Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-07-20 / 28-29. szám

6 UJiMUDAPXSr 1935. július 20. úAZDMXGI EIEI Hid vagy alagút? Késhegyre menő harc a kulisszák mögött a különböző érdekeltségek között — A fővá­ros beszerezte a londoni és newyorki folyam- alatti alagutak adatait Gerenda-odisszea! Irsai és Kovacsics hiába pereite a fővárost — Az Uj Budapest tudósítójától. — Irsai és Kovacsics építke­zési vállalkozók kártérítési pert indítot­tak a főváros ellen. A Lipótvárosban egy félbemaradt építkezésnél, a főváros illetékes hivatala eredménytelen felszó­lítások után, elszállította telepére az építmény mellett maradt, I r s a i é k tulajdonát képező állványokat és geren­dákat. A perben azt igyekeztek bizonyítani, hogy az elszállítás következtében, de meg mert az anyag nem volt megfele­lően beraktározva őket mintegy 9000 pengős károsodás érte. Két fokon elutasították a keresetet, mert mint már előzőleg megállapítást nyert, az építkezési vállalkozók jog­talanul jártak el, amikor meg­tagadták a főváros felhívása ellenére az ingóságok átvételét. A Kúria feloldó végzést hozott, abban az irányban, hogy vájjon idők folya­mán a beraktározott építke­zési anyagok szenvedte k-e értékcsökkenést ezért, mert mint I r s a i é k állították, a fővárost az anyag beraktározása és őrzése kö­rül súlyos gondatlanság ter­heli. A tábla azután megállapította, hogy a fövái'ost a felelősséget megállapító súlyos gondatlanság nem terheli. A Kúria Ternovszk y-ta- nácsa most ezt az ítéletet helyben­hagyta azzal az indokolással, hogy bár a vállalkozók tudtak az építkezési anyagok szabályszerütlen kezeléséről, ennek megszüntetése érdekében — jóllehet erre módjuk lett volna, — a maguk részéről mit sem tet­tek, tehát nem tettek eleget kárenyhí­tési kötelezettségüknek. — Az Uj Budapest tudósítóiétól. — Az Uj Budapest egyik folyó évi márciusi számában vetette fel Szőke Gyula dr. felsőházi tag, a Vizmüvek válaszmányának elnöke, azt a gondolatot, hogy az Óbuda Hungária-köruti hid helyett Óbuda Hungária-köruti alagutat kell építe­ni. Az Uj Budapest-ben megjelent cikkében rámutatott Szőke Gyula arra, hogyha egyszer az a sokat emlegetett légi támadás bekövet­keznék, pár óra alatt meg volna bé­nítva Buda és Pest között az egész közlekedés. Szőke olyképpen kép­zeli el az alagút megépítését, hogy az alaguton keresztül a személy- közlekedés, mellett a teherforgalom, autóbusz és villamosjárat is lebo­nyolítható, és úgy kell az alagutat megépíteni, hogy végaknákon át lifttel való közlekedés helyett meg­hosszabbított emelkedő utón elér­hető végnyiláson lehessen az alag­útból kijönni. Kimutatta az Uj Bu­dapest illusztris cikkirrója, hogy a megoldás ezen módjához nem kell városrészek lerombolása, nem kell a pusztítás, sem a lakosság hajlék­talanná tétele, nem kell a nagy ki­sajátítás, végeredményben az alag­út megépítése nem is kerül többe, mint a legjobb hídépítés. A jelek szerint Szőke Gyula gran­diózus elgondolása a megvalósulás stádiumába lép, aminek bizonyítéka az az értekezlet, amely Morvay ta­nácsnok vezetésével az elmúlt hé­ten foly le a városházán. Ezen, a megbeszélésen részt vettek a ke­reskedelmi minisztérium képviselői, nemkülönben a Vízművek vezető­sége is. Errről az értekezletről és ezzel kapcsolatban az óbudai hid, illetőleg az alagút építéséről illetékes helyen a következőket mondották az Uj Budapest munkatársának: A gondolatot, hogy hijd helyett alagút létesüljön Óbuda és a Hungá- ria-körut között, azok a tapasztala­tok tették aktuálissá, amelyeket a Vízművek most elkészült alaguíépit- kezése során szereztünk. A szakér- tekezleten természetesen csak a kü­lönböző szakemberek véleményei kerültek megvitatásra és mindene­setre koraiak és erősen túlzottak azok a hírek, amelyek csak azért, hogy állást foglalhassanak az alag- ut-épitkezés ellen, már hetven mil­lióról beszélnek, mint az alagut- épitkezés minimális költségéről. — E pillanatban természetesen konkrét számadatot az alagútépít- kezés költségeiről mondani felelőt­len jósolgatás lenne, amibe mi nem bocsájtkozhatunk. Tény az, hogy a főváros vezetősége a legbehatóbban foglalkozik a problémával. így már­is beszereztük Hew-York polgármes­terétől a Hudson folyó alatti alag­utak adatait, és most várjuk Lon­donból jelentést a legújabb angol folyamalatti alagutak költségeit és technikai felszerelését és újításait illeetően. Minedenesetre a legrész­letesebben megvizsgálja a főváros vezetősége a problémát, mielőtt el- döntené, hogy hid vagy alagút kös­se-e össze Óbudát és az uj Lipót­várost. Értesülésünk szerint a lúd vagy alagút nagy küzdelme mögött érdekes kulisszatitkok rejtőznek. Könnyű kitalálni, hogy a küzdelem egyrészről azon gyáripari érdekelt­ségek részéről folyik, akik a hiclépr téshez szükséges vasgyártáson ke­resnek nagy összegeket. Ezeket a vasgyári érdekeltségeket természet­szerűen melegen támogatják azok a nagy hídépítő cégek, amelyek nem megvetendő profittal építik jelenleg is a Boráros-téri hidat, illetőleg bő- vitik a Margit-hidat. Viszont az az érdekeltség, amely az alagut-épi- tés mellett foglal állást, szintén so­Irompóba állította a maga szakér­tőit és azt igyekszik kimutatni, hogy az alagút megépítése esetén sem járnak rosszul a vasgyárak, ezenfe­lül azonban az alagutépités renge­teg földmunkásnak biztosit éveken át megélhetést. A magyar vaj külföldi sikere. A Bruxellesben megrendezett Nemzetközi Világkiállítás Intéző Bizottsága a kiál­lítással kapcsolatban vajminőségi ver­senyt rendezett, amelyen minden or­szág részt vehetett. A versenyre bekül­dött mintákat megfelelő tárolás után nemzetközi bizottság vizsgálta felül. A bírálóbizottság az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ budapesti te­lepe által beküldött vajmintát a legma­gasabb díjra „Diplome d’ H o - neu r“-ra találta megfelelőnek. A nem­zetközi fórumnak ez az elismerése nem­csak az OMTK-nak, hanem az egész magyar vajiparnak a legnagyobb dicsé­rete és világviszonylatban számottevő elismerése. UJ kiírások Föld-, kőműves- és elhelyező mun­kákra az I., Kútvölgyi-uti Szent János kórházban építendő szülészeti és nőgyó­gyászati pavillonhoz. Határidő: 1935. évi július hó 23-án délelőtt 9—10 óra. Ácsmunkákra az I., Kútvölgyi-uti Szent János kórházban építendő szülé­szeti és nőgyógyászati pavillonhoz. Ha­táridő: 1935. évi július hó 23-án délelőtt 9— 10 óra. 250 db. ágy szállítására a Horthy Mik- lósné gyermekotthon és József flúárva- ház részére. Határidő: *1935. évi július hó 25-én délelőtt 9—10 óra. Útépítő és kövező munkákra a szé­kesfőváros Vízmüveinek Váci-út 23— 25. sz. alatti raktártelepe részére. Ha­táridő: 1935. évi július hó 25-én délelőtt 10— 11 óra. 3000 q szalma szállítására a Köztisz­tasági Hivatal részére. Határidő: 1935. évi július hó 26-án délelőtt 10 óra. 2500 q széna szállítására a Köztiszta­sági Hivatal részére. Határidő: 1935. évi július hó 26-án délelőtt 10 óra. Kemény hasáb- és dorong tűzifa (270.000 q) szállítására Budapest Szé­kesfőváros Gázmüvei részére. Határidő: 1935. évi július hó 30 -án délelőtt 10 óra. Mélyfúrási munkákra a VI. kér. Széchenyi-gyógyfürdöben. Határidő: 1935. évi július hó 30-án délelőtt 9—10 óra. Budapest Székesfőváros Elektromos­müvei szénszükségletére hirdetett ver­senytárgyalás ajánlatainak új beadási határideje meghosszabbítás folytán: 1935. évi augusztus hó 5-én délelőtt 9 óra. Az UJ BUDAPEST minden héten szombaton reggel jelenik meg és egyes példányok a kiadóhivatalban kaphatók. A szerkesztésért és kiadásért felelős: DOBY ANDOR DR. Szerkesztő: RASKÓ OSZKÁR. Kellner Albert könyvnyomdája, Buda­pest, VI., Hajós-utca 27. Tel: 29—0—71, 18—9—98. — Felelős: Kellner László dr Biehn János IX., Ferenc-körút 46. Telefon: 87—8—03. Aszfaltozás, szigetelés, fedéllemez - tetőfedés, motorbenzol, paraffin. TUNGSRAM RADIOCSO

Next

/
Oldalképek
Tartalom