Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-01-12 / 2. szám

8 TU BUDAPEST 1935 januái' 12. ounasmitwr A jovű hatén hiinaK az űt-Karhantartest versenytargyaiásohat Epilógus Adonyhoz Kun Elemir Jűszigigazgatö guru a üűrla alott — Az Uj Budapest tudósítójától. — Annakidején nagy port vert fel az a különös hír, hogy váratlanul elbocsátot­ták állásából a Vásárpénztár adonyi bér­gazdaságának vezetőjét, Kun Elemér igazgatót. A váratlan elbocsátás miatt az igazgató többezer pengő végkielégí­tés erejéig pert indított a Vá-sárpénztár ellen és ebben a perben a Kúria nem­régiben mintegy 20.000 pengőt meg is ítélt Kun Elemérnek. Az igazgató azonban nem elégedett meg ezzel az összeggel és újabb pert in­indított most már a Budapesti Húske­reskedelmi Rt. ellen, amely ugyancsak a Vásárpénztár érdekeltségébe tartozik és jogtalan elbocsátásából eredő kártérítési igény címén több, mint 15.000 pengőt kö­vetelt a részvénytársaságtól. Kereseté­ben hivatkozott arra, hogy a váratlan elbocsátása következtében fel kellett osz­latnia kilencszobás lakását, a bútorokat kénytelen volt alacsony áron elkótyave­tyélni, de azzal is kárt okozott neki a vállalat, hogy nem akarták kiadni elbo­csátásakor a működési bizonyítványát. A bíróságok azonban, így legutóbb a Kúria Totth-tanácsa elutasította a jó­szágigazgató keresetét. Az ítélet érdekes indokolása szerint a Kúria nem látott összefüggést az igazgató által panaszolt jogellenes tény — az elbocsátás — és a részvénytársaság által okozott kár — hogy az igazgatónak bútorait alacsony áron kellet értékesíteni — között. Kun Elemérnek a kilencszobás szolgálati la­kást akkor is fel kellett volna oszlatnia, ha nem az általa panaszolt rövid idő alatt, hanem hosszabb idő múlva bocsát­ják el állásából. Azt pedig, hogy a bizo­nyítvány ki nem adása milyen kárt oko­zott az igazgatónak, a per során nem bizonyította Kun Elemér. És hogy a ki- lakoltatási per során 74 pengő 50 fillér végrehajtási díjat kényszerült fizetni, az sem a Budapesti Húskereskedelmi Rész­vénytársaságot terheli, mert a kilakolta- tási eljárás során szabályosan eljáró ha­tóságok intézkedéseit a Kúria nem bí­rálta felül. UJ kiírások: Dunakavics (5000 m8) és dunahomok (1000 m3) szállítására a Budapest Szé­kesfővárosi Közlekedési Részvénytársa­ság részére. Határidő: 1935. hó 18-án, d. e. 10 óra. évi január Uj lábbeliekre, nevezetesen a) altiszti férfi cipő 2360 pár b) altiszti női cipő 910 „ c) temetői szárbetétes cipő 80 „ d) javadalmi-őri férfi cipő 500 „ e) munkás-bakancs I. 588 „ f) munkás-bakancs II. 500 „ g) munkás-bakancs III. 1415 „ h) altiszti box-csizma 80 „ j) tűzoltói zsiros-csizma 100 „ k) halina-zsizma 20 „ Ajánlatok a Székesfőváros Gazdasági Hivatalába nyújtandók be. Határidő: 1935. évi január hó 21-én (hétfőn) d. e. 10 óra. Nyomtatványok és könyvek szállítására a Budapesti Heiyiérdekű Vasutak Rt. részére. Határidő: 1935. évi január hó 21-én 12 óra. Gépkenőcs (40.000 kg tavotta) szállí­tására a Budapest Székesfővárosi Köz­lekedési Rt. részére. Határidő: 1935. évi január hó 22-én, d. e. 10 óra. — Az Uj Budapest tudósítójától. — Az új költségvetés feldolgozását min­den esztendőben az út- és csatornaépítési ügyosztály kezdi el a legkorábban. Köz­vetlenül újév után Király Kálmán ta­nácsnok, az ügyosztály vezetője utasítá­sára az út- és csatornaépítési ügyosztály szakreferensei már hozzákezdtek az esz­tendőről esztendőre visszatérő karban­tartási munkálatok versenytárgyalási kiírásának előkészítéséhez. Erről az ak­cióról illetékes helyen a következőket mondották az Uj Buda­pest munkatársának: — Az Uj Budapest tudósítójától. — Lapunk legutóbbi számában megjelent Amikor nem tudja az egyik ügyosztály, mit csinál a másik ügyosztály című cikk ügyében illetékes helyen a következőket közölték velünk: — Az a telek, amelyről a szóbanforgó cikben szó van, nem a VII. kerületben, a Mexikói-út közelében, hanem a X. kerü­letben, a Bihari-ucca és Balkán-ucca sar­kán van. — Erre a telekre vonatkozólag annak­idején a székesfővárosi anyagvizsgáló intézet, amelynek a számára ideiglenesen átengedett IX. kerület, Soroksári-út 31. alatt lévő irodai és laboratóriumi helyi­ségekből ki kellett költöznie, 1929. évi március hó ó-én előterjesztést tett és az előzetes megbeszélések alapján kérte, hogy a telek az intézet laboratóriumi épületének építkezési céljaira rendelke­zésére bocsáttassák. 1929. évi október ha­vában, amikor tudomást szerzett arról, hogy a szóbanforgó és addigi bérlő által mezőgazdasági célokra használt telken új bérlő jelenik meg és kezd munkához, a bérlővel közölte, hogy a telek már koráb­ban építkezési célokra jelöltetett ki és egyúttal október 26-án újból kérte a ta­nácsi III. B. ügyosztályt, hogy a kérdé­ses telket bocsássa rendelkezésére. A te­leknek az anyagvizsgáló intézet részére való átadása 1929. évi december hó 10-én meg is történt. Az átadással kapcsolato­san a székesfővárosi erdő és mezőgazda- sági hivatal a 191.341/1929.—III. tan. számú ügyiratban a főváros által a bérlő kertésznek megtérítendő kárösszeget megállapította. — A cikknek azzal a megállapításával szemben, hogy Rácz József kertész a tel­ken üvegházat építtetett és többezer tuli­pán- és jácint-hagymát földeltetett el, a szomszédos ház lakóinak, mint szemta­nuknak vallomása szerint a tényállás, hogy nevezett bérlő a telken csupán kút és üvegház létesítéséhez szükséges kisebb földmunkákat végzett és egylovas kis­kocsival néhány virághagymát szállított ki. Jelentősebb építkezést már csak azért sem kezdhetett, mert a szemtanuk, akik a munkák megkezdését látták, azonnal — Az ügyosztály vezetőségének az az intenciója, hogy a karbantartási mun­kálatok, ami alatt a kerületi kövezet­karbantartási és az aszfalt-karbantartási munkálatok értendők, amint az első ta­vaszi nap felderül, megkezdhetők legye­nek. Ezért minden évben az út- és csa­tornaépítési ügyosztály az első, amely az ügyosztály keretébe tartozó karbantar­tási munkálatokra a versenytárgyalást meghirdeti. Az ügyosztály a folyó esz­tendőben már megkezdte a versenytár­gyalás elkészítését, a vonatkozó verseny- tárgyalások kiírására a jövő hét folya­mán már sor is fog kerülni. figyelmeztették, hogy a telek már más célra van kijelölve. Ugyancsak a bíró­sági tárgyalás adataiból megállapítható, hogy a mezőőr Rácz kertészt feljelen­tette, mivel hatósági engedély nélkül kutat ásott. A bérlő tehát az építkezések előkészítését idevonatkozó szabályszerű hatósági engedély nélkül saját veszélyére végezte. — A székesfővárosi anyagvizsgáló in­tézet négyszögölenként 80 fillért fizet a telekért. Minthogy a területet, mint szé­kesfővárosi intézmény, kijelölés útján kapta meg, — nem fedi a tényeket az az állítás, hogy hatalmas bért ígért a terü­letért. — Az intézet az 1929. évi december hó 10-én átvett telken — minthogy annak szintje átlagosan több mint egy méter­rel volt az ucca szintje alatt — az épít­kezéshez elengedhetetlenül szükséges fel­töltési munkákat 1930. évi január hóban a környékbeli építkezéseknél kikerülő törmelék-szállítmányok odairányításával megkezdté. Az 1930. évben ezt a feltöl­tést — szükségszerű költségkímélés fi­gyelemmel tartásával — fokozatosan folytatta. 1930. évi december havában az 1930. évi költségvetésben biztosított építkezési hitel terhére megkezdte az építkezést, amely az építkezési hitel 1931. évi II. részletének felhasználásával az 1931. év végén fejeztetett be. — Az 1932. év elején az Anyagvizs­gáló Intézet a IX. kerület Soroksári-út 31. alatt lévő csatornaszivattyú-telepről az új épületbe költözött át és azóta — jelenleg már 3 éve — itt működik. * Közreadtuk az illetékes helyről szár­mazó fenti nyilatkozatot, amely cikkünk adatait — egyes, jelentéktelen megjegy­zésektől eltekintve — nem cáfolja. Tény az, hogy a városrendezési ügyosztálynak nem volt tudcnnása arról, hogy az anyag- vizsgáló intézetnek szüksége van a te­lekre, mert különben nem történhetett volna meg az, hogy 1929. őszén új bérlő­nek adják ki a telket, viszont ugyanazon év december havában a bérlőt, alig egy hónapi ott-tartózkodás után, kitegyék a bérletből és a területet átadják az Anyag- vizsgáló Intézetnek. Hogy ezt a visszás helyzetet mennyire érezte a főváros is, mi sem mutatja jobban, minthogy a bérlb kertészt kártalanították. Lényegtelen, hogy a mezőőr feljelen­tette-e engedély nélküli kútásás címén a bérlőt, nem fontos, milcor és hogyan építkezett az Anyagvizsgáló Intézet és az is mellékes, hogy az Anyagvizsgáló Intézet mennyi bért fizet a fővárosnak a telekert. Nem kétséges, hogy a jelen, esetben, amint az különben gyakran elő­fordul : az egyik fővárosi ügyosztály valóban nem tudta, mit csinál a másik ■ügyosztály. Akar On építkezni? Ezentúl könnyebben kapja meg az építési engedélyt! — Az Uj Budapest tudósítójától. — A központi városházán elhelyezett hi­vatalokban fennálló ügyiratkezelési rend­szert a polgármester rendelete január 1-től kezdődően megváltoztatta olyan mó­don, hogy az az egyszerűsítés és a taka­rékosság elveinek biztosítása mellett úgy a közönségnek, mint a hivataloknak az érdekeit is szolgálja. Különös figyelmet érdemel az az újí­tás, amelyet a városrendezési és magán- építési ügyosztály ügyiratkezelésével kapcsolatosan Felkap Ferenc di\ tanács­nok javaslatára a polgármester elren­delt. Ennek az újításnak a lényege az, hogy az ügyosztály az ügyiratkezelést a jövőben teljesen önállóan, függetlenül a központi segédhivataltól végzi és ugyanazon ügyosztályban történik az ira­tok iktatásával kapcsolatosan .esedékes hatósági díjaknak (építési, gépfelállítási, telekrendezési stb. díjaknak) nemcsak a számfejtése, hanem a befizetése is. Ilyen módon az ügyosztályt felkcrcaő és annak hatósági működését igénybe­vevő közönség nem kénytelen először a földszinten lévő iktató-hivatalba, menni, onnan a díjak számfejtése céljából az ügyosztályhoz, innen pedig a számvevő­ség III. ügyosztályához fordulni a díjak­nak számfejtése végett és végül a köz­ponti pénztárba befizetni a hatósági díja­kat. Ezeket a munkálatokat az ügyosztály keretében intézik és így a közönséget ez a rendszer sok felesleges járkálástól és időpocsékolástól mentesíti és emellett az adminisztrációt is egyszerűsíti, az eljá­rást gyorsítja és olcsóbbá teszi. Tóth Lajos | pala- és cserépfedő-mester f | Vállal: Eternit*, cserép*, facement* és bőrlc* I | mezfedést, tetők jókarbantartását és tatarozást | | Budapest, ix, HOzraKtar.u. 2d. Telelőn 87-7-26 1 riiiuiiimimiiimiiiihiHiuniuiMiHiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiKumtHHitHNiHMtwuimnmrrS Fóthi-út, Klapka, Tüzér, Csángó uccék által határolt telektömb felparcellázva kedvezőfeltételek mellett 6|3u0 Bővebbet: vasárnap délelőtt a helyszínen Fóthi-út 35. Hétköznapokon Rudolf-tér 6. IV. 22. Telefon: 24—1—15. Az Uj Budapest minden héten szom­baton reggel jelenik meg és egyes példá­nyok a kiadóhivatalban kaphatók. * A szerkesztésért és kiadásért felelős: DOBY ANDOR dr. Szerkesztő: RASKÓ OSZKÁR. Amikor nem tudja az egyik ügyosztály, mit csinál a másik ügyosztály Á kétszer bérbeadott fővárosi telek szomorú odisszeája Wesselényi-könyvnyomda (Friedmann Á.), Budapest, VII., Kertész-ucca 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom