Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-05-04 / 18. szám

XIII. évfolyam 18. szán J-7 VI UJ BUDAPEST VÁROSPOLITIKAI Előfizetési őrak: || Egész évre .................................................. 30 pengő Fé l évre......................................................... 13 pengő W Eg yes szám őrá 60 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: D O B Y ANDOR DR­Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV-, Kant Ivor-utca 9. Telefon: 82^8^23. Postatakarékp. csekkszámla 30.913. A reformKorssaK Kapufában A miniszterelnök reformprogram- iának fényes igazolása és sok te­kintetben elégtétele az a kormány, zói beszéd, amely a reformparla­ment első ünnepélyes ülésén el­hangzott. Horthy Miklós, Magyar- ország kormányzója, azzal a való­ban gonviselésszerü bölcsességgel, amely nyugodt és fényes vezérlő csillagunk a felhős magyar firma- mentumon, adott hangot a nemzet jogos igényeinek: rámutatva arra, hogy a nemzet belső erejének lat- bavetésével kell fellépni a nemzet­közi fórumok előtt, ennek pedig nél­külözhetetlen feltétele, hogy az ál­lami és nemzeti élet egyre súlyos­bodó mindennapi feladatainak meg­oldása mellett jobban hozzáfogjunk « nemzet belső életerőinek gyarapí­táshoz. Minden szélsőséges kísérletezés­től tartózkodó építőmunka, céltuda­tos gazdasági és szociális politika, munkaalkalmak teremtése, megfelelő beruházások és közmunka útján a széles néprétegek megerősítése és gondozása, a sajtóreform, é közok­tatás korszerű újjászervezése vol­tak messzecsendiilő vezérmotivumai a kormányzói megnyilatkozásnak. Ezt a beszédet tisztelettel és hódo­lattal a kormányzó ientkölt sze­mélyisége iránt, bizalommal és re­ménységgel az ő kivételes egyéni­ségével szemben fogadja az ország és Budapest népe. A kormányzó kedden délben a parlament kupola­termében a nemzet dísze és virága előtt megnyitotta a reformkorszak zsilipjeit, hogy azokon keiesztiil áldás és munka áradjon erre a so­kat szenvedett magyar hazára! A kormányzói beszédnek voltak olyan momentumai is, amelyekre fokozott érdeklődéssel figyel fel a budapesti városháza. Azt mondta a kormányzó, hogy a létesítendő köz­jogi reiormjellegii alkotások során gondoskodni kell arról is, hogy áz állami és közületi közigazgatás fej­lődése lépést tartson a kor követel­ményeivel. A jó, gyors, olcsó, a né­pet megértő és odaadással gondozó közigazgatás ideáljn felé kell halad­nunk a kormányzó mély bölcsessé- gií elgondolása szerint, a központi ügyintézés aránytalanságainak le­hető leépítésével és a hatáskörök arányos megosztásával! Programm és intelem a kormány­zói szózatnak ez a része a város- politika szennára, különös jelentő­séggel a küszöbön álló községi vá­lasztások kapcsán. A reformkorszak, melynek országos vonatkozásban élére állt a kormányzó, a városhá­zán sem várathat sokáig magára! A városházi reformkorszaknak a poli­tikai fvarcok mellőzésével a békés alkotó munka évtizedeit kell magá­val hoznia! Zsitvay, Wolff és a NÉP Feltűnő cáfolat egy feltűnő nyilatkozatra — Az Uj Budapest tudósítójától. — Nemcsak városházi körökben, ha­nem a főváros közönségének leg­szélesebb rétegeiben is általános feltűnést keltett Zsitvay Tibornak, a fővárosi NEP-párti szervezetek elnökének az a kijelentése, amelj- szerint a székesfőváros közigazga­tásának az irányítását az új tör­vényhatósági bizottságban a Nem­zeti Egység Pártja veszi át. Ugyan­csak Zsitvay Tibor részéről hang­zott el !az a kijelentés is, hogy a NÉP a fővárosi választásokon több mandátumot fog szerezni, mint a Keresztény Községi Párt és ezzel elhódítja ä vezető szerepet a Ke­resztény Községi Párttól, amely másfél évtized óta gyakorol döntő befolyást a székesfővárosi autonó­mia életének az alakulására. A Ke­resztény Községi Párt vezető tagjai ezeknek a kijelentéseknek az el­hangzása után a legilletékesebb helyre fordultak felvilágosításért. Mindenekelőtt az iránt érdeklődtek, hogy Zsitvay Tibor magának Göm­bös Gyula miniszterelnöknek a fel­fogását juttatta-e kifejezésre azok­ban a kortesbeszédekben, amelyek­ben ezt a két inkriminált kijelentést tette, vagy pedig csupán egyéni ak­cióról van-e itt szó? Ebben az ügy­ben a Keresztény Községi Párt ve­zetősége és a legilletékesebb kor­mányzati tényezők1 között megbe­szélés folyt, amelyen valamennyi részletkérdés tisztázódott. Erről 'ja megbeszélésről, általában a város­házi helyzet alakulásáról a követke­ző információkat kapta az Uj Buda­pest munkatársa — a Keresztény Községi Párt vezetősége részéről: — Zsitvay Tibor, a NÉP fővárosi szervezetének az elnöke, többízben is olyan állításokat