Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-05-26 / 21. szám
1934 május 26 wmmAPEsr 3 Az u) Közszál litási Szabályzat és a főváros, mint munkaadó Irtás MÜLLER ANTAL Régóta keltett kijelentés az ország egész iparos- és kiskereskedő-társadalmában élénkebb feltűnést és általánosabb megelégedést, mint Fahinyi miniszternek a Baross Szövetség ezévi jubiláns közgyűlésén elhangzott azon szavai, amely szerint az uj Közszállitási Szabályzat legkésőbben junius elsejével életbelép. Az a nagyarányú munkásság, amely a kereskedelem és ipar érdekelt szervei, de a főváros részéről is az uj Közszállitási Szabályzat születését megelőzte, garancia arra, hogy valóban uj korszak hajnala virrad a sokat szenvedett magyar kisiparosságra és kiskereskedelemre, azzal az uj Közszállitási Szabályzattal kapcsolatosan, amelynek minden mondata az arra legjobban rászorult kiskereskedők és kisiparosok védelmét leheli. A magam részéről különleges meleg köszönetét mondok a miniszter urnák ezen bejelentéséért, annál is inkább, mert az elsők között voltam, aki követeltem a most érvényben levő Közszállitási Szabályzat revizióját, törvényhatósági tanácsban, fővárosi közgyűlésen és az országgyűlés képviselőházában, de a sajtó hasábjain is számtalan alkalommal rámutatva arra, hogy kartelirozott közgazdaságunkban különleges védőeszközökre szorul a kisipar, a gép és az ember harcában hatósági segédlettel kell védelmére kelni azoknak a kisegzisztenciáknak, akiknek egész léte veszélyben forog több mint 15 esztendeje, amikor a közszállitásoknál a gyáriparral szemben a tőke nélkül hánykolódó, a maga lassu'bb munkájával kevésbé versenyképes kisipar védelméről van szó. PÜNKÖSD KÉT NAPJÁN hatodszor renaezte meg a BSE hagyományos balatonkenesei versenyét a fővárosi Segitőalap Üdülőtelepén. A versenynek nagy sport- és társadalmi sikere volt. A vivő szakosztály agilis elnöke, Honffy Lajos összegyűjtötte a legjobb zsűrit és a legszebb tiszteletdijakat a verseny sikerének biztosit ás ár a. Huszár főpolgármester, S ipő ez polgármester, Honffy Lajos, a F ans z, az OTT, a székesfőváros és az üzemek ajándékozták a szebbnélszebb dijakat. A zsűri Jekelf alu s s y P Hier György kardvilágbajnok vezetésével páratlan szakértelemmel látta el nehéz feladatát. Ha mindehhez hozzávesszük azt a gyönyörű környezetet és a nagyszámban megjelent előkelő közönséget, fogalmat alkothatunk a verseny nagy sikeréről. A közönség soraiban ott voltak Petri Pál államtitkár, S z Have c zky Lajos rendőr főtanácsos, a MVSz alelnöke, Karáfiáth Jenő ny. miniszter, Hajdú Marcell bizottsági tag, azonkívül ötven bajor vendég, akik elejétől végig a legnagyobb érdeklődéssel nézték végig a mérkőzést. Mindezt betetőzte Liber alpolgármester magas szárnyalásu beszéde, amellyel a magyar vivósportot és a nagyszerűen dolgozó fővárosi vívókat köszöntötte. Maga a verseny igen elkeseredett volt. Jellemző a nagy küzdelemre az, hogy a tavalyi bajnok, T ab a jdy László még csak be sem került a kardverseny döntőjébe. A verseny két részből állt: tőr- és kardversenyből. A két versenyben elért eredményt pontozással állapították meg. Az összetett verseny végső eredménye a következő: 1. Hajós József BSE 3 pont. 2. Kiéli Kálmán BSE 3 pont. 4. Pécsi Miklós BSE 10 pont. 5. Jeney Kálmán BSE 10 pont. 6. Ványi Béla BSE 11 pont. 7. Hajdú János dr. Beszkárt SE 11 pont. S. Tóba jdy László BSE 14 pont. 9. Babnigg Géza BSE 16 pont. 10. Prückler András dr. BSE 18 pont. Nincs kétség aziránt, hogy a Közszállitási Szabályzat, amely^ a miniszter bejelentése szerint még bizonyos tárcaközi megbeszélések anyagát fogja képezni, nagy vonalaiban megfelel annak az elgondolásnak, amely a főváros közgazdasági szakbizottságában kialakult. Ez az elgondolás minden vonatkozásban tiszta, egyenes és becsületes. Hóna alá kell nyúlni a kisiparnak, ez kötelessége államnak és fővárosnak egyaránt, a versenytárgyalások kiírásánál, öszszegszerüség és munkanem szempontjából már eleve meg kell határozni, mely munkák illetik a kisipart, melyek a kartelirozott gyáripart, melyek azok, amelyek a középiparnak vannak fenntartva, azoknak a derék és okos iparosoknak, akik túlnőttek a kisipar keretein, de bankösszeköttetések és tőke hijján természetszerűen nem tudják magukat felverekedni az ipari hatalmasságok közé. A kereskedelemügyi tárca költségvetésének képviselőházi vitája alkalmával köszönetét mondtam a miniszter urnák azon találó megállapításáért, hogy a kézmüiparosok és kisiparosok két malomkő között őrlődnek: Egyik oldalon a kartelizált nagyipari és félkész áru árdiktálása, a másik oldalon a folyton gyengülő rendelő sorvadása ő.rli őket. A lassú haldoklás kórtünetei után — hogy csak a legfontosabbakat említsem: az iparengedélyeknek mindig nagyobb és nagyobb számban váló visszaadásáról, a tanoncok számának állandó csökkenéséről emlékezem meg ez alkalommal — végre egészséges fejlődéshez juthat a kisipar, ha a hatóságok élni és nem visszaélni fognak az uj Közszállitási Szabályzat rendelkezéseivel. Mert ez a legfontosabb! Minden törvény, minden rendelet jósága a gyakorlatban való használhatása attól függ, hogyan hajtják ezt, végre. Az Uj Budapest hasábjairól kérem fel a polgármester urat, hogy amint a Közszállitási Szabályzat csakugyan napvilágot fog látni, ankétre hívja össze az üzemek vezetőit, a közmunkák vállalatba adásával megbízott műszaki ügyosztályi referenseket, nemkülönben pártkülönbség nélkül a törvényhatósági bizottság iparos és kereskedő tagjait. Ezen az ankéton kell megbeszélnie az illetékes tényezőknek és az érdekeltségek képviselőinek ^ azt ^ a normát, amely az uj Közszállitási Szabályzat végrehajtásánál a főváros számára zsinórmértékül fog szolgálni. Hiszem, hogy az uj korszak hajnala a városházán az uj Közszállitási Szabályzat életbelépése kapcsán a kisiparra és a kiskereskedőkre végre fel fog virradni! Naiv es felelőtlen elhepieléseh a pesti Dunapart átrendezésére Kik rejtőzködnek és kik akarnak üzletet kötni a gyerekes fantazmagóriák árnyékában? — Az Uj Budapest tudósitójától. — Budapest fejlődésének történetében vannak bizonyos időről-időre visszatérő lochnessi szörnyetegek, amelyek nem alkalmasak egyébre, minthogy délibábos ködökbe burkolva a valóságot, nyugtalanítsák a közvéleményt. Egyik ilyen átlag ötévenként visszatérő fantazmagóriaüstökös a citadella átépítése. Láttunk olyan terveket, amelyek húszemeletes trianoni obeliszket terveztek a Gellérthegyre, egyesek a magyar ezer esztendő lovagvárát akarták a kelenföldi síkságból büszkén kiemelkedő hegyormon felépíteni, mások ismét viszont megf elelő drótkötélpálya segítségével, amely az Erzsébet-hid pesti hídfőjétől indulna ki, ezerszámra akarták szállítani az utasokat az ódon falak között létesítendő játékkaszinóba. Számos hasonló délibábos elgondolás merül fel és tűnik el időrőlidőre a lapok hasábjain. Akadt olyan költői lélek, aki a piaristatelken nemzeti pantheont kívánt építeni, húsz esztendeje kísért a budai körvasút előmunkálati engedélye, készen vannak a tervek az alagút közepéből a Disz-térre vezető lift elkészítésére. Természetes, hogy amint azután a külsőre tetszetős tervek kivitelezésére kerülne a sor, kiderül, hogy az Erzsébet-hidat a budai Dunaparton a Ferenc József - hiddal összekötő árkádos sétány terve éppen úgy megvalósíthatatlan. mint az aránylag még legtöbb praktikus magvat magában rejtő elgondolás: az Erzsébet-sugárut megvalósítása. A legutóbbi hetekben egy újabb ilyen fantazmagória nyugtalanítja a várost, amelynek iskolák, kórházak és szegényházak építésére sincsen pénze, nemhogy arra, hogy egy állítólagosán hatásos panoráma kedvéért hajóállomásokat és villamosokat borotváljon le a város egy részéről. Néhai Glück Frigyes^ halvaszületett ideája: a Vigadó-térnek Szent Márk-térszerűen való kiképzése megfiadzott, megnőtt és ma már egy uj városrendezési elgondolássá nőtte ki magát. Arról van szó, hogy a pesti Dunaparton egyetlen óriási strandfürdőt létesítenének, a Lanciádtól az Erzsébet-hidig, a Dunapartról eltűnne a villamos, az öszszes hajóállomások és kikötők: minden azért, hogy a budai oldalról a pesti részre áttekintő idegen egy gyönyörű perspektívát kapjon és egy elragadó szépségű városkép emlékét vigye magával. Hogy az elgondolás számos helyen sántít, az nem érdekli az ötlet-termelőket, akiknek semmi sem drága, ha közpénzekről van szó. Hogy a villamost nem lehet a szűk Mária Valéria-utcába telepíteni, még kevésbbé autóbusszal pótolni, hogy a személy ha jó-kikötőket nem lehet Újpestre átköltöztetni és évente ötven fürdőnap kedvéért húszezer személyes strandfürdőt csinálni a 18 fokos Dunában, az hidegen hagyja a mindenesetre jóhiszemű, de naiv álmodozókat. Hogy a Vigadótér árkádszerü kiképzése milliókba kerülne, mert a fővárosnak meg kellene vásárolnia a Vigadó-téren lévő két biztosító-palotát és azt ANGOL PARK A terrasz étteremben főúri ";i- '■ “ ételek, maey ar-francia a legkellemesebb esti szórakozóhely konvkl polgári arakj kitün6 italok. A parkban naponként szimfónikus zenekar hangversenyez, hetenként csütörtökön elsőrendű művészek felléptével egész estéket betöltő opera- és operettelőadások. megfelelőképpen átépíteni, nem gátolja ezeket a naivistákat abban, hegy egy építészeti stílusban és történeti fejlődésben a magyar ornamentikus művészettel homlokegyenest ellenkező építészeti giccsé akarják átváltoztatni a patinás pesti Vigadó terét. Hogy azután az ideális elgondo-. lások és felelőtlen tervezgetések antipatikus uszályaképpen néminemű üzleti érdekek is lólábként mutatkoznak, az csak természetes. A Dunaparti kartel, amely néhány zenés kávéházon felül magában foglalja több nagy szálloda vezetőségét is, előre le aKarja szamitonatni a gyerekes tervezgetésekből a maga üzleti hasznát. Számukra az egész elgondolásból egy a fontos: lebontani a Hangát, amely százezer pengő jövedelmet jelent évente a fővárosnak, viszont apasztja az ő helyiségeikben délutánonként elfogyasztott kávék számát. Hogy a Hangli bérlői szakértelemmel, szorgalommal és anyagi kockázattal Budapest egyik legnépszerűbb kávéházát és vendéglőjét varázsolták a Kioszk terebélyes vadgesztenyefái alá. az nem érdekli ezeket az urakat, mert számukra az a fontos: eggyel kevesebb legyen a honkurrensek száma! Kétségtelennek tetszik, hogy a főváros illetékes tényezői fel fogják világosítani a legújabb dunaparti lochnessi szörny való alakját illetően a kereskedelemügyi minisztert, aki naivan és informálatlanul áll egy olyan akció élére, amely a papíron való tervezgetésen túl belátható időn belül egyetlen lépéssel sem fog tovább jutni! STEINER és SZUPER Cégtulajdonos: Heiner B^ör Disz-, templom-, szobafestők és mázolok Budapest, IX., ÖSiői>ut 57 Telefon; 39«6»29 Szász Albert Oki. mérnök út, vasút, csatorna és magasépitési vállalkozó Budapest, II., Margit-körut 43 Telefon : 51—4—06. Biehn János IX., Ferenc-ksrut 41 Telefon: 87=0-03 Aszfaltozás, szigetelés, Fedéllemez - tetőfedés, meiorbenzsl, paraffin.
