Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-04-27 / 17. szám
9 TTJ’BTmAVrST 1935. április 27. Illyefalvi feltűnő megállapításai — Az Uj Budapest tvlósítójától. — Budapesten még mindig erősem érezteti hatását az a nagy építkezési hullám, mely az 1920-as évek végén és az 1930-as évek elején kulminált és amelynek folyamán az új lakások ezrei keletkeztek. A lakástermelés utóbb már lényegesen meghaladta a tényleges lakásszükségletet, aminek következtében az üres lakások száma 1933. augusztusáig rohamosan nőtt. Az 1933. évi augusztusi bémegyedben már több, mint 12 ezer lakás állott üresen. A napokban tette közzé a székesfővárosi statisztikai hivatal kitűnő igazgatója, lüyefalvi I. Lajos dr. a budapesti lakásüresedések lekújabb adatait, melyek szerint az elmúlt 1934. esztendő utolsó, vagyis novemberi bérnegyedében 9.688 üres lakás volt Budapesten. Ez a szám az összes budapesti lakások mintegy 260 ezernyi tömegének 3.7%-át képviseli, másszóval minden száz lakás közül 3—4 üresen áll. Az üres lakások számának további lényeges emelkedése egyelőre nem valószínű, mert a 30 évi adómentesség kedvezményének megszűnésével az építkezések mértéke erősen alábbhagyott. Ezt mutatják a kiadott építési engedélyek számadatai, amelyekből 1933-ba(n új lakóházak építésére 1.207^et, 1934-ben pedig már osak 633-at adtak ki a hatóságok. Az augusztusi bérnegyedhez viszonyítva jelentékény ösőkkernés mutatko zott az üres lakások számában. 2033-al kevesebb lakás maradt kiadatlan múlt óv novemberében, mint az előző bémegyedben. Ez a csökkenés magyarázatát azonban a téli időszak beálltában leli, mert hasonló jelenség mutatkozott az 1933. év téli hónapjaiban is, amikor az augusztusi bérnegyed 12 ezernyi létszámáról 9.700-ra fogyott az üres lakásol száma, majd ezután 1934. augusztusáig 11.700-ra emelkedett, hogy novemberre újból 9.688-ra csökkenjen. Budapest egyes kerületeiben különbözőkép alakúi az üres lakások száma. A kerületek nagyságától eltekintve a budai oldalon viszonylag is jóval kevesebb lakás áll üresen, mint a pesti oldalon. Míg a budai kerületekben átlag minden száz lakásra 2.8 lakás esik, addig a pesti oldalon a IV., V., VI. és IX. kerületekben 4.6, a VII., kerületben pedig 5.3 üres lakás esik' száz lakásra. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a legutóbbi építkezések aránylag a budai oldalon folytak a legnagyobb mértékben, kitűnik, hogy a lakosság jelentékeny része régi lakását otthagyva, ezekbe az új lakásokba húzódott. Eltekintve a város lakosságának tehetősebb és jobbmódú részétől, mely a modern, kényelmi és higiénikus igényeket jobban kielégítő új lakásokban helyezkedett el, a lakosság többsége a nehéz gazdasági viszonyok következtében lakásigényeit is redukálni volt kénytelen. Érthető, hogy a lakosság aiz alacsonyabb bérre való tekintettel a válság idején a nagyobb lakásokból inkább a kisebb, illetve kevesebb szobából álló lakásokba költözött .át A statisztikai adatok szerint a budapesti lakások 11.7%-a háromszobás és 9.5%-a háromszobásnál nagyobb. Ezzel szemben az üres lakások 13.8 százaléka háromszobás és 11.3 százaléka háromszobásnál nagyobb. A nagyobb lakások között tehát viszonylag több áll üresen, mint a kis lakások között. E jelenség dacára mégis a lakásbőség mellett szól az, hogy igen sok az üres kislakások száma is. A legutóbbi bémegyedben például 9.688 üres lakás közül 4.679 (48.3%) volt egyszobás és 2.576 (22.6%) volt két>- szobás. A lakbérek olcsóbbodásai, továbbá az Ez a termimis már július havára esik, amikor már nem lehet folytatólag közgyűlést tartani az alpolgármesteri, a tiszti főügyészi és az árvaszéki elnöki állások betöltése céljából. Ez azt jelenti, hogy még júniusban feltétlenül megválasztja az új polgármestert a főváros törvényhatósági bizottsága, de az alpolgármesteri állások betöltésére már csak szeptemberben kerül a sor. Ez az egyedüli helyes megoldás, sőt ez az egyedül elképzelhető megoldás is. Petrovácz Gyula ezekben fejtette ki véleményét a törvényhatósági választások lebonyolításának az előkészítéséről és a tisztújításról. Kijelentette még egyébként, hogy a Keresztény Községi Párt a legnagyobb reménységekkel tekint a törvényhatósági választások várható eredménye elé és bizonyosra veszi, hogy vezető szerepét az új törvény- hatósági bizottságban feltétlenül meg fogja tartani. férfi iszapfürdője megnagyobbítva és modernül átalakítva megnyílt Egész nap nyitva! FÉNYES Circusz-Varieté Néparéna-Városliget Tulajdonos: FÉNYES GYÖRGY UJ vezetés! Uf szellem! Gyermekeknek: Öröm Serdülőknek: Élmény Felnőtteknek: Szórakozás Naponta 3 órától folytatólagos előadások. Család' műsor. Szabad dohányzás. Filléres helyárak 20 f.-től Legdrágább hely P 1*20----i------n—mi—iw m 11—— VÁ ROfítíZ/ NOTESZ ELMÚLTAK HÁT A HÚSVÉTI ÜNNEPÉK IS, amelyek a városatyák szempontjából ebben az esztendőben sokkal kevésbbé voltak alkalmasak pihenő nyújtására, mint az egyébként történni szokott. Mindenki izgult, féltette a mandátumát, tehát: minderiki itthon maradt! A városházán tulajdonképen négy napra szorítkozott az ünnep: nagypéntekre, nagyszombatra, és a két húsvéti ünnepnapra. Zöldcsütörtökön még úgy zajlottak az események a városházán, mint a főszezon alkalmával, husvét keddjén pedig már tele volt elkeseredett volt városatyákkal a boltíves folyosó, akik afölött keseregtek, hogy kimaradtak a posszibilis helyekről. A város vezetősége részéről Sipő c z főpolgármester idehaza töltötte az ünnepeket, ugyancsak itthon volt pasaréti villájában S z end y polgármester is. Szendy tudvalevőleg néhány napra el akart utazni a fővárosból, hogy a hónapok óta tartó megfeszített és szakadatlan munka után kissé kipihenje magát. A közgyűlés váratlan feloszlatása azonban a polgármestert is itthon tartotta, akinek húsvéti ünnepe ab ban különbözött a rendes hivatali munkanaptól, hogy változatosság okából nem hivatalában, hanem odahaza dolgozott kora reggeltől késő éjszakáig. * A VÁROSHÁZA LEG SZERETETREMÉLTÓBB EMBEREI közé tartozik Wildner Ödön ár. nyugalmazott fővárosi tanácsnok, aki a Jogszab ál y o k a t, a fővárosnak ezt a fontos kiadványát szerkeszti. Hivatalos elfoglaltsága mellett Wildner tanácsnok arra is talál időt, hogy tudós és értékes búvárkodást fejtsen ki szeretett fővárosa históriáját illetően. Azok a könyvek, amelyek Wildner Ödön tollából megjelennek, mindenkor eseményei Budapest várostörténetének. Külön érdeme Wildner Ödönnek az az újságírói készség, amellyel mélytudományú müveit megírja: az ő könyveiből nemcsak a tudós szakember ókul, élvezi azt a laikus is, akiben önkénytelenül felébred a szeretet Budapest múltja iránt. A legújabb könyv, amely Wildner Ödön tollából elhagyta a nyomdát, Budapest polgári koszorújáról szól: Buda és Pest, majd az egyesített város díszpolgárairól. Elsorolja a könyv 1873-tól kezdődően a főváros országgyűlési képviselőit, felsőházi tagjait, a törvényhatósági bizottság örökös tagjait és azokat a városi embereket is numerusba szedi, akikről utcát vagy teret neveztek el haláluk után, vagy még életükben. * NEM HIVATÁSA A VÁROSHÁZI NOTESZNEK, hogy részleteket közöljön Wildner Ödön valóban értékes, szorgos munkával összeszedett, szinte regényszerű könyvéből. Nem ismertetni akarunk, csupán az érdeklődést hívjuk fel Wildner Ödön pár fillérbe kerülő könyve iránt, amely igen találóan idézi Shakespeare An- toniusát: — A rossz, amit ember tesz, túléli őt, a jó gyakorta sírba száll vele! Majd így folytatja Wildner Ödön: — A halottnak érdemei mellett ép- úgy szüksége van a jó szerencsére, mint az élőnek! Mennyire bölcs szavak! Azonban ezen a szomorkás filozófián túlmenően érdekes apróságokat tartalmaz Wildner Ödön könyve. így például megtudjuk belőle, hogy a városházán a gyászlobogót a főváros kebelében éltekre nézve a törvényhatósági bizottság tagjai és a főtisztviselők elhalálozása alkalmával a temetés megtörténtéig ki kell tűzni az új és a központi városházára. A közgyűlés által választott tisztviselők, továbbá a hivatalfőnökök, osztályvezetők elhalálozása alkalmával a gyászlobogót kitűzik a temetés megtörténtéig arra az épületre, amelyben az el- húnyt legutóbb szolgálatot teljesített. ♦ VITÉZ PESTHY-MÜLLER JÓZSEF LEÓ kormányfőtanácsost, Litvánia tiszteletbeli budapesti főkonzulját, az ismert gyárost és várospolitikust értékes kitüntetés érte az elmúlt napokban. A kormányzó leiratát kapta kézhez a népszerű Pesthy Müller; a leirat közli, hogy tartaléa körülmény, hogy a gazdasági viszonyok romlása megáll ott és a jövőbe vetett bizalom megszilárdult, a valószínű oka annak, hogy a úagyobb lakások iránti kereslet már a múlt esztendőhöz viszonyítva megélénkült. Ha aíz 1934. év utolsó bérnegyedének adatait az 1933. év hasonló időszakának adataihoz viszonyítjuk, kitűnik, hogy míg a« üres lakások öszes száma végeredményben csak 0.2 százalékkal voft kevesebb, mint 1933- ban, addig az egyszobás lakásoknál 5.6 százalékos emelkedés, a kétszobás lakásoknál 3.8 százalékos csökkenés, továbbá a háromszobás lakásoknál 0.5, a három szobánál nagyobb lakásoknál pedig már 11.8 százalékos csökkenés mutatkozott. Hogy a többszobás üres lakások számában ily számottevő volt az esés, ennek oka neon a nagylakások átépítésében, illetőleg megosztásában rejlik. Erre élesen mutatnak rá az 1934. évben keletkezett új lakások adatai. melyek szerint 4.306 új lakás közül 1.040 volt háromszobás és 686 pedig háromszobásnál nagyobb. Míg a budapesti lakásoknak alig több, mint 20 százaléka háromszobás és ennél nagyobb lakás, addig az újonnan keletkezett lakások között a háromszobás és nagyobb lakások 39.5 százalékkal szerepelnek. Az üresen álló lakásoknak nagy száma jelentékeny bérveszteséget okoz a ház- tulajdonosoknak, de nagy veszteséget jelent az adóbevételek szempontjából. Számottevő bér vesztes éget képvisel azonban még annak a 2.206 üresen álló üzlethelyiségnek és 1.033 raktárhelyiségnek elmaradt bére is, melyek az 1934. év utolsó bémegyedében kiadatlanok voltak. Az 1933. év utolsó bérnegyedével szemben azonban itt is észlelhető már némi apadás, amennyiben a legutolsó bér negyedben 23 üzlet és 82 raktárhelyiséggel kevesebb volt kiadatlan, mint 1933. hasonló időszakában. Proczeller Bálint kövező mester Budapest, X., Korponal-u. 11. Telefon: 48-1-32. kos huszárőrnaggyá nevezték ki a keresztény Erzsébetvárosnak ezt az oszlopos, érdemes polgárát. Tíz háborús és két külföldi kitüntetés mellé most emléklappal ellátott címzetes huszárőrnagy lett vitéz Pesthy-Müller József Leó, akinek népszerű nevét mind ez ideig sajnálattal nélkülözzük a választási listákon. Úgy látszik, az ő nemes és úri egyénisége nem igen bírja azt a nyüzsgést és lebzselést, amely nélkül a mandátumokért folytatott közelharcban alig jut valaki posszibilis helyre a pártok listáin. A kormányzói kitüntetés alkalmából felhívjuk a figyelmet vitéz Pesthy-Müller József Leóra, akinek koncepciózus egyéniségére szükség van, igen nagy szükség van a közgyűlési teremben! DÉVÉNY ANDOR DR. TANÁCSI fogalmazónak, néhai Dévény Gyula kerületi elöljáró fiának felesége el- hiinyt. Karch Kristóf egyetemi tanár, a törvényhatósági bizottság volt érdemes tagja, leányát gyászolja az elhunytban. * A PÉNZTÁRI FRONTON érdekes nyugdíjazásra kerül sor a közeli napokban: nyugalomba vonul Hell- bich Ottó, a rangidős pénztári aligazgató, aki betöltötte hatvanadik életévét és harmincnyolcadik szolgálati évét tapossa. Az érdemes pénztári aligazgató kitűnő és szorgdmas tisztviselője volt a fővárosnak, akinek távozását pályatársai őszintén sajnálják.