kockáztatott meg, amelyek érzékenyen érintették a Keresztény Községi Pártnak a ve­zetőségét. Zsitvay Tibornak az egyik kijelentése, amely a napila­pokban is megjelent, úgy szólt, hogy a kormányelnök a városházán egyedül a NEP-re kíván támasz­kodni. Ezzel kapcsolatban Zsitvay Tibor a leghatározottabb formában tette azt a kijelentést, és pedig nem is egy­szer, hanem többször és a legna­gyobb nyilvánosság mellett, hogy egyes-egyedül a Nemzeti Egy­ség Pártjának közgyűlési cso­portja fogja irányítani Budapest székesfőváros igazgatását. Zsitvay Tibor kijelentése szerint a Gömbös-kormány a fővárosban is ugyanolyan döntő erejű pártra óhajt támaszkodni, mint amilyen többség­gel országos vonatkozásban rendel­kezik. Zsitvay Tibor szerint a Gömbös-kormánynak és a NEP-nek a fővárosban csak egy szervezete van és e szervezet tagjainak kel! átvenniök a szé­kesfővárosi autonómia kormány­zását. A Keresztény Községi Párt ve­zetősége, mivel a NÉP fővárosi szer­vezetének elnöke részéről elhang­zott kijelentésekről volt szó, szük­ségesnek tartotta, hogy a legilleté­kesebb helyen érdeklődjék a kor­mányelnök felfogása iránt. A Ke­resztény Községi Párt vezetői azt a felvilágosítást kapták, hogy Gömbös Gyula miniszterelnöknek ilyen szán­dékai egyáltalában nincsenek. Zsit­vay Tibor kijelentése, amelyet a Keresztény Községi Párt nehézmé- nyez, kizárólag egyéni véleményt juttatnak kifejezésre. Zsitvay Tibor kijelentései egyéni akciónak a szüleményei, ame­lyek jól festenek ugyan egy kor­tesbeszédben, de semmiesetre sem rendelkeznek olyan előfel­tételekkel, amelyek a Keresz­tény Községi Párt szempontjá­ból aggodalomra adhatnának okot. A Keresztény Községi Párt ve­zetőségének illetékes kormányzati té­nyezőkkel folytatott megbeszélése alapján felhatalmazást kaptunk an­nak a ténynek megállapítására és leszögezésére, hogy Zsitvay Tibor kijelentései egyáltalán nem fedik Gömbös miniszterelnök felfogását. Ellenkezőleg, Gömbös miniszterelnök — amint ezt a Keresztény Községi Párt vezetői előtt kijelentette — a városházán továbbra is fenn­tartani kívánja a két párt-rend­szert, vagyis a városháza kor­mányzását a jövőben is a NÉP és a Wolf-párt koalíciója alap­ján akarja irányítani. Gömbös Gyula miniszterelnök és Wolff Károly között konkrét meg­állapodás jött létre a községi vá­lasztásokat illetőeíi és ez a megálla­podás a legvilágosabban kifejezésre juttatta Gömbös Gyula miniszterel­nöknek azt a felfogását, hogy Buda­pest székesfőváros autonómiájának az irányítású továbbra is csak pari­tásos alapon történhetik a NÉP és a Keresztény Községi Párt közös el­gondolásai szerint. Ami Zsitvay Tibornak azt a ki­jelentését illeti, hogy a NÉP több mandátumot fog szerezni a községi választásokon, mint amennyivel a Keresztény Községi Párt fog rendel­kezni, — ez hangulatkeltő kortesbe­szédnél egyébnek nem minősíthető. Ez lehet Zsitvay Tibornak és általá­ban a fővárosi NEP-szervezetek ve­zetőinek a reménye, vágy óhajtása. A döntő szót ebben a tekintetben a vdlaszlóközönség fogja kimondani a június 2-i és 3-i választásokon és éppen ezen a téren a Keresztény Községi Párt vezetősége nem óhajt vitába bocsátkozni. X Keresztény Községi Párt ve­zetősége egyébként szükséges­nek tartja, hogy helyreigazít­sa bizonyos NEP-párti lapoknak nak az örökös tagok pártpoliti­kai elhelyezkedésére vonatkozó kimutatásait. Legutóbb ugyanis olyan beállítás­ban szerepeltek egyes NEP-párti lapokban a székesfőváros törvény- hatósági bizottságának az örökös tagjai, mint hogyha ezek között többségben volnának azok, akik a NEP-kez tartoznak és csak a kisebb­ség tartoznék a Keresztény Közsé­gi Párthoz. Ebben a kimutatásban Ernszi Sándort pártonkívülinek tün­tették fel, Hovszky Jánost és Lázár Ferencet pedig NEP-pártinak. Ezzel szemben a Keresztény Községi Párt ve­zetősége hivatalosan megáífa- pítja, hogy az örökös tagok ke­zűi a következők tartoznak a Keresztény Községi Párthoz: Bednárz Róbert, Botzenhardt Já­nos, Csepregi Horváth János. Csilléry András, Ernszt Sándor, Hufnagel Imre, Ilovszky János, Koós Jenő, Lampe! Vilmos, Lá­zár Ferenc, Petrovácz Gyula, Rafíay Sándor, Toperczer Ákos- né, Viczián István és Wolff Ká­roly, vagyis tizenöt örökös tag tartozik a Keresztény Községi Párt kötelékébe. Ezzel szemben a NEP-hez összesen kilenc örökös tag tartozik, és pedig: Andréka Károly, Bárczy István, Be­cse y Antal, Gaár Vilmos, Glückstahl Samu, Ledermann Mór, Németh Béla, Schmie dt Richard és Usetty Béla, Kozma Jenőt, Ugrón Gábort, Kállay Tamást, Pompéry Elemért és Petzrik Jenőt nem lehet a NÉP-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom