Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-05-11 / 19. szám

1935. május 11. 7 Törhetetlen hűséggel Wolff Károly mellett a keresztény asszonyok — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Keresztény Községi Párt helyi­ségében teadélutánt rendezett a Ke­resztény Magyar Aszonyok Párt- szövetsége. Toperczer Margit meg­nyitója után Toperczer Ákosné emelkedett szólásra s hangoztatta, hogy a keresztény magyar asszo­nyok törhetetlen hűséggel állanak a Wolíf Károly által képviselt gondo­lat mellett. Felszólalt Wolff Károly is és azt hangsúlyozta, hogy munkálkodása során mindenütt biztosítani fogja a Keresztény Községi Párt hivatalos női szervezetének működését. Be­széde végén a keresztény ideálok melletti kitartásra buzdította a je­lenlevőket. Az utolsó szónok Szőke Gyula volt, aki a maga részéről is felhívta a keresztény asszonyokat a tör­vényhatósági választások alkalmá­val önzetlen munkájuk továbbfoly­tatására. Eugenika és világnézet. A B e d- n á r z Róbert prelátus elnöklete alatt ál­ló Keresztény Tanüg yi Bizottság nagy ér­deklődés mellett tartott gyűlést. U r b á- n y i C. József ismertette az időszerű tan­ügyi szociális kérdéseket. M o s o n y i Ferenc tanító és R e m s z y Győző ny. egyetemi magántanár hozzászólása után, Somogyi József dr. egyetemi tanár nagyszabású előadást tartott Eugenetika és világnézet cí­men. Szőke Gyula dr. főrendiházi tag a kérdéssel kapcsolatosan reámutatott a szülői értekezletek fontosságára, me­lyek hívatva vannak felvilágosító munkát végezni. UJBTWAPrST Megkétszereződött a millenlum éta a főváros kecsiut-Molata Király tanácsnok és Viola műszaki főtanácsos beszámolói a főváros nagyszabású útépítéseiről az útügyi kongreszuson — Az Uj Budapest tudósítójától. — Szerdán délután a főváros a jános­hegyi vendéglőjében adott vacsorával, amely a fővárosi útak bemutatását kö­vette, véget ért a II. Magyar Út­ügyi Kongresszus. Ez a kong­resszus a maga mindvégig szakszerű és komoly előadásaival nemcsak az azokat végighallgató előkelő szakembereket ér­dekelteddé a városházát is, lévén a fő­városnak egyik fontos közérdekű fel­adata az útak építése és karbantartása. A kongresszuson a főváros négy kiváló mérnök szakembere: Király Kálmán műszaki tanácsnok, Viola Rezső dr., fővárosi műszaki főtanácsos Csepeli Alajos és Gáspár Géza mérnök tar­tottak előadást. Király Kálmán tanácsnok a székesfőváros közelmúlt­ban végzett 9 millió pengő értékű szük­ségmunkákról tartott nagysikerű elő­adást. A többek között a következőket mondta: — A székesfőváros tudatában annak, hogy közegészségügyi és közforgalmi szempontból milyen fontos az út- és csatornahálózat fejlesztése, éven­ként több millió pengőt for­dított erre a célra. Az általános gazdasági viszonyoknak 1931-évben be­következett kedvezőtlen alakulása ar­ra késztette Budapest vezetőségét, hogy a kiadásokat redukálja. így azután az előirányzott út- és csatornaépítések elmarad­tak. Csakhamar kitűnt azonban, hogy hosszabb időre azok el nem odázhatók. Ehhez járult még, hogy a munkanélküliség is egyre fokozódott. —A bajon segítendő, a székesfőváros törvényhatósági közgyűlése 9 millió peng öt engedélyezett út- és csatornaépítési szükségmunkák végre­hajtására. A munkák 1932. év őszén kezdettek meg és két év alatt nagyjában befejezi et te k. A rendelkezésre álló összeg feléből f ő- gyüjtök, két kisebb szivaty- tyútelep és számos mellék­csatorna épült. Az összeg másik feléből elsősorban a már végleges burkolattal el nem látott fő kivezető utak nyertek ideigle­nes makadám helyett tartós szilárd bur­kolatot, amellett több mellékutca is ren­deztetek. Király tanácsnok ezután táblázatok, térképek és képek vetítése kapcsán részletesen ismertette az egyes munkákat. A végrehajtott út- és csatornaépíté­sek révén a főváros út- és csatornaháló­zatának értéke, beleértve a szivattyúte­lepeket, kereken 200 millió pengőre emelkedett. bViola Rezső dr. műszaki főtanácsos a székesfővá­ros újabb útépítéseiről tartott előadást. A székesfőváros különlegesen fontos helyzetét, a nemzetközi és országos há- lózottal való összefüggésében kidombo­rította annak hangsúlyozásával, hogy a mindenekfelett kívánatos budapesti ide­genforgalom növelése érdekében is szükséges a közlekedési rendszerünknek harmónikus megállapítása. Az útépítés technikája évezredes stagnáciő után az utolsó évtizedekben, a közlekedésnek gyökeres átalakítása következtében, oly nagyszabású átvál­tozáson ment keresztül, amely igen ne­héz technikai, de különösen súlyos gaz­dasági feladatok elé állította az intéz­kedő hatóságokat. A székesfőváros útügyi politikáját, tehát az egész útépítési tevékenységet az úthálózatának a mai modern felfo­gásnak megfelelő kialakítása, valamint úttechnikai szempontból a modern új útépítési eljárásoknak al­kalmazása és az újabb nagy- szilárdságú építési anyagok­nak felhasználása jellemzi. A székesfőváros újabb útépítései már ezen elveknek céltudatos keresztülvite­lét igazolják: a modem útépítés a szé­kesfőváros területén úgy a tervezés, mint végrehajtás tekintetében számos szép példában mutatható be. A székesfőváros útügyi tevékenységé­ben határozottan keresztülvitte és al­kalmazta a modem útburkolás alapvető szabályait; az újabb útépítéseit a nagy szilárdság, portalan­Ili vaiiépiDiÉM a inéi varrógép r.-I. kiállításán Uj varrógépmodelleket mutat be a Singer varrógép r. t. a nagy ipar­csarnokban, háztartási és ipari cé­lokra. Ezek a világhírű Singer var­rógépgyárak 1934. évi gyártmányai. Itt van elsősorban az új Singer 200 osztályú univerzális gyorsvarrógép, amely éppúgy alkalmas háztartási, mint hivatásos varrás! munkákra: a velejáró varrási, hímzési és tömési munkálatokon kívül ezen az új Sin­ger varrógépen gomblyukak is köt­hetők, elöállíthatók rajta a külön­féle fajtájú burok- és díszkötések is, továbbá a női divatruhákon any- nyira kedvelt sodrott szélek és kagylópikók, cakk-hímzések, csipke­applikálások, cakk-szegések, zsinór­varratok, hernyóvarratok és trikó­szegélyek, sőt még gombokat is le­het vele felvarrni. A milliméter- fínomságú, hajszálpontos cikk-cakk- öltés lehetővé teszi a legfinomabb habosszövetek eldolgozását és játszi, könnyedséggel lehet ezzel az új uni-i verzális varrógéppel divatos apró­ságokat elkészíteni, mint: női gallé­rokat, öveket és hasonló más dol­gokat. Mindezeket a munkákat a Singer-kiállításon gyakorlatilag is bemutatják. Haladást jelent az új Singer 201. osztályú Singer családi varrógép is, mely a korábbi szerkezetekkel szem­ben vízszintesen elhelyezett körfor­gó szálfogóval van ellátva, amely­nek szellemes megoldása a techni­kailag legtökéletesebbet adja. A legújabban anyira divatossá vált Rya, bordás- és rojtmunkák előállításához szolgáló új Singer vil­lavezető a hölgyközönség körében az otthon feldíszítése terén a leg­nagyobb tetszésre talált. Ezeket a hasznos munkákat is, amelyekre minden háziasszony szeme felcsil­lan, az egyéb varrási, hímzési és tömési munkák mellett a Singer- kiállításon gyakorlatilag bemutat­ják. ság, hézag és síkossá gm e n- tesség, kapaszkodásra való alkalmasság és zajtalanság jellemzi. A székesfőváros kocsiútburkolatai 1896-tól, a millennium évétől mostanáig 3,000.000 m2-r ől 7.2000.000 m2-re emelkedett, tehát ez a te­rület úgyszólván 100%-kal növekedett. Ez az emelkedés annál inkább fontos, mert míg a milléniumi években a mai modern értelemben vett burkolatok mennyisége felkerekítve sem érte e 1 a a 8 % - o t, addig ma ez a székesfő­város nagy kiterjedésű úthálózatának már 70%-a. De nem kevésbbé kell hangsúlyozni a székesfőváros tevékény- ségénél azt az örvendetes tényt, hogy a fő kivezető utai, amelyek az or­szágos hálózatba kapcsolódnak, vala­mint a fontos körforgalmi összekötő út­vonalai, mind modern végleges útburkolattal vannak ellát- v a, továbbá az utóbbi négy esztendőben a nagyvárosi igényeknek és forgalomnak megfelelő jó burkolattal 6 0 0. .0 0 0 m2 vizesmakdámburkolatot épí­tettek át. Csepeli Alajos mérnök a mai modem és különösen Né­metországban és Ausztriában elterjedt kőtözúzalékos makadám át­építési eljárást ismertette. Többek között kiemelte, hogy a kötözú- zalékos eljárás lényeges elöhala- d á s t jelent az eddig használt és hason­ló forgalmi viszonyok között alkalma­zott átitató eljárásokkal szemben, ame­lyeknél a felületen keletkezett réteg el­lenálló képessége oly csekély, hogy a forgalom mértéke szerint egy-két éven­ként teljes egészében vagy részben pó­tolni kell. A javítások következtében felületük idővel egyenlőtlen és hullámos lesz, nem említve, hogy az évenkénti kiadások összegezve tete­mes értéket képviselnek. Az aszfalt-, il­letve kátrányzúzalék burkolatoknál a felület aszfaltszerü, a koptató réteg kellő szilárdságú, teljesen tömör anyag, esetleges megújítása csak évek múlva szüksége. A kötőzúzalékos eljá­rás egyszerűségénél és gazdaságosságá­nál fogva igen alkalmas lesz úthálóza­tunk megjavítására. Közúti és városi forgalmunk nagy része a közölt terhe­lési határ alatt mozog és amennyiben a forgalom, emelkedne, alkalmas a 1 a- pulfog szolgálniteherbíróbb burkolatok számára. Gáspár Géza mérnök előadásában az útépítő anya­gok, burkolatok vizsgálatával és az eredmények értékelésével foglalkozott. Ismertette a székesfőváros út­ügyi intézetében végzett laboratóriumi vizsgálat o- k a t, amelynek alapján a természetes és műkövek, alapbeton, betonutak és cementmakadámutak minősíthetők és rátért a külföldi ezirányú vizsgálatok méltatására is. Különösen a fagyálló- ság és szívósság megállapítását tekinti fontosnak. Majd a betonút haj­lító szilárdságát és kísér­letei alapján annak vizát- hatatlanságát tárgyalta. Elő­adásából a nagyközönséget is érdekel­heti az, hogy a régi rómaiak Kr. u. 80- 90-es években oly szemcse-összetételű betont készítettek, mint amilyen az 1907-ben felfedezett u. n. Fouler- görbének felel meg. Végezetül a kongresszus figyelmébe ajánlotta azt, hogy a székesfővárosi útépítkezéseknél mennyire bevált az az újítás, hogy az építtető hatóság, a vállalkozó cég és az anyagvizsgáló laboratórium szóró- san együttműködik, mert ebből igazán országépítö munka származik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom