Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-06-29 / 26. szám
XIII. évfolyam 26. szám Budapest, 1935. Junius 29. UJ BUDAPEST Előfizetési árak: Egész évre ..........................................- . 30 pengő | Fé l évre.......................................................... 13 pengő 1 Eg yes szám ára 60 fillér | ÉÉ? FELELŐS SZERKESZTŐ : DOB Y ANDOR I>R é Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV-, Kaas Ivor-utca 9. Telefon: 82^8^23. Postatakarékp. csekkszámla 30.013. Miért volt sssiilcség minderre ? I ——----Vé gleges és részletes feleniés a Közgyűlési páríoK erőviszonyairól a szaKszerüség [címén törvény hatósági bizottsági tagoK megválasztása után — Nyár-előtti és nyár-utáni Programm az önKormányzati íórumoK számára : most csaK a beruházási Kölcsön részlet-tételei, ősszel: zárszámadás és státusrendezés Viravaló Azokkal a klasszikus kerekded- ségií definíciókkal és filozofikus jellegű meghatározásokkal, amelyek annyira jellemzik Sipőcz Jenő előadásait, definiálta a főpolgármester a csütörtöki közgyűlésen az új törvényhatósági bizottság kapcsolatait a nemzet életéhez, és mérte le a maga finom jogászi mérlegén ’a községi választásokból levonható tanul Ságokat. Hangsúlyozta beszédében a főpolgármester, hogy nemes hagyomány e teremben átvenni a törvényhatóság örökségét, azt az emelkedett szellemet, amely a pártokat a haza és a főváros szereidében egyesíti. A főváros a maga ősi autonómia jártak őrzése mellett nem akar különálló test és lélek lenni a nemzet életében, Budapest az államalkotó és nemzetszerv ezö magyar lélek nagy alkotása, amely méltón képviseli a magyar kultúrát, a nemzet szellemi és anyagi haladását a világ előtt. Mennyire igaza van Sipőcz Jenőnek abban, hogy Budapestet a nemzet ereje, a váltakozó nemzedékek változatos és önzetlen munkája emelte világvárosi színvonalra! Szerényen jelentette ki a főpolgármester, de mindenki a teremben tudta, hogy az ő érdeme, hogy a magyar ele sett ség idején meg tudtuk tartani a világvárosi színvonalat, és hogy a közerkölcs tízparancsolata, az Istenfélelem, a haza- szeretet az emberszeretet és az élet valósága érvényesültek a főváros kögyülési működésében. De nemcsak a múlták szellemét idézte nemesveretű beköszöntő beszédében Sipőcz főpolgármester, hanem útravalót adott a jövőt illetően is. Azt mondotta, hogy az újabb fejlődés lehetőségét kell megteremteni: változatlanul fenn kell tartani azt az' odaádó lelkesedést, amelpr lyel kultúránk kincseit ápoltuk, hogy fényt sugározzanak az egész országra és messze idegenbe is. Szeretettel üdvözölte még a főpolgármester a fiatalokat és azt ki- Vánta, hogy a régiek nagy tudása mellé hozzanak új színt, új erőt, új lelkesedést és egyesüljenek a nemzetfenntartó nagy munkában. Okosabb és nagyszerűbb elöhan- got nem is tudtunk voIna elképzelni az új közgyűlési ciklushoz, mint ezt a főpolgármesteri beszédet, amelyben egyesül a főváros történelmi elvűt ott ságának öröktüze azokkal a nagy és szent eszmékkel, amelyek kiváló főpolgármesterünk kebelét hevítik. Nagy és áldozatos elhivatottságot vállal pártkülönbség nélkül Budapest új törvényhatósági bizottsága, amikor a főpolgármesteri irányító beszéd elhangzása után történelmi jelentőségű pályafutását megkezdi. — Az Uj Budapest tudósítójától — Azzal a gyors és határozott tempóval, amelyet a csütörtöki nap folyamán egyhangúan újraválasztott polgármester agilitása és expeditív ereje diktál, a szörnyű kánikulában programmszerűen folyik a törvény- hatósági bizottság munkarendjének lebonyolítása. Pénteken az alpolgármesterek újra való megválasztása és a szakbizottságok tagnévsora ösz- szeállításának (bonyodalmas munkája töltötte ki a közgyűlés munkarendjét, a jövő hét folyamán pedig végre megkezdődhetik az alkotó munka is a közgyűlési teremben. Erről a munkásságról és annak kapcsán, hogy a szakszerűség címén törvény- hatósági tagok megválasztása is megtörtént, a közgyűlés végleges számarányairól folytattunk beszélgetést Petrovácz Gyulával. Pe/rordca Gyula, a kereszténypárt vezetőségének ér tékes oszlopa felvetett kérdéseinkre a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Most, hogy a szakszerűség címén törvényhatósági bizottsági tagok megválasztása is végétért, nem érdektelen összeállítani a választások végleges mérlegét. A tör vényhatósági bizottságnak — ler számítva természetesen a főtisztviselőket, és azokat, akik hiva~ tali állásuknál fogva tanácskozási, de nem szavazati joggal felruházott tagjai a törvényhatósági bizottság* nak — 158 tagja van. Ezek közül örökös tag 31, választott tag 108, érdekképviseleti tag 19. A válaszr tóit tagok közül a Keresztény Közu ségi Pártnak tagja 33, a Nemzeti Egység Pártjához tartozik 29, a Rassay-féle szabadságfronthoz 19, a szociáldemokratákhoz 21, párton- kívüli 6. Az örökös tagok közül kereszténypárti 15, a NEP-hez tartozik 13, pártonkívüli 2, Rassay.párti 1: maga Rassay Károly. Az érdekképviseleti városatyák közül a Keresztény Községi Pártnak kötelékébe tartozik 9, a Nemzeti Egység Pártjához 9, a szabadságfronthoz 1. — Ha most pártállás szerint vizsgáljuk a törvényhatósági bizottság tagjait, azt látjuk, hogy változatlanul a legnagyobb pártja a törvényhatósági bizottságnak a Keresztény Községi Párt, mert összesen 57 tagja van. A NÉP tagjainak száma ezzel szemben 51 , a Rassay-párthoz tartozik 21 bizottsági tag, szociáldemokrata szintén 21 és pártonkívüli 8. Vagyis mindazok az előzetes megállapítások, amelyeket a választások előtt az Uj Budapest hasábjain teltem, és amelyek — hangsúlyozom — nem jóslások voltak, hanem a való tények felismerésén alapuló következtetések, valamennyien teljes egészükben helyeseknek bizonyultak, a Keresztény Községi Párt maradt változatlanul a törvényhatósági bizottság legnagyobb pártja, aminthogy igen csekély és jelentéktelen eltérésektől eltekintve szinte hajszálnyira megmaradtak ugyanazok a pártkeretek, amelyek a feloszlatott törvény- hatósági bizottságban megvoltak. — Megállapítható az is — folytatta nyilatkozatát Petrovácz Gyula —, hogy az új alakulással teljes és tökéletes folytatást kapott a múltkori közgyűlés. Azok az indokok, amelyek a Nemzeti Egység Pártja részéről felmerültek, mint a törvényhatósági bizottság hibái és okai a feloszlatásnak, változatlanul megvannak. Ezeket az adottságokat a választás révén a NEP-nek megváltoztatnia serrt- mikép nem sikerült. Változatlanul fennáll a közgyűlési teremben a többségi pártok koalíciós uralma. A pártok erőviszonyai csakúgy a törvényhatósági bizottságban történő szavazásoknál, mint eddig az érdekképviseleti tagok és a szak- biottsági tagok megválasztásánál éppenúgy érvényesülnek, mint az- előtt. Teljesen változatlan a pártközi uralom, a szakbizottsági tagságok éppúgy arány szerint a pártközi értekezleteken osztatnak ki, mint azelőtt. A Nemzeti Egység Pártja ezeken az értekezleteken ugyanolyan módon foglal helyet, mint az új törvényhatósági bizottság megalakulása előtt. — Felmerül a kérdés ilyen körülmények között: miért volt szükség minderre? Miért kellett a rengeteg izgalom, munka és költség? Mi értelme volt. a páratlanul éles válasz^ tási hadjáratnak, miért kellett a főváros adminisztrációját hónapokon keresztül elvonni nemcsak az alkotó munkától, de a tisztviselőknek a választási eljárásoknál való elfoglaltsága révén még a folyó ügyek intézésétől is? Miért kellett a fővárosnak a közjogi ügyosztályi vezető tanácsnokának jelentése szerint a községi választások technikai kiadásaira kétszázezer pengőt elköltenie? Miért kellett az egyes közgyűlési pártoknak a választási küzdelemben több mint háromszázezer pengőt kiizzadnia, aminek nagyobbik felel kétségtelenül a NEP-et terheli? Miért volt szükség erre a több mint félmillió pengő haszontalan kiadásra, amikor — és ez most már a legprecízebben megállapítható — minden, de minden maradt a régiben? — Ami most már a törvényhatósági bizottság legközelebbi munka-
