Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-04-14 / 15. szám
1934 április 14 UJ£UBAI>LSI 3 A Keresztény Községi Párt a folyó esztendőre u\ költségvetés beterjesztésére szólítja fel a polgármestert Feltűnően széleskörű, generális felhatalmazást fog kapni a szanálásra az uj főpolgármester — A 17-es bizottság a főpolgármester mellett nemcsak véleményező, hanem kezdeményező szerv is lesz — Végleg megfeneklett az Erzsébet-sugárut megépítésének terve — Az Uj Budapest tudósítójától — Régen keltett kormányintézkedés olyan nagy feltűnést a városházán, mint Keresztes-Fischer belügyminiszter költségvetési leirata. Ez a leirat szóbakerült a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén is, ahol Csilléry András azt a kijelentést tette, hogy a belügyminiszter eljárását nem tartja, a törvényes rendelkezésekkel összhangban állónak. Ebben a pillanatban úgy alakult a helyzet, hogy a fővárosnak nincs jóváhagyott költségvetése, amelynek alapján a városház adminisztratív vezetői a főváros háztartását és az üzemek gazdálkodását irányíthatnák. A belügyminiszter jóváhagyta ugyan azokat az intézkedéseket, amelyeket Sipőcz polgármester tett az év eleje óta a költségvetés végrehajtását illetően, ugyanakkor azonban kikötötte, hogy minden egyes hónapban csak egy Üzenhetted részét lehet elkölteni a kiadási tételeknek. Ezekután felmerül a kérdés, hogy meddig marad érvényben ez az ideiglenes állapot, amely egészen szokatlan a főváros háztartásának eddigi történetében. Petrovácz Gyula akivel ebben az ügyben beszélgetést folytattunk, a Keresztény Községi Párt álláspontját a következőkben fejtette ki az Uj Budapest munkatársának: — A belügyminiszter ur nyilvánvalóan azért nem döntött véglegesen, mert nem akart elébe vágni az házi berkekbe, azzal rekommendált a vizsgázható bizottság egyes tagjainak a figyelmébe, hogy e n n é l okosabb, értelmesebb f latul e mb er nincs a gyakornokjelöltek többezer főnyi tömegében. Apai büszkeségtől dagadó szívvel közölte a fentemlitett bejáratos férfiú, hogy jogászfia első eminens volt a piaristáknál, nyelveket beszél, verseket ir, nagyszerűen ismeri a városi közigazgatást: szóval minden tekintetben érdemes arra, hogy mint nagyreményű gyakornok Íróasztalt kapjon valamelyik városházi báróban. * A VIZSGABIZOTTSÁG TAGJAI ÚGY IS, MINT TUDÓS SZAKEMBEREK, felfigyeltek az áradozó apa tirádáira. Különösen Budó levéltáros ur, aki igen-igen örült annak, hogy magasröptű szellemének megfelelően nivós kérdéseket intézhet a gyakornok-fenoménhez. Elkövetkezett a vizsgáztatás délutánja és közel száz beidézett fiatalember között ott szorongott e m e bizonyos bölcs ifjú is. Amikor rákerül a sor, a többi kérdező professzorok megelégedetten bólintottak a valóban pompás feleletek hallatára. Következett Budó dr. ur: — Mondja, fiam, mik voltak azok az ar tik ul á r i s helyek? (A vizsgáztatások rendjét illetően tudni kell, hogy Farkas és F elkap a közigazgatási gyakorlati ismeretekből és az idegen nyelvekből, Ölveczky a jogi ismeretekből vizgáztatták a jelölteket, Budó pedig az általános irodalmi és históriai műveltséget firtatta.) A jelölt hallgatott. Egyéb kérdések következtek, amelyekre pompásan megfelelt a fiatalember, aki neve mellé megkapta azt a nagy egyest, amely azt jelenti, hogy vizsgája alapján a behivandók között az elsők között foglal helyet az ifjú. * uj fővárosi törvény életbeléptetésével egyidejűleg nyilvánosságra kerülő szanálási program intézkedéseinek. Minket azonban ezek a szempontok egyáltalában nem érdekelnek, mi továbbra is az érvényben lévő 1930. évi XVIII. te. alapján állunk, mely kimondja, hogy március 31-ig véglegesen döntenie kell a belügyminiszternek a költségvetés jóváhagyása felöl és abban az esetben, ha a belügyminiszter a költségvetést nem hagyja jóvá, akkor a főváros A^ezetőségének uj költségvetési tervezetet kell készítenie. Mi nem vagyunk hajlandók arra, hogy tudomásul vegyük ezt a költségvetés nélküli állapotot és pedig nem csak azért, mert a ma még érvényben lévő 1930. évi XVIII. te. kötelezően írja elő a belügyminiszter számára a végleges döntést, vagy pedig uj költségvetésnek a készítését, hanem azért sem, mert ebből a, szempontból az uj fővárosi törvény sem hoz változást. A költségvetési jogot ugyanis az uj fővárosi reformtörvény sem érinti, hanem meghagyja a törvényhatósági bizottság közgyűlésének a hatáskörében. Az autonómia költségvetéskészitési joga tehát érintetlen marad a jövőben is, azt nem konfiskálhatja az uj főpolgármester sem, aki a főváros' AZ APA AZONBAN VÉRIGSÉRTETT BÜSZKESÉGÉBEN nem hagyta annyiban a dolgot. Rendben van: nagyszerűen felelt a fia, mindenki meg volt vele elégedve, de: miért nem tudott felelni Budó kérdésér el És ami a legfontosabb: mik azok az ar tikul ár i s helyekf A boldogtalan apa elindult kérdezősködni. Sorra kérdezte a városházi főtisztviselőket: mik voltak az artikuláris helyek? A főtisztviselő urak azt felelték, hogy pompásan tájékozottnak érzik magukat a városi közigazgatás minden ágában, Kitünően ismerik a városházi pártviszonyokat is, de az artikuláris helyekről boldogult ifjúságukban talán tanultak valamit, azonban, ha tudtak is róluk, régen elfelejtették, mert ezirányban sem interpelláció, sem indítvány nem han gzott el a közgyűlési teremben. Megkérdezték Budó levéltárost is, aki azonban rejtélyesen mosolygott és nem adott felvilágosítást, hogy mi a helyes felelet a kérdésére. Mármár arról volt szó, hogy v al a mely ik napilap pályázatot f og ki ir n i előfizetői között, első díjul kitűzve egy toronyórát aranylánccal, amikor W il cin er Ödön nyugalmazott tanácsnok, nem kevésbé bölcs és képzett koponya, mint Budó Jusztin, kisütötte a feleletet: — Artikuláris helyek voltak a protestantizmus terjedésének első idejében azok a törvénybe cikkely ezett (artikuláris) felvidéki városok, ahol a protestánsok számára meg volt engedve a nyilvános isteni tisztelet . . . Örök rejtély marad: köteles-e tudni ezekután az artikuláris helyek mibenlétét egy városházi gyakornokjelölt? pénzügyi helyzetének szanálására nézve korlátlan felhatalmazást kap a publikálandó kormányprogram keretében. ■— Mindezek alapján — folytatta Petrovácz Gyula — a Keresztény Községi Párt elhatározta, hogy az uj deficitmentes költségvetés haladéktalan elkészítésére szólítja fel a polgármestert Akár a régi törvényt, akár az uj reformtörvényt nézzük, a fővárosnak mindenképpen uj költségvetést kell készítenie! Arra a kérdésre, hogy a kormány szanálási programja, amelynek végrehajtása a reformtörvény életbeléptetésével egyidejűén kezdődik meg, mennyiben fogja befolyásolni az autonómia életének további alakulását, Petrovácz Gyula ezeket felelte: — Mi is általános érdeklődéssel várjuk a főváros pénzügyi helyzetének szanálását célzó kormányprogramnak a nyilvánosságra hozatalát. Érthető a nagyarányú érdeklődés a városházi adminisztráció részéről is, amelynek további működésére ennek a szanálási programnak a rendelkezései egészen uj irányú befolyást gyakorolhatnak. Értesüléseim szerint a kormány szanálási programja, amelynek a végrehajtásától a deficit eltüntetését várja, nem fogja taxatíve felsorolni azokat a rendelkezéseket, amelyekkel az uj főpolgármesternek élnie kell, hanem általános, generális felhatalmazást fog tartalmazni, amelynek keretében kell majd az uj főpolgármesternek a 17-es pártközi tanácsadó szerv közreműködésével megfelelő szanálási eredményeket elérnie. Úgy tudom, hogy lényegesen enyhült a feszültség, amit legfőképpen az a tény bizonyít, hogy maga Keresztes-Fischer belügyminiszter is nagy súlyt helyez a 17-es bizottság közreműködésére. Ez a 17-es bizottság, amely a városházi pártok vezetőit és szakembereit fogja egyesíteni, nemcsak tanácsadó szerv lesz a szanálási programot végrehajtó uj főpolgármester mellett, hanem kezdeményező testület is. Ilyen körülmények között tehát a székesfőváros autonómiájának az akaratát előreláthatóan — legalább részben — érvényesíthetjük, de legalább is módunk lesz arra, hogy a nagyközönséget állandóan tájékoztassuk, az autonómia akaratát kifejezésre juttassuk és ezen az utón megfelelő ellenőrzést és kritikát gyakorolhassunk. A beszélgetés során szóbahoztuk Petrovácz Gyula előtt a kormánynak azt a váratlan ellenállását, amelyet az Erzsébet-sugárut megnyitása ügyében tanúsít. Petrovácz Gyula a következőket felelte: — Az Erzsébet-sugárut megépítéséről semmiféle körülmények között sem lehet legalább is egyelőre szó. Az a probléma, amelynek a megoldását ezzel a kérdéssel kapcsolato-Hasznos tudni, hogy Schmidthauer Igmándi keserüvize, az elrontott gyomrot 2—3 óra alatt rendbe hozza. san előkészíteni igyekszünk: az Erzsébetváros rendezése. Ezt az akciót tőlünk telhető erővel folytatni fogjuk, mert az építő tevékenység megindítására, a munkanélküliség enyhítésére semmiféle más mód nem kínálkozik. Itt az a nehézség, hogy a Közmunkák Tanácsának a három és félmillió pengős kölcsön felvételéhez kormányhatósági jóváhagyásra van szüksége, de egyébként is a Károly-körut 15. számú ház lebontása, ennek a helyén uj térnek a kiképzése, az Erzsébetváros rendezésével kapcsolatos 30 méter széles útvonalnak a megépítése és az ehhez szükséges telkek kisajátítása csak akkor történhetik meg, ha az érdekelt magánosok a köz munkájába bekapcsolódnak. Ennek a bekapcsolódásnak pedig előfeltétele megfelelő adómentességnek a biztosítása. Mi mindenesetre eljárunk az illetékes kormányzati tényezőknél, hogy őket jobb belátásra bírjuk és én remélem, hogy lesz is eredménye közbenjárásunknak. Karg Willibald öröksége Értékes felszerelésekhez és szakkönyvtárhoz jut a Vízmüvek — Az Uj Budapest tudósítójától — Érdekes és értékes adományhoz jutott egy lelkes tisztviselő buzgólkodásából a székesfőváros Vízmüvei. Reminiczky Lajos dr tanácsi fogalmazó kezdeményezésére özvegy Szamkó Mihályné sógorának: Karg Willibaldnak, s hírneves osztrák tudósnak teljes tudományos hagyatékát a fővárosnak juttatta. Karg Willibald egyike volt Európa legnevesebb hidrológusainak akihez nálunk csak Kailinger Mihály mérhető. Az elmúlt évben halt meg Karg Willibald, 87 esztendős korában, miután szerte Európában épített vízvezetéket, és alig van Európában vizmütelep, amelynek létesítésénél a kitűnő osztrák tudós közre ne működött volna. Az elhunyt végakaratának végrehajtója és egyetlen örököse: Szamkóné, elhunyt sógora tudományos hagyatékát Reminiczky fogalmazó kezdeményezésére Budapestnéle ajándékozta, Huszonhét hatalmas ládát foglal magában ez a tudományos hagyaték, rengeteg könyvet, értékes műszereket, hidrológiai feljegyzéseket. A huszonhét láda már meg is érkezett és kicsomagolásra vár a Vízmüvek igazgatóságánál. Az a terv, hogy az értékes hagyatékból, amelyért a polgármester természetszerűen meleghangú levélben mond köszönetét Szamkónénak, szakkönyvtárt és laboratóriumot rendez be a Vízmüvek igazgatósága. Karg Willibald értékes jegyzeteinek átvizsgálása kapcsán mindenesetre egy negyven esztendős kérdésre fog feleletet kapni a főváros: mi volt az oka annak, hogy az osztrák tudós 1893-ban, amikor a káposztásmegyeri vízmüvek létesítésénél szakértőül hívták ide, mindössze egy napig tartózkodott Budapesten, azután dühösen összepakkolt és anélkül, hogy bárkitől búcsút vett volna, eltávozott?
