Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-06-01 / 22. szám

4 urmwAvrsT 1935 'június 1. A Keresztény Tanügyi Bizottság nemzeíépitő munkája Rákóczi teremtő leikével feltámasztjuk Magyarországot — mondotta Wolff Károly a tanügyi tisztikar ünnepélyén — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Keresztény Községi Párt Tan­ügyi Bizottsága nagysikerű Rákó- czi-emlékünnepet tartott, amelyen nagyszabású beszédet mondott Wolff Károly dr. Rákóczi teremtő leikéről. A zsúfolásig megtelt te­remben ott láttuk Bednárz Róbert prelátust, Felkay Ferenc dr. tan­ügyi tanácsnokot, Müller Antal or­szággyűlési képviselőt, Boros Pál dr. főjegyzőt, Ölveczky Pált, a buda­pesti hiv- tanítótestület elnökét, Merci Ferenc, Tirpák Sándor szak­felügyelőket, I/avas Mihály, Fallen- bückl Tivadar, Haán Győző, Párká­nyi Norbert, Kriseb Jenő, Sztanko- vies Anna, Walter István, Castiglio- ne László, Freyberger Miksáné, Fe­kete Géza, Schalter Sándorné, Új­laki Gyula, Égedi István, Sille Jó­zsef, Sempter Károly, Reischl-Réw Sándor, Nider István, Lathwesen Gyula, Varga János, Rózsa Géza, Unghváry Elemér, vitéz Balogh De­zső, Ferenszky Károly, Sterniczky Istvánná, Farkasházy József igazga­tókat és mintegy 300 tanítót. Bednárz Róbert elnöki .megnyi­tójában rámutatott arra, bogy a Ke­resztény Tanügyi Bizottság nemzet- építő munkát végez. Nem anyagi érdekek, hanem ideálok hozzák egy táborba a tanügyi tisztikar tagjait. Legfőbb célunk nemzeti létünk fenn­maradását biztosítani azzal, hogy a lelkekbe lángoló tüzet gyújtsunk a haza önfeláldozó szeretetéhez. A magyar íajisághoz való ra­gaszkodásra kell nevelni az ifjú ságot a magyar nemzet törté­netében kimagasló hőslelkű fér­fiak példáján át. Ezt a célt akar­juk szolgálni mai ünnepélyünk­kel is, midőn Rákóczi és dicső kora emlékének hódolunk. A nagy tetszéssel fogadott meg­nyitó beszéd után Nagy Adorján, a Szímüvészeti Akadémia tanára Gyula diák Magyar Miatyánk-ját szavalt^ el mély hatást keltőén. Wolff Károly dr. viharos tetszés- nyilvánítások mellett állott fel ez­után, hogy elmondja ünnepi beszé­dét, amelyben jellemezte Rákóczit, mint teremtő lelket. Magasszárnya- lású szavakkal gyújtott láng.ot a tanítólelkekben, a zsúfolásig telt te­rem feszülten figyelő közönsége szí­vében. Rámutatott arra, hpgy a ma­gyar szabadságjogok önfeláldozó hőse egyházának hű fia volt, aki máglyán képes meghalni nemesve- retű ideáljaiért. Kifelé gyújtott lel­kének galvanizáló erejével, tüzével, befelé tele volt humánussággal. Rákóczi teremtő lélek volt, aki nem halt meg a magyar nemzet számára, hanem tovább él. Szelleme kisugározza azokat a lelki energiákat, amelyeket életében pá­ratlan kitartással és önfeládozással . gyűjtött. — Ma párhuzamot vonunk Rákó­czi korával — mondotta Wolff —, akkor sok közös vonást találunk, Rákóczi a hazáért és a szabadságért bontott zászlót és mégis, de sokan nem értették és értékelték hősi küz­delmét. Évtizedek, évszázadok tel­nek el, míg a nemzet egyetemes hó­dolattal tiszteleg azelőtt, aki a te­remtőlélek tragédiáját végigszen­vedte. A nagy kuruc fejedelemnek nemcsak külső ellenségekkel kelleti küzdenie, hanem közvetlen környe­zetében is akadtak gáncsoskodók. És nem látjuk-e vájjon, hogy ma is akadnak? Akit életében nem értettek meg, annak kétszáz év múl­va fényes, pompás temetést rendez­tek. — Itt is a sors tragédiája követ­kezett be. Mikor a magyar nemzet függetlenségét névleg visszakapta, azt a helyet, ahova hős Rákóczit, a kurucok vezérét eltemettük, Kassát elvették tőlünk. A megpróbáltatások nehéz nap­jaiban nekünk is azon két erős pillérre kell építenünk, amint azt Rákóczi cselekedte. Sugárzó szellemének ténye: a vallá­sosság és hazafiság. Halálában is — Az Uj Budapest tudósítójától. — Az Uj Budapest útján jelentette be Szendy polgármester nemrégiben azt a nagyszabású elgondolást, hogy kezébe veszi a. főváros tulajdoná­ban levő telkek elhanyagolt problé­máját és olyan megfelelően irányí­tott parcellázási akciót kezdemé­nyez, amely igen nagy jelentőségű a város fejlődése és az építőipar fellendülése szempontjából, de szo­ciális és városrendezési nézőpont­ból is. A polgármester ezen kijelen­tései nem a pusztába kiáltott sza­vak: a városrendezési üggyosztály, amelynek hatáskörébe tartoznak tudvalévőén a fővárosi telkek, már megdicsőítette a nemzeti gondola­tot. Az ifjúságon át ezt a szellemet akarjuk éleszteni, hogy visszasze­rezzük 1Kassát és feltámasszuk Magyarországot. Szűnni nem akaró zúgó tapsvihar fogadta a mélyenjáró, magával ra­gadó, hatalmas ünnepi szózatot. Hámory Imre, a m. kir. Operaház tagja, tanító kurucnótákat éne­kelt Veres Károly cigányprímás ze nekarának kísérete mellett nagy si­kert aratva. Castiglione László polgáriskolai igazgató hazafias tűzzel szavalta ha tásosan Kenesy Béla gyönyörű köl­teményét: Rákóczi él... Laurisin Irén operaénekesnő, szé­kesfővárosi tanítónő énekelte Ka­csok: Rákóczi megtérését művészi bravúrral. Urbányi József zárószavai után a felejthetetlenül szép Rákóczi ünnep­ség véget ért, melynek rendezési ér­deme Pirovszky Lajos polgáriskolai tanáré elsősorban, aki a kulturális bizottság élén fáradhatatlan tevé­kenységet fejtett ki az ügybuzgó rendezőséggel: Remsey Győzővel, Serey Ágostonnal, dr. Kenesey Bé­lával, Kárpáti Ottóval és Benzsay Gyulával. is megtette a megfelelő előkészüle­teket, hogy Szendy Károly elgondo­lása rövidesen a megvalósulás stá­diumába kerüljön. Erről a munkás­ságról, amelyet az ügyosztály ki­váló vezetője: Kenwelen Ágoston műszaki főtanácsos irányít, illetékes helyen a következőket mondották az Uj Budapest munkatársának: — A városrendezési ügyosztály a legnagyobb örömét fejezi ki azon, hogy a fővárosi telkek elhanyagolt problémája végre a megoldás stá­diumába jut. Szó van arról, ami­re vonatkozóan két esztendővel ez­előtt tettünk előterjesztést, hogy megfelelő időközökben, anélkül ter­mészetszerűen, hogy az ingatlan- piacot megrázkódtatások érnék, ár­veréseken adunk el fővárosi telke­ket, amint azt most a Fővárosi Köz­munkák Tanácsa is teszi. Annak idején össze is állítottuk az eladás­ra alkalmas telkek listáját; ez a lista mintegy 200 telket tartalma­zott, részint a pesti, részint a bu­dai oldalon, amelyek építkezésekre alkalmasak és amelyekre a főváros­nak már semmiféle telekpolitikai, vagy városrendezési szempontból szüksége nincsen. Mindenesetre azonban meggondolást igényel, he­lyes-e az árverési rendszer, főleg annak állandó alkalmazása, mert nem kétséges, hogy az eladási rend­szer nagyon lecsökkenti az árakat. Már pedig természetszerűen nem kí­vánjuk fillérekért elprédálni a fővá­ros vagyonát. — Nem kétséges, hogy magán­kézből való eladás utján sokkal jobb árakat lehet elérni. Ilyen eladások most is folyamatban vannak. Igen fellendült a telekcserék száma is. A telekcsere a költségvetés szűkre- szabott keretei között majdnem egyetlen telekszerzési lehetőség a főváros számára. Sokan vannak, akik telkeiket, amelyeket szabályo­zási, illetőleg városrendezési célki­tűzések és telekkönyvi bekebelezé­sek miatt beépíteni nem tudnak, el­adásra felkínálják a fővárosnak. Ezeket a telkeket természetszerűen meg kellett, hogy vegyük, előbb, vagy utóbb, azonban pénzünk nin­csen reá. Most úgy oldjuk meg a problémát, hogy a telkeiket eladás­ra felkínálóknak cserét ajánlunk Megjelöljük azokat a tekeket, ame­lyeket az ő telkéért hajlandók va­gyunk kicserélni. Számos esetben létre is jön a csere, nem jár rosszul a főváros sem, az eladó sem. Ter­mészetesen sok olyan telektulajdo­nos is van, aki a főváros kárára jelentékenyen nyerni akar a telek­cserén. Drágán akar eladni és ol­csón venni. Ezekkel természetesen a főváros nem köthet üzletet. —- Hogy a telekcsere-akció mennél nagyobb mértékben fejlődhessen és amennyiben a főváros az árverési rendszerre tér át, megfelelő parcel­lázások álljanak az árverés, esetleg a magánkézből való eladás céljából a főváros rendelkezésére, a legköze­lebbi jövőben hozzákezdünk a Krausz-Mayer-féle telkek egy részé­nek parcellázásához. Ezek a telkek a bérletből most felszabadultak és a főváros belső területein fekvő tel­kek különlegesen alkalmasak arra a célra, hogy parcellázzuk és eladjuk őket. — Ezzel a, munkálattal az ősszel készen leszünk, amint, hogy a polgár- mester nagyszabású elgondolása a rengeteg . előmunkálat miatt úgyis cs,ak az őszi hónapokban válhat valóra. Fotócikkek Szakáll Géza szaküzletében BUDAPEST, V., DOROTTYA-UTCA 1. Amatőrfelvételek kidolgozása LElCft GÉPEK, KELLÉKEK, KIDOLGOZÁSOK SPECIÁLIS SZAKÜZLETE Proczeller Bálint könezcf mester Budapest, X., Korponal u. 11. Telefon : 48-1-32. A legkedvesebb pesti ßely, a* ANGOC UJ tarka 6let és nagy meglepetések. A nyár művészi életének szenzációi. Minden csütörtökén hazai és nemzetközi művészekkel nagy elite-esték. A m. klr. Operaház tagjaiból alakult zenekar hangversenyei. A Budapesti Szlmfónikus zenekar koncertjei. Berkes Béla 50 tagú cigányzenekarával és kedvenc művészekkel nagy magyar esték. lhe Great Melody Band monstre jazz tarka műsorai. Katonazene a rendőrzenekarral. Gyermekdélutánok. A ma emberének szórakozóhelye Városrendezési szempontból szükséges telekállományát csere utján növeli a székesfőváros A bérletből felszabadult Krausz Mayer telkek egy- részét parcellázzák és árubabocsátják — A meg­valósulás utján a polgármester nagyszabású akciója

Next

/
Oldalképek
Tartalom