Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-06-22 / 25. szám

2 TrjmrmPFST 1935. június 32. A Sas-kör keresztény marad! írta: Altorjay Sándor dr Ennek a szerény közleménynek címe után nem kérdőjelet írtam, ha­nem felkiáltójelet. Az ugyanis, a Sas-kör illetékes té­nyezői között, soha sem volt és so­ha sem lehetett vitás, vájjon — min­den politikai és személyi bonyodal­mon keresztül is — megmarad-e a Belvárosnak ez a fényesmultú, leg­régibb egyesülete a keresztény és nemzeti alapon? A Sas-kör a régmúlt időkben -a 48-as, függetlenségi irányzatnak volt egyik hűséges harcosa és irányadó tényezője, ebben az eszmekörben, úgy a városi, —- valamint az orszá­gos politikában. Akkor még, a háború előtti jó­módban élt Budapest és élt az or­szág, az ország függetlensége iránti mozgalmaknak és eszméknek nem volt és nem lehetett egyéb gondjuk, mint küzdeni a Kossuth Lajos ál­tal is állandóan helytelennek bélye­gezett, 1867-i kiegyezés és az ezen az alapon felépült politikai rendszer ellen. Belső háborúságok voltak ezek! A négy Folyó és a három Hegy hazájában bőség, jólét uralkodott, volt munkaalkalom, volt kenyér, a ferencjózsefi korszak boldog derűjé­ben el sem mertük volna képzelni azokat a szörnyű napokat, amelyek a háborúban és az azt követő idők­ben nálunk is, de az egész földkerek­ségen is bekövetkeztek. i J/moSHJŰJ NOTESZ A BÉKE SZIVÁRVÁNYA LEBEG a városházi felhők sötét horizontja felett. Ha volt is némi kis zivatar, sőt nagyobb viharok szeleit jósolták a haruspekszek, máról-holnapra ki­derült az ég, immáron semmi akadá- dálya nincs annak, hogy az egész vonalon helyre álljon az a békés at­moszféra, amely a városházi közér­dekű munkálkodás számára annyira nélkülözhetetlen oxigént foglalja ma­gában. Huszonötödikén: alakuló közgyűlés, — az érdekképviseletek köréből való bizottsági tag-választás izgalmas aktusával. Huszonhete- dikén: polgár mesteri-választó közgyűlés, ahol a közgyűlés meg­nyitásától számított két és fél óra múlva már bekapcsolhatja a közgyű­lési terembe a belvárosi plébánia templom polgármester-harangjának zengő-bongó hangjait a megaionon keresztül V er on ács mester, a közgyűlés népszerű gondnoka. Vero- nács főigazgató erre az alkalomra írisen vasalt zsakettben fog megje­lenni és a szokásos fehér nyakkendőt is ünnepi selyemmel cseréli fel, hogy kellő reverendával intézhesse ezen a fontos napon azokat a fontos dol­gokat, amelyeknek ö a letétemé­nyese ... * JUNIUS 27-ÉN LESZ A POLGÁR- MESTER VÁLASZTÁS, pontosan egy esztendős jubileumán annak a közgyűlésnek, amely Szendy Ká­roly tanácsnok urat, a közoktatás- ügyi ügyosztály nagytehetségű ve­zetőjét, az alpolgármesteri székbe emelte. A hetes szám ezek szerint mint azt Kenessey Giziké kis­Ezek a szörnyű idők megtanítot­tak bennünket magyarokat is arra, hogy a három Hegy és a négy Folyó, melyek az ország címerét díszítik, csak akkor szerezhetők vissza, ha erős kézzel markoljuk meg azt az apostoli kettős keresztet, mely a magyar nemzet címerének ugyan­olyan elválaszthatatlan része, mint a területét jelképező folyók és he­gyek. Megtanultuk azt, hogy ha valaha, úgy most van a legnagyobb szükség arra, hogy izig-vérig hűek maradjunk az országalapító szent Király ke­resztény hagyományaihoz és köves­sük az ország létének fenhtartása és a magyarság önálló nemzeti éle­tének megmentése végett azokat az elveket, amelyeket Szent