. a Bazilikától a Calvin-térig terekkel, parkokkal megszakított hatalmas széles útvonal haladjon végig, s Budapestnek is meglegyen a bécsi Ring-hez hasonló belső útvonala. Ez a káprázatos terv azonban las- sankint alámerült tengernyi gazdasági bajaink folyton előbbre törő dagályába. Az idők múlása alatt nemcsak a gazdasági viszonyok változtak meg katasztrofális módon, hanem a főváros fejlődésének iránya is gyökeres átalakuláson ment keresztül, s ma már e helyen új út nyitását egész más okok teszik szükségessé, mint az első gondolat megszületésének idején. (Második közlemény a köv. számban.) Kőszénbánya 's Téglagyár Társulat Resten (DHASCHE) Budapest, V., Klotild-utca 3. Telefon : 25-5-54 25-5-85 és 25-5-56 BANKI EMIL OKL. ÓRÁS BUDAPEST, IV., VÁCí-U. 49. Mindennemű órák szakszerű javítása, sokévi külföldi gyakorlattal. Oraraktár Fővárosi tisztv.-nek lO’/o kedvezmény Biehn János IX., Ferenc körút 46. Telefon: 87-8-03. Aszfaltozás, szigetelés, fedéllemez - tetőfedés, motorbenzol, paraffin.
