Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-06-01 / 22. szám
2 nj’.JillfíjiPFST 1935 június 1. len lesz megállapítani, hogy a szanálási munka befejeződött. Nincs kétség afelől, hogy a szanálás egész komplexumának likvidálására elérkezett az utolsó óra. Ezt a kérdést nem szabad őszre halasztani, hanem — miután úgy a autonómia, mint az adminisztráció meg van győződve a szanálási rendelkezések fölöslegességéről, sőt maga a kormányelnök is elismeri ma már e rendelkezések elhibázottságát, még a nyári szünet előtt le kell venni a szanálást és pedig véglegesen á városháza napirendjéről. Nincs itt más út, mint visszatérni az egyedül alkotmányos, az autonómiára támaszkodó városkormányzati módszerekhez. Szerintem helyes volna, ha az egész fővárosi novellát a kormány hatályon kívül helyezné. Én a belügyi tárca tárgyalása során konkrét indítvánnyal óhajtok a képviselőház elé lépni és szeretném, ha a belügyminiszter úr, aki iö- városi ember és akit nem a szolgabíró mentalitása, hanem az européer gondolkodásmódja jellemez, megragadná ezt az alkalmat és hatályon kívül helyezné elődjének szerencsétlen törvény- alkotását teljes egészében. Attól sem riadnék vissza, hogyha ez az intézkedés a törvényhatósági bizottság régi létszámának visszaállításával járna és a mostani választási eredményekből egy újabb skrutiniummal egészítenék ki a törvényhatósági bizottságot a régi létszámra. — Rá akarok mutatni a törvényhatósági tanács visszaállításának fontosságára is, mert a városházi ügyek mai vitelét tekintve, egyre fokozódik bennem az a meggyőződés, hogy a közgyűlési és a polgármesteri hatáskör közé feltétlenül be kell iktatni egy középső szervet, mert csak így lehel a közigazgatást egyszerűsíteni és a polgármestert tehermentesíteni. Ez a kérdés is automatikusan megoldódnék, ha az 1934: XII. t. cikket a kormány hatályon kívül helyezné. Keleten, ahol az emberiség bölcsője ringott, kígyókkal és az ottani évezredes hókusz-pókuszokkal, vadnyugaton és az inkáJk földjén különböző varázsszerekkel, Görögországban Pythia módszerével, az ősmagyaroknál táltosok és garabonciások közbenjöttével folyt a jóslás. A modern jóstudomány tenyérből, kártyából és más egyéb eszközökkel misztikus világítás mellett kápráztatja a jóslásban hívőket, természetesen kellő pénzösszegek lefizetése meUett. A legegyszerűbb jóslást tízfiüérnyi díj meUett a kopott toUazatú papagály végzi a Városliget zeg-zugos sétányain. Ezért a pénzért egy ládából húzza ki a papagály a ligeti börtönviselt gang- sztereknek a jóscédulát: „Ön nagy jellem, bátor, szókimondó, tisztességes, stb., stb.“ * A régi városligetben volt egy néni, aki aranyrojtos, vörös bársony drapériával díszített emelvényen állt és egy vízzel telt fokmérő üveg aljára buktatott le kézicsengö rázása és bíztató szavak között egy fabábut a húsz fillért fizető és jóslást kérő cselédlánynak: — Kis mi ni max, teljesítsd kötelességedet! Míg a bábu a bíztató szavakra csöngetés közben az üvegváza fenekére le- száílt és újból felkeringett, a néni hogyhogy nem, kézbevett egy fővárosi, vagy Petrovácz Gyulának ez a nyilatkozata egyrészt világos képet fest a mai városházi helyzetről, másrészt rendkívül érdekes javaslatokat tartalmaz a városigazgatás jövőjének várható alakulása tekintetében. vidéki fényképészeti műteremből kiselejtezett fotográfiát, amely egy jóképű, lövészbojtos „Zugsfiihrer“-t ábrázolt. A fotográfiát jelentős mosolygás és kacsintás közepette a markába nyomta az ámuló szeplős, vagy ripacsos képű pesz- tonkának és hozzáfűzte: — Ez lesz kiszasszony a vőlegénye! Ezt hozta fel a minimax! * A minimaxos néni már régen meghalt, sőt a keménytekintetű, kisuvickolt bajuszú zugsführer úr sem elevenedett meg soha a fénypapíron, de a jóslásban hivő pesztonka talán még ma is rendületlenül várja a kiválasztottját, mint Madame Butterfly a maga Pinkerton- ját. , * A június 2. és 3-iki budapesti törvényhatósági választásokkal kapcsolatban is nagyban folyik a jóslás. Miután áldozó-csütörtök előtt végle- geződött az induló pártok száma, a vá- jákosok, táltosok és garabonciások, keresztények és zsidók, Nepisták és ellen- zékiek, sőt a boletta-kiizdelemben teljesen lemaradt nemzeti szociaüsták is papírt és ceruzát ragadtak és számoltak, szoroztak, osztottak és kivontak és így áldoztak áldozó csütörtök reggel a jóslási fantáziájuknak, vájjon melyik pártnak mennyi városatyja lesz? j A szorzók, osztók, ki- és bevonok egyértelműen fogadkoztak: — ,,Az én jóslásom a helyes! Gömbösnek ennyi, Wolffnak annyi, Rassaynak egy maroknyi; szegény Fridrichet sajnálom, Ripka papát pedig várom!“ — — „Így lesz, úgy lesz, nem tévedek, hisz jóslásomról jól ismerhettek!