Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-01-19 / 3. szám

UJ BTUliPFSI 1935 január 19. üzemrendezési kívánság is szívügye lesz Szendy polgármesternek. Az új földművelésügyi miniszter pedig bizo­nyára már csak a különböző foglalko­zási ágak és társadalmi osztályok össz- hangos élete érdekében is beszünteti az árdrágítás elgondolását, amely mint látjuk, talán egy-két szemfüles ember kivételével senkinek sem használt, ha­nem mindenkinek ártott és azt az irányt követi, amelyet meg vagyok győződve, az egész város egyhangú óhajaként fentebb jeleztem, amely közmegelégedésre válhatik. WoliSKároly szózatával megalakult a Keresztény Klub A keresztény és nemzeti gondolat nélkül a magyar társadalmat a materializmus hullámverése közben a második ezer évre megszervezni nem leket! egyaránt, hanem a jó kereskedő jó polgári gondosságával kell végez­nie a feladatát, amely a saját mél­tányos haszna mellett egyaránt szol­gálja a termelés és fogyasztás ér­dekeit. Kapcsolat létesítendő a sertés és marhavásár, valamint a különböző piacok és az üzem munkája között és ennek a munkának az irányítása a vásárjogot is gyakorló ügyosztály ke­zében legyen. Az üzemszabályzaftal kiépítendő új szervezetnek figyelemmel kell kísérnie a főváros területén lévő szükségletet és a földművelésügyi kormány megfe­lelő szerveivel kapcsolatban nyilván kell tartani az ország tej'melésének a mennyiségét és mindig arról gondos­kodni, hogy a mindenkori szükségletek az élelmicikkeknek kellő időben és kellő helyről való felszállításával illő áron elégíthesse ki; ebben a tekintet­ben a magánk er esked,ele mnek is útmu­tatásul szolgáljon és segítségül legyen. Az élelmiszereknek aként történő he­lyes igénybevételével látja a kormány a kivitelre maradó mennyiséget és úgy lehet beosztani, hogy a kivitel a meg­felelő helyről minél kisebb költséggel eszközöltessék. A lelépett földművelés- ügyi miniszter azt mondotta, hogy ö a mezőgazdaság érdekében az árdrá­gítás minisztere. Azt is mondta, hogy a külföldre potom pénzért kivitt vaj többletárát a budapesti fogyasztókkal fizetteti meg. Termelő és fogyasztó egyaránt súlyosan érezte ennek a ferde felfogásnak a következményeit. A polgármester a közgyűlés támoga­tásával erős hangon igyekezett rá­venni felfogása megváltoztatására, hogy a főváros közélelmezését ol­csóbbá tehesse. A főpolgármester bizonyára ma is ezt az álláspontot képviseli. Az új polgármester pedig bizonyára magáévá teszi az elődje és a közgyűlés felfogá­sát. Ha pedig ez megtörtént, úgy nem­csak a drágaság elleni felirat, de az — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Keresztény Községi Párt vezetőségé­nek régi elhatározása valósult meg a mai napon, amidőn Budapest keresztény tár­sadalmának színe-javából megalakult a Központi Klub. Az alakuló közgyűlést szerdán este hét órakor tartották a klub Városliáz-uccai helyiségében, többszáz főnyi közönség jelenlétében. Az elnöki széket a gyengélkedő Wolff Károly he­lyett Csilléry András foglalta el. Felké­résére Nagy László dr. felolvasta Wolff Károly elnöki megnyitóbeszédét: — A magyar közéletben — mondja Wolff Károly — legnagyobb hatóereje mindig a politikának volt. A mai idők­ben ezt túltengő egyoIdalúságnak is le­het nevezni, de vitathatatlan, hogy a múltban e tulajdonságunk egyike volt azoknak a konzerváló erőknek, amelyek biztosították nemzetünk létét. Ez a tulaj­donság jelenti a közélet megnyilvánulá­saival szemben mutatkozó érdeklődést. Pedig csak a közélet az a hely, amely biz­tosíthatja a helyes lelkiség érvényesülé­sét. Mostanában, amidőn a gazdasági élet fokozott jelentőségre tett szert, némi el- lanyhulás mutatkozik a közélettel szem­ben. Nem lenne azonban kívánatos, ha a magyar Icözélet veszítene inténzívitásá- ból, de nem is erről van szó, hanem arról, hogy az emberiség lelkülete megválto­zott. Az alkotmány továbbra is nélkülöz­j keletien nemzeti életünkben és fennmara- I dásunkban. Mert igaz az a tétel, hogy ahol alkotmány van, ott van szabadság és ahol szabadság van, ott termelődik ki a kultúra. A politikának nem lehet fel­szívnia, es eltüntetnie a társadalom szer­vezettségét., mert a valódi alkotmányos­ság alapfeltétele a gerincse és jellemet tisztelő társadalom. A klub-alakulás olyan szervezetet kíván állítani a A'áros- házi politika mellé, amelyben szabadon éi’vényesülhet a polgárok szándéka, kí­vánsága és elgondolása. Ennek az el­gondolásnak társadalmi vonatkozásban is mellőzhetetlen alapfeltétele a rendíthe­tetlen kei'esztény nemzeti alap. Egy­értelmű ez a nemzeti létet biztosító ön­védelemmel. Ez a klub rendíthetetlen har­cosa, művelője és hirdetője lett a keresz­tény nemzeti gondolatnak, minden ízében és porcikájában, mert enélkül a magyar társadalmat a materializmus és hitetlen­ség hullámverése közben a második ezred­évre megszervezni nem lehet. Megfonto­lás és ingadozás nincs. Elhatározásra és határozott cselekedetik van szükség' és a klub megindulásának pillanatában mi tisztázzuk ezt az elvi alapot. így akar­juk felépíteni a városi élet társadalmi megszervezését. Nem kertelünk, nem al­kuszunk, hanem egyenes úton, tiszta munkát végezve haladunk a cél felé, tá­masztéka akarunk lenni a városházéinak, erőforrása politikájának. Amidőn az alapkövet leteszem, hittel állítom, hogy a lelkekben lerakott alap százszor erő­sebb minden betonnál, ez biztosítja a nemzet létét és ez vértezi fel a nemzetet olyan lelkiséggel, amely képessé teszi mindannak visszaszerzésére, aminek el­vesztése felett ma könnyeket hullat. Betonmunka ez a társadalmi szervezke­dés, amely a krisztusi igazságok erejé­nek tudatában megy előre és küzd gyer­mekeink, az ifjúság, a munkásság és a polgári társadalom jogos erkölcsi és anyagi érdekeiért. A közgyűlés lelkes tetszéssel fogadta Wolff Károly felolvasott szózatát, amely­nek elhangzása tán Csilléry András mon­dott beszédet. Meleg szavakkal vázolta a klub célkitűzéseit és javaslatot tett arra, hogy' a távollévő elnököt a közgyűlés bi­zalmáról biztosítja. Ezután Gyurkovich Henrik dr. felolvasta az alapító tagok névsorát, majd a közgyűlés egyhangú szavazással megejtette a választást. — Elnök Wolff Károly, alelnök Bednómz Köbért, Csilléry András, Ernszt Sándor, Homonnay Tivadar, Krizs Árpád, Lázár Ferenc, Müller Antal, Petrovácz Gyula, Raffay Sándor, Szőke Gyula, Toperczer Ákosné, Verebéig Jenő; titkárok Gyurko­vich Henrik és Birlcás Géza; ügyész Szakáll Antal; klubigazgató Mackó Vil­mos Ede; ellenőr Cselényi Pál, háznagy Petritz Ferenc és Szigethy István; könyv­táros vitéz Temesy Győző. A választ­mány tagjaiul a párt törvényhatósági bizottsági tagjait választották meg, a számvizsgálóbizottságba pedig Nenida Nándort, Pilis Károlyt és Véirady Jánost küldték ki. Közgyűlés után százhúsz terí­tékes társasvacsora következett, amelyen több felszólalás hangzott el. Sóz, vizvezeMatornázisi, líiiesi szereléseket sä megkönnyitett fizetési feltételekkel. Költségvetés, tervezés díjmentesen. Tóth Zoltán csatornázási vállalkozó BED APES, VII., BAKOSS-TÉR 15 vXRosMtínmmi A MOST LEZÁRULT HÉT általá­ban a csendé és a nyugalomé volt a Városházán: mindössze három ülés volt, a közigazgatási bizottságé hétfőn, ahol hivatalosan is köszöntötték a bi­zottság ülésén első Ízben megjelenő Szendy polgármester és az igazoló választmányé, ahol viszont csütö7‘tökön csaptak össze Glück s t hal Samu és K r i v o s s Árpád. Az elnöki szak- bizottság ülésezett még a héten, elin­tézve Hamvasy és Bucsánszky kerületi tanácsnokok és Gárdonyi főlevéltáros nyugdíjazását. Közgyű­lés nem volt, ha összehívták volna, sem akadt volna érdemleges tárgy. * SZENDY POLGÁRMESTER tudva­lévőén rendeletet adott ki, amely sze­rint a tisztviselők ezentúl a legna­gyobb pontossággal kötelesek betar­tani a hivatalos órát. Maga a polgár- mester nyáron ötkor, télen hatkor kel föl, ifjúsága óta hozzá van szokva a korai felkeléshez. — Könnyű Szendyn ele! — mondják keserűen a városházán! Hoz­zá van szokva a hajnali fölkeléshez, de mit csináljunk mi, akik eddig bizony reggel nyolc órakor, amikorra most bent kell már leni a hivatalban, eddig a másik oldalunkra forrdultunk jó me­leg ágyunkban! 1 . Nem kétséges, hogy Szendy akkor is korán kelt fel és elsőitek jött be a városházára, amikor még nem volt pol­gármester. Visegrádi nyaralójában az volt a legkedvesebb szórakozása, hogy reggel ötkor kiült a kertjébe, olvasgat­ni, vagy aktákat tanulmányozni. Szendy Károly évtizedek óta nyáron háromnegyed nyolc órakor, télen nyolc­kor pontosan bent volt a hivataléiban és fogadta a referenseket, akik kény­telen-kelletlen alkalmazkodtak főnökük szokásához. — Csöbörből w e k er b e es­tünk — sóhajtoznak a városházán. — Borvendég a fizetésünket akarta elvenni, Szendy a hajnali álmunkat viszi el.. . * DE Ä PARANCS, PARANCS! Ha lázadoznak is a tisztviselők, főleg a tanácsnok urak, akiket hetenként két­szer értekezletre gyűjt össze szobájá­ban Szendy polgármester, nyolc órakor íróasztalaiknál ülnek, sőt ülési napo­kon háromnegyed nyolckor, mert hi­szen mielőtt a polgármesterhez men­nek, előbb még referensekkel is fog­lalkozni kell, meg kell beszélni velük a polgármester elé kerülő aktákat. Így esik, hogy azok a tanácsnok urak, akik reggelenként elpepecselgét­nek a borotválkozással, öltözéssel, bizony hatkor, fél hétkor kénytelenek már felkelni. Ami pedig a nehezen derengő téli hajnalokon nem meg­vetendő teljesítmény. Panaszko­dott is az egyik ügyosztályt vezető tanácsnok a polgármesternek: — Szörnyű ez, polgármester uram! Volna, egy tiszteletteljes kérésem: Légy szíves, adj nekem felmen­tést ft hét órai felkelés alól! — Rendben van — válaszolta moso­lyogva a podeszta — megkapod a föl­mentést! — Igazán? Köszönöm szépen, pol­gármester úr! Szóval nekem n e m kell hét ór ak o r felkelnem és nyolcra bent lennem. — Nem kell hét órakor felkelned, jogod van f é l hétko r i s felkelni — zárta le a vitát Szendy polgármes­ter — de nyolc órára pontosan bent kell lenned a hivatalod­ban, akár hétkor, akár fél hétkor is kelsz fel! * BUCSÁNSZKY BERTALANT, Kő­bánya nyugalombavomdó elöljáróját búcsúztatjuk e sorokban. Bucsánszky tanácsnok, aki a■ múlt év októberében töltötte be harminckilencedik szolgá­lati évét és a jövő hónap ötödikén lesz hatvan esztendős, az elnöki szakbizott­ság határozata értelmében május else­jével nyugalomba vonul. Bucsánszkyval a régi városházi gárda egyik oszlopos egyénisége megy a jól megérdemelt penzióba. A harminc­kilenc szolgálati évből mindössze hár­mat töltött szolgálati ideje elején az elöljáróságon és ötöt, mint tanácsnok elöljáró Kőbányán, a szolgálati ideje végén. A közbeeső harminc a központ­ban telt el. Hosszú ügyosztályi szolgálatát a k omol y és s z o r g a l m a s alkotó munka jellemzi; a tanügyi osztályban, az iskolákban a háború alatt a katonai kórházak felállítása és később meg­szüntetése körül foglala toskodott, i amiért is a második osztályú polgári I érdemkeresztet kapta, Működésének súlypontja azonban a városgazda- sági ü g y oszt á l y r a esik, ahol teljes 11 esztendeig működött, mint vezető-hely sties. Abban a nagyszerű alkotó lendületben, amely Bérezel Jenő, majd később Édes Endre ta- nácsnoksága alatt a városgazda-sági ügyosztály munkásságéit a háború utáni években annyira jellemezte, je­lentékeny része van ft halk, derék, megbízható Bucsánszkynak is, 1929 márciusában választották meg tanácsnok-elöljáróvá Bucsánszkyt, akit Kőbánya vezetésében bízott meg a pol- ; gármester. Bucsánszky nagyszerű or­ganizáló képessége becsületes igyeke­zettel sokat lendített Kőbánya köz­egészségügyi, építésrendészeti és kul- '• túrális helyzetén. Valóságos atyja ő via is a kőbányaiaknak., akik pártkü- lönbség nélkül a szó szoros értelmében r a j o n g a n a k crle. Valóban integer vitel scelerisque purus hosszú közéleti pályája. A kitűnő köztisztviselő min­den attribútumával ékeskedő egyéni­sége évtizedekkel nyugalombavomdása után is élni és hatni fog polgártársai emlékezetében! ; * KENÉSÉNÉL BEFAGYOTT A BALATON — ezt az igazságot az el-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom