Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-12 / 2. szám
1935 január 12. UJ BUDAPEST 5 így jutunk el nemzeti közoktatásunk másik nagyfontosságú iskolatípusához, a polgári iskolához. Erről az iskoláról újabban az 1927. évi XII. t. c. intézkedik, amely szerint a polgári iskola feladata, hogy a tanulót vallásos, erkölcsös és nemzeti szellemben nevelje, gyakorlati irányú általános műveltséghez juttassa s így közvetlenül a gyakorlati életre, vagy pedig a középfokú szakiskolákra előkészítse. :>A polgári leányiskola feladata e/en- ; félül művelt, magyar polgári háziasszonyok nevelése. A főváros által fenntartott 54 polgári iskolát közel 24.000 tanuló látogatja. Tekintélyes szám ez, amely okos fel- használással döntő tényező lehet egy világváros fejlődésében. A 10—14 éves kof a tanulónál a legfontosabb; az ekkor szerzett benyomások és tanulmányok döntő kihatásuak az egyén későbbi érzelemvilágára és erkölcsi felfogására. A modern pedagógia a polgári iskolai oktatásban is új módszereket követel. Az erre vonatkozó törekvéseknek alapgondolata az, hogy a polgári iskolai tanulók számára is tartós hatású, az egész embert mélyebben átalakító foglalkozást kell biztosítani. Ennek a tevékenységnek olyannak kell lennie, amely a növendékben felkelti a tudás tiszta örömét, öt szellemileg a szó teljes értelmében foglalkoztatja és probléma keresésére sarkalja. Áz srányiíó polgári nagy eredményei Ma, amikor a cselekedtető oktatás nagy jelentősége már alig vonható kétségbe, a korszerű elveket gyakorlatban is meg kell valósítani és továbbfejleszteni. A székesfővárosi polgári iskola sajátos jelentőségének tudatában létesítettem a IX., Mester-utcai irányító polgári iskolát. Feladatául jelöltem meg, hogy a törvény intencióihoz híven, a hivatalos tanterv utasítás és rendtartás szellemében a megváltozott viszonyok támasztotta jelenkori pedagógiai és didaktikai eljárással tanulóit a székesfővárosi lakosság értékes tagjaivá nevelje, az iskolán kívül álló tanárságnak pedig módot nyújtson arra, hogy az intézet munkáját — az ott szerzett tapasztalatokat megfigyelve — saját iskolájában megfelelően alkalmazhassa. Az irányító polgári iskolának eddigi kiváló — és pedagógus körök által is elismert — munkáját óhajtom a székesfővárosi polgári iskolai oktatás nívójának emelése érdekében a jövőben is felhasználni és ebben a munkában számítok a székesfővárosi polgári iskolák kiváló testületéinek széleskörű támogatására. A másik legfontosabb iskolareformunk, amelyet elgondolásom szerint a közelmúltban valósítottunk meg, az iparos- és kereskedőtanonciskolák átszervezése, helyesebben központosítása volt. A központi iparostanonc- és kereskedó'íanonciskoláirtk életrekeltését azonban a haladó pedagógiának a tanoncoktatásra és nevelésre is kiterjeszkedő célkitűzései is sürgették. Ez idő szerint 4 önálló iparostanonc és 1 önálló kereskedőtanonciskolánk működik. Egyesítjük itt a különböző mesterségre készülő tanoncokat, akik megfelelően képesített szakoktatók vezetésével nyreik el a szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket. Hála az idők haladásának, ma már ott tartunk, hogy a tanonc és iskolája nem szégyenbélyeg, hanem a közgazdasági és ipari Kultúra hatalmas emeltyűje, amiről derék tanoncaink olyan szép bizonyságot tettek a múlt évi országos tanonc- ügyi kiállításon. Szociális téren itt is sok a tennivaló! A fiú iparostanonciskolákkal párhuzamosan két tanoncotthont szerveztünk, amelyeknek különösképen nagy jelentőséget tulajdonítok. A leány iparostanonciskolával kapcsolatos tanoncotthon megnyitására a közel jövőben kerül sor. A tanoncoktatás feladatai A tanoncoktatásban különösen elsődleges szerepet kell kapnia az erkölcsi és nemzeti érzés ápolásának. Féltő gonddal neveljük tanoncainkat Isten, haza és a társadalom szolgálatára. Tanáraink és tanítóink lelkes munkája ezekben az iskolatípusokban is a legszebb reményeket mutatja. Iparos- és kereskedőtanoncaink száma — fiúkat és leányokat összevéve: — 17.000 körül van, annyi mint egy kis magyar város lakossága, indokolt tehát, hogy anyagi és erkölcsi készleteinket rájuk is áldozzuk. Az ipari szakoktatással kapcsolatban fővárosunknak két nagyértékű iskolája van, az iparmjziskola és a dro- guista szakiskola. Mindkettő egyéni oktatással végzi valóban szakirányú munkásságát, karöltve dolgozik a gyakorlati élet embereivel és szakmájukban igazi mestereket nevel. Az ipar- rajziskola — mely országunk legrégibb iparoktatási intézete — mesteri kiképzést ad, de szem előtt tartja a művészi kézműipar nagy nemzeti jelentőségét is. A droguista iskola negyedszázad alatt százait nevelte e tisztes iparnak, s a háború után kibővülve, az érettségizettek részére felállított felsőbb tagozattal mintaszerű munkát végez. Budapest kultúrpolitikájában szólhatnék még a különböző háztartási, kertészeti, gazdasági iskolákról és kereskedelmi szaktanfolyamokról, amelyek mind hozzátartoznak a közművelődés sokoldalú épületéhez. Középiskoláink Szorosan vett közép- és középfokú iskoláink —- melyeket a főváros lakosságának áldozatkészségéből, törvényes kötelezettség nélkül tartunk fenn, több ezer fiú- és leánygyermeket készítenek elő a főiskolai tanulmányokra, vagy bocsátanak ki érettségivel az életbe. Két reáliskolánk közül az egyik a 100-dik, a másik a 75-dik évforduló felé közeledik és gazdag múltjában mindkettő a tudományos, közéleti, művészi és technikai világ kitűnőségeit nevelte. Az új középiskolai törvény e két középiskolát is érinteni fogja, de reméljük, hogy új gimnáziumi irányzatukkal további értékes szolgálatokat tesznek mapd a főváros és az ország kultúrájának. Négy leányközépiskola, tíz felsőkereskedelmi iskola, majd az újonnan létesített felsőmezőgazdasági iskola, valamint a már évtizedes múltra visszatekintő kereskedelmi szaktanfolyam a középiskolai érettségivel rendelkezők számára zárják be azt a kultúrláncot, amelyet az iskolák képeznek az óvodáktól a legmagasabb tanintézetekig. Mennyi gond, mennyi áldozat már magának a sok iskolaépületnek fenntartása és javítása, hiszen több mint 200 iskolaépületben folyik a kuüúr- munka. Mindezt talán csak az láthatja igazán, aki betekinthet a székesfőváros költségvetésébe, vagy aki ceruzát, papírost vesz elő és összead, szoroz, meg oszt, hogy megkapja az öszesítés tanulságos számsorait. 406 tanintézet Az elmúlt iskolaévben Budapest székesfőváros közoktatási hatóságairól és intézeteiről kiadott évkönyv adatai szerint 406 tanintézet működött fővárosunkban, 3767 osztállyal, amelyekben 116.392 gyermek helyezkedett el. Budapest lakosságának tehát egy tizede a nevelhetés és ráhatás legértékesebb idejében a kezünkben van, tőlünk függ, hogy milyen állampolgárokat nevelünk belőlük. A takarékosság országos irányelvei a közoktatás terén is érvényesültek. Megszüntettük, illetve áthelyeztünk iskolákat, emeleteket építettünk, bérleményeket f elmondtunk, csökkentettük a személyi és dologi kiadásokat, s az 1935. évi költségvetést így állapítottuk meg: tanügyi személyi kiadás 26,759.212 P, dologi kiadás 4,422.882 P, összesen: 31,182.094 P, a múlt évihez képest 1,438.377 P megtakarítás jelentkezik. A takarékosságot továbbra is szem előtt tartjuk, de két elvről a legnagyobb takarékosság mellett sem mondhatunk le, jövő iskolapolitikánkban. Az egyik: a modern nevelési és tanítási rendszernek átültetése; a másik: a gyermekhadsereg szociális jóléte. Az első eszközei közül említsük meg a munkaiskola megvalósítását az egész vonalon, az iskalai filmoktatást, a tanulmányi kirándulások központi irányítását és a könyvtárak fejlesztését. A második cél jól bevált útjai: az iskolai étkeztetés, a gyermeknyaralta- tás, melynek útján 10 esztendő alatt közel 65.000 gyermeket nyaraltattunk, az iskolaorvosi és iskolanővéri intézmény, az iskolai játszóterek az erdei és szabadlevegős iskolák és amit elsősorban kellett volna említenem, a napközi otthonok intézményének kiépítése. A tiszta lélek, a derűs kedély ápolásának és kiművelésének egyik leghat- hatósabb eszköze a muzsika. Ez a magasrendű cél kívánja az egyre jobban kimélyülő ének és zeneoktatás támogatását. Zene és iskola A zeneművészet terén a múltban felkarolt eszméket folyton táguló keretekben mindjobban fokozódó intenzitással akarjuk megvalósítani s Budapestet zenei téren nemzetközi vonatkozásban is helyét megálló várossá akarjuk fejleszteni. Ezért a községi elemi iskolák zenei alapot adó, a külföldi énekoktatással méltán vetekedő szakoktatását feltétlenül fenn óhajtjuk tartani. Pártolni akarjuk az elemi, de még inkább a polgári és középiskolák által életrekeltett, a nyilvánosságot is meghódító jelenkori magyar gyermekkar-irodalmat s munkateret akarunk teremteni fiatal, tehetséges magyar zeneszerzők részére. Hangozzék fel a kompozíció — ha nincs is nyomtatott maradandó alakban, csak kéziratban — jelenjék meg legalább abban a formában, amelyért megírták: gyermekajkon az iskolában, hangszeren a közép- és felsőkereskedelmi iskolák éveken át csendesen, szorgalommal tanulgató növendék zenekaraiban. De ne álljon meg az iskola kapujában a főváros zenekultúrájának fejlesztése. Már nagy lépéssel átlépte a küszöbét, amikor életrehívta a közigazgatási tisztviselőket és az oktatótestületeket egybefonó — Székesfővárosi Énekkari, —• amely közelmúltban Toscanini pálcája alatt az osztrák fővárosban aratott dicsőségét Budapest székesfővárosának. És a magyarság zenei kvalitásai ne csak a nagy klasz- szikusok műveinek előadásában, hanem a tősgyökeres magyar zenei termékek külföldre való vitelében, a fia- . tál magyar dirigens gárda szerepelte- , tésével is nyilvánuljanak meg. Régi célok megvalósulásán dolgozik hangyaszorgalommal, állandó fejlődéssel a Székesfővárosi Zenekar. Nagy koncepciójú programmját: — minél szélesebb rétegek zenevágyának kielégítését és fejlesztését — a jövőben se nyirbálják meg az anyagi eszközök csak részben megvonása által sem. A főváros az instrumentális muzsika oktatásáról — egyelőre a nehéz idők mértékével szűkre szabott keretében — páratlan körültekintéssel gondoskodik. A 24 évvel ezelőtt megfogamzott célkitűzés — amelynek megvalósítására már saját maga nevelt tanárokat is adott a fővárosnak — nagymértékben előmozdította az értékes magyar muzsika megismerését, szeretetét és propagálását. Ügyszólván anyagi áldozat nélkül neveljük a főváros iskoláin keresztül Operaházunk jövendő közönségét, az ifjúsági operai előadásokkal. Szeretném a szegénysorsú gyermekeket is hozzájuttatni — az iskola gondos zenei előkészítése mellett — az operamuzsika gyöngyeihez, hogy minél többen részesülhessenek a magasabb zene lélekalakító, egész életre kiható nemes és nemesítő gyönyörében. Testkultúra A szellem és a lélek kiművelése azonban csak úgy lehet teljes, ha párosul a test egészséges kifejlesztésével. A modern testnevelést és az ésszerű sportot ma már egyetlen iskola sem nélkülözheti. E téren nem elégedhetünk meg még a legjobban felszerelt tornateremmel sem, mert a szabad levegőn végzett testedzést semmi sem pótolhatja. Sajnos, a fővárosi telekviszonyok csaknem megoldhatatlan nehézségeket támasztanak. Iskoláink udvarai, különösen a régebbiek szűkek, játszótereket pedig csak nagyobb távolságokban jelölhetünk ki. Fáradozásunkat — hála a sok segítő kéz értékes munkájának — itt is siker koronázta. Építkezés alatt áll a nagyarányú népligeti sporttelep, amely kizárólag a fővárosi iskolák részére készül, hol ifjaink a szabad levegőn erősíthetik testüket, lelkűket az élet versenyeire. Sok elismerés, nemes győzelem és babér, amit diákjaink szereztek már a főváros színeiben, remélhetjük még gyarapszik akkor, ha ezt a modern fővárosi sporttelepet átadhatjuk majd rendeltetésének. Az állammal való harmonikus együttműködéssel kapcsolódunk be a levente-intézménybe és minden erőnkkel kívánjuk támogatni Nemzeti Stadion és fedett Sportcsarnok régóta húzódó ügyét is. A sok közoktatási intézmény azonban egymagában nem tudná kielégíteni egy világváros közművelődési szükségletét. Hisz eddig csak a tanuló- ifjúság képzéséről szóltunk, tehát a lakosság 10—12 %-ról. Nem is volna jó, ha a nagyobbik résznek nem lennének kultúrális szükségletei. Az oroszlánrész ugyan itt az államhatalomra nehezedik, de a székesfőváros is megtesz mindent, hogy a maga hatáskörében lakosságának műveltségi színvonalát emelje. Iskolánkivüli Népművelő Bizottság Első helyen kell itt említenünk az Iskolánkivüli Népművelő Bizottság munkáját. Sok ezer falragasz hirdeti minden évben az esti tanfolyamok megindulását, nyelvi, zenei, gyors- és szépírási, kereskedelmi, művészeti és