“ A jósok az asztalnál összevesznek, kibékülnek, reménykednek, keseregnek. * A jósokból ezen a héten jó sok van. Csak egy jós hallgat. A ligeti papagály. A kopott tollú papagály nem jósol, mert nincs ládájában arra cédula, hogy miként, mily egységekkel alakul az 1935-ös városháza. CQCI GC“ szellőző- jjjbUkLUCi berendezések SCHUBAUER FERENC magánmérnök Budapest, 111., Föld-u. 51. TELEFON: 62—2—06. ____________ Ju nius hó 1-én, 6-án és 8-án délután Hérakor Qgetö'versenyek JV0VES2 ^ aususztust°l szeptember közepéig van távol hivatalától. A FOKOZOTT IZGALOM jegyében — amennyiben a túlfeszített izgalom fokozásáról egyáltalában szó lehet — telik el a városháza utolsó hete a községi választások előtt. Fojtott sugdolózás, jóslások és találgatások a boltíves folyosókon és végig a hivatalokban! Amit egyáltalában nem is lehet csodálni, mert hiszen, ha valakiket, hát a tisztviselőket érinti közelről, igen közelről ez a választás. Szendy polgármester szinte az egyetlen, aki ezekben a forró napokban is megőrzi nyugalmát és hidegvérét. A tőle megszokott lelkiismeretességgel és precizitással intézi a főváros ügyeit, tartja változatlan eréllyel kezében a közigazgatás gyeplőjét. A folyó munka százezer teendőjén, a súlyos reprezentációs kötelezettségeken felül is tele van energiával és tervek tömegével a város első polgára. * ' AZ ELNÖKI ÜGYOSZTÁLYBAN ILYENKOR készen szokott állani a pontosan kicirkalmazott szabadságolási előterjesztés. Junius közepén már szabadságra megy más eszten- tendőkben a főtisztviselők első csoportja, a második cso/>ort pedig A mai zűrzavaros várospolitikai helyzetben mindent lehet csinálni, csak terveket nem. Nyoma sincs még semmiféle tanácsnoki szabadságnak, senki sem tudja, mikor végződik majd a közgyűlési szezon. Kétségtelen, hogy az új törvényhatóságra még a nyári szünet előtt a problémák egész sora vár, olyan problémáké, amelyek halasztást semmi körülmények között nem tűrnek. A szaktanácsnokoknak pedig a polgármester intenciója szerint azokon a közgyűléseken, amelyeket ügyosztályuk körébe tartozó polgármesteri előterjesztések kerülnek eldöntésre, jelen kell lenniök. Ily körülmények között julius közepe előtt nem mehet szabadságra egyetlen főtisztviselő sem. Viszont kétségtelennek látszik, hogy a nyári szabadságok a városházán októberig el fognak húzódni. í* POÉTIKUS SZÉPSÉGEKKEL TELT BESZÉDET mondott Liber Endre alpolgármester a Kiskunhalason vasárnap felállított Orszdgzdszló avatásán. — A francia—német háború után — mondotta többek között Liber Endre — mikor a németek Elzász- Lotharingldt elvették a franciáktól és azt Németországhoz csatolták, Párisban az Elzász-Lotharingiát jelképező szoborra a franciák gyász- fátyolt borítottak nemzeti gyászuk jeléül és ez a gyászfátyol mindaddig ott maradt a szobron, amíg Elzász- Lotharingiát a franciák visszakapták. A mi Országzászlónkat nem borítja gyászfátyol, pedig a mi Országzászlónk is a magyar fájdalomra, a trianoni gyászra és a velünk elkövetett súlyos igazságtalanságokra figyelmeztet. A gyászfátyol helyett a mi zászlónkat félárbocra engedve lengeti a szél és félárbocra engedve marad mindaddig, amig a mi gyászunkat, a mi fájdalmunkat a napsugaras magyar igazság eljövetele meg nem szünteti, hogy azután az árboc tetejére felhúzva hirdesse a magyar trikolór időtlen időkig az ezeréves magyar nemzet történelmi hivatását. Hatalmas lelkesedéssel fogadott beszédét az alpolgármester a következő szavakkal fejezte be: — íme most Kiskunhalason is felavatom az Országzászlót, hirdesse ez az Országzászló is ugyanazokat a nemes és fenkölt eszményeket, amelyeket hirdetnek a Budapesten és az ország különböző helyein már eddig felállított Odszágzászlók. Ennek az ősmagyar városnak a falain belül is ttt fog állani a hazafiúi érzéseknek az a szimbóluma, hogy ünnepnapokon és hétköznapokon egyaránt mindnyájunk lelkét át és átjárja a soha nem kisebbedő magyar hazaszeretet! * VITÉZ BARÁTI HUSZÁR BÉLA másodéves joghallgató, Huszár Aladár volt polgármesternek, az OTI elnökének fia, húszesztendős korában meghalt. Temetésén, amely szerdán délután folyt le a Kerepesi- úti temetőben, a főváros számos fő- tisztviselője vett részt. A népszerű volt főpolgármester családi gyásza alkalmából a városházáról a részvét és a szeretetteljes együttérzés számos nyilatkozatával keresték fel. * A NAPILAPOK között folyó éles versenyben az egyik lapkoncern azzal a tagadhatalanul ügyes ötlettel igyekszik híveinek számát szaporítani, hogy születésnapi versenyeket rendez. A születésnapi verseny lényege abban áll, hogy az év három. százhatvanöt napja közül kisorsolnak egyet, borítékba pecsételik és közjegyzőnél helyezik el. A lap igazolt előfizetői közül annak, aki a borítékba zárt szerencsenapon született, tízezer pengő üti a markát. Ha azonban többen születtek azon a bizonyos napon, akkor a kiadóhivatal az idejében jelentkező szerencsés előfizetők között egyenlő arányban szétosztja a tízezer pengőt. Miért nem jósol a ligeti papagály?