István ki­rályunk a Szent Imréhez intézett intelmekben annyi bölcseséggel és a tiszta keresztény gondolattól any- nyira át- és átszőve, kifejtett, hogy az a világirodalomban is ritkaság! A Sas-kör tehát, amely egész lé­létben és múltjában a magyar nem­zet önállóságáért és öncélúságáért küzdött, önmagához lett volna kö- vetlekezetlen és saját létezésének alapjait támadta volna meg, ha le­tért volna arról az elvi alapról, amely megcsonkított Hazánk újból való talpraállításának egyedüli alapja és módja: a keresztény nemzeti alap­ról. Ennek a szilárd elvi alapnak szem­asszony, a népszerű titkárnő megái-1 lapította, különleges szerepet játszik Szendy Károly életében. Hetedikén született (1885 szep­tember 7-én), hu szón hetedikén választották 1934-ben alpolgámes­térré és most, amikor nem fél esz­tendőre, hanem egy teljes ciklusra kerül vissza a polgármesteri székbe, ismét héttel végződő szám: jú­nius 27--e a döntő dátum. Szendy Ká­roly életében. Azt mondják: a hetes szám sze­rencsét hoz a kabala törvényei sze­rint. Adja Isten, hogy ezek a Szendy Károly életében babonás fúr csasággal visszatérő hetes szá­mok áldást jelentsenek Budapest és Szendy Károly számára egyaránt! % A MENNYBÉLI VÁROSHÁZÁN megszaporodtak a lakók: elköltözött körünkből Mell y Béla: Sip ő c z László utóda és Ágoston Géza előde az árvaszéki elnök székében. Ott volt az egész városháza a Kere- pesi-úti temetőben, amikor a kemény- kötésű, nagytudású városi főtisztvi­selő hült hamvait visszaadták az anyaföldnek. Csorna Kálmán dr., örököse Melly Bélának az árvaszék elnöki pozícióiáiban, mondott örök Istenhozzádot az elhunytnak nem­csak az árvaszék, hanem a főváros közönsége és egész tisztikara nevé­ben is. — Az az élet, amit Te leéltél — mondotta többek közölt Csorna Kál­mán — az a pálya, amelyet befutot­tál: egy talpig becsületes magyar hazafi munkás élete és a szülőváro­sát rajongásig szerető, érte dolgozni tudó és akaró tisztviselőnek szépen ívelő pályafutása volt. Két hivatási töltöttél, be: az egyik az volt, hogy mint a közgazdasági és közélelmezési ügyosztály hat éven át volt tanács­pontjából napi politika és személyi részletességek és vonatkozások te­kintetbe nem jöhetnek. Magyaroszágon ma, Istennek hála, nemzeti és keresztény irányzatú kormányzat rendelkezik. És ha bárki is többet követelne a kormányzattól a keresztény irány­zat megerősítése és vezetőszerepe szempontjából, ám tessék küzdeni ezért! Van erre mód! Legyenek ott a keresztény nők és a keresztény férfiak mindig és min­denkor és mindenütt, ahol keresz­tény érdekek megvédéséről és a nagy nemzeti és keresztény öncélú- ság érvényesítéséről van szó! Fogjon ebben az országban kezet egymással minden keresztény em­ber, sőt nézzünk a szemébe biza­lommal a nem kereszténynek is és tapasztalatból merem állítani azt, hogy ez a nem keresztény törpe ki­sebbség a jellemes és önérzetes ke­reszténységet mindig tiszteletben tartotta és tartja és ha e körül hi­bák történtek a múltban, az éppen a saját lanyhaságunknak és öntudat- nélküli kereszténységünknek tulaj­donítható. Igenis ki kell szélesítenünk a ke­resztény frontot! Nem szabad ma­gúnkat kicsinyes szempontok, vagy személyi kérdések által mellékös­vényekre vezetni, amelyeken a bozót eltakarja előlünk a keresztény és nemzeti öncélúság nagy gondola­tát! És én azt hiszem, hogy a Sas-kör jelenlegi nagynevű elnökének, a keresztény Budapest nagylátókörű és mindig közszeretetnek örvendett noha, erős közgazdasági és szociális érzékkel, de nagy sikerrel is töre­kedtél fővárosunk k ö z élel­mezésének érdekében, a másik az, hogy mint az ország legelső ár­vaszékének tíz éven át volt elnöke, nagy szeretettel és hozzáértéssel iparkodtál a gyám sági ü gy ék­nek a korszellem megkívánta töké- leiesbítését előmozdítani. — Bármennyire is különbözzék egymástól — folytatta meghatott hangon Csorna Kálmán — ez a két hivatás és életcél, a Te melegen ér ző szived és emberi gondolkodásod megtalálta köztük a belső örök dísszé fü g g é st és bennük a magasabb erkölcsi tartalmat: azt, hogy az elesett gyenge embertársak felemeléséért, sorsunk türhetövé téte­léért való küzdelem és fáradozás a leg magasztosabb emb éri el hi v a t á s. * A VÁROSHÁZA BETEGEI: Bu- z át h János dr. nyug. alpolgármes­ter, a Községi Takarék elnöke, hosz- szább idő óta betegen fekszik az egyik budai szanatóriumban. Ding h a Árpád pénztári igazgató váratlanul rosszul lett Mátraházán, ahova családjával nyaralni ment. Az Uj Szent Játios-kórházba hozták be Dinghát a gyöngyösi mentők, Álla­pota azonban javul és semminemű aggodalomra nem ad okot. Első láto­gatója a kórházban régi hűséges ba­rátja: Bódy László dr. tanácsnok, a pénzügyi osztály főnöke volt, Seh vvé t Henrik, a városházi új­ságírók doyenje, a Pester Lloyd ki­váló városházi szerkesztője hetek óta epebánta!makkal fekszik a Po'i- klinika kórházában. 9 polgármesteréhek, jelenleg főpolgár­mesterének, dr. Sipőcz Jenőnek személye bárkinek elég biztosíték arra, hogy a Sas-kör mindig és min­den körülmények között, minden helyzetben tántoríthatatlanul meg­marad és kitart a mellett az irány­zat mellett, amely lényege, amelytől el se térhetne: a keresztény és nem­zeti célkitűzéseknek becsületes út­ján! A PÜNKÖSDI ÜNNEPEK MIATT egy héttel eltolódott ebben a hónap­ban a közigazgatási bizottság ülése, amely azért volt különlegesen neve­zetes, mert ez volt az utolsó ülés. amelyet még a régi törvényhatósági bizottság által megválasztott köz- igazgatási bizottság tartott. Mert, hogy az új közgyűlés — a Keresztény Községi Pártot képviselő bizottsági tagokat kivéve — nem fogja ugyan­azokat küldeni a törvényhatósági bi­zottságba, az senki előtt sem kétsé­ges. Ily körülmények között bizonyos elégikus hangulat borongott a köz­gyűlési társalgó-teremben, ahol a közigazgatási bizottság szokta ülé­seit tartani. Utolsó nagy csatáját vívta meg C sill ér y Bélával, a népszerű pénzügyigazgatóval H an n Arnold, aki egyik elődje volt Csil- lérynek a pénzügyigazgatói székben s ezért — nem is alaptalanul — pa- tentirozott adóügyi szakértőnek tart­ja magát. Mindig — tisztesség ne essék szólván — zsiványból lesz a legjobb pandúr és pandúrból a leg­ügyesebb zsivány. így álltunk Harm adóügyi felszólalásaival is. Ha vala­kinek, hát neki mint elődnek, tudnia kell, hol a hiba az utód krétája körül. Mindez azonban már a múlté, mert Hann megszűnt törvényhatósági bi­zottsági tag lenni és így termé­szetszerűen nem lehet tagja majd az új Törvényhatósági bizottság ellen­zékének megtisztelő bizalma folytán az új közigazgatási bizottságnak sem. Hacsak a hegvidéki választás ellen beadott petíció következtében meg nem semmisitik a fővárosnak ebben a választási kerületében a mandátu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom