Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)

1934-09-15 / 36. szám

6 UJ BUDAPEST llletménycsökkentési és létszámapasztási hírek nyugtalanítják a tisztviselő-társadalmat Négyszer csökkentettéh a fizetéseket, egy újabb illetményíetaragas a minimális életlehetőségektől fosztaná meg a tisztviselőket. — Újabb verzió a harmadik alpolgármesteri állás megszervezéséről, a státus-arányosítással és a magasabb állások szaporításával kapcsolatban — Az Uj Budapest tudósítójától. — Noha a polgármester szigorú rendelete értelmében mindeddig semmi sem került nyilvárosságra a főváros jövő esztendei költségvetéséről, olyan hírek vannak mé­gis forgalomban a városházán, amelyek költségelőirányzattal, illetőleg szanálással kapcsolatosan a legnagyobb megdöbbenést váltják ki a tisztviselő-társadalomban. A szanálási terv, állitólag a jövő esztendei költségelőirányzat során jelentősen meg kivánja nyirbálni a tisztviselők fizetését, hir szerint a tisztviselők, úgynevezett köz­lekedési segélye, ami havonta pár pen­gőre rúg, lesz az első áldozata a szaná­lási akcónak. Szó van ezenfelül arról is, hogy bizonyos létszámapasztási hajt vég­re a szanáló főpolgármester, részben a szanálási terv, részben a nyugdíjtörvény rendelkezései alapján. Ezekről a tervekről jól informált he­lyen a következőket mondották az Uj Budapest munkatársának:-— Arra vonatkozóan, hogy a szállongó hireak megfelelnek-e a valóságnak, pon­tos felvilágosítás annál kevésbbé adható, mert a főpolgármester eddig semmiféle nyilatkozatot a szanálási terv irányában nem tett, valószínűleg nem is fog előbb tenni, mint a tizenhetes bizottság első ülésén, amely szeptember második felében fog lezajlani. Jelenleg tehát csupán az a helyzet, hogy bizonyos negatívumok sora­koztathatok fel, amelyek gátul szolgálnak az esetleges fizetéscsökentő, illetőleg lét­számapasztó tervek végrehajtásának. — Ami a fizetés-redukciós, illetőleg ileltmény csökkentési hireket illeti, erre vonatkozóan az a helyzet, hogy a fővárosi tisztviselők a négyszer véghezvitt fizetés­csökkenésen túlmenően bármennyire is szivükön viselik a főváros érdekeit, to­vábbi áldozatokra nem hajlandók. Sajnos, a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szö­vetsége nem állhat élére természetszerűen annak az általános elkeseredésnek, amely az illetmény-redukciós hírek kapcsán a fővárosi tisztviselő-társadalmat valóság­gal megdöbbenti. Meg vagyunk azonban győződve e te­kintetben nemcsak a főpolgármester kol­­legiáls együttérzéséről, hanem az összes fővárosi pártok hathatós támogatásáról is aban az irányban, hogy az illetmények­nek bármilyen címen való csökkentésére nem fog semmiképen sor kerülni. — Ami most már a létszámredukcióról terjedt hireket illeti, utalhatunk azokra a vizsgálatokra, amelyeket a főpolgár­mester rendelete értelmében a nyári szü­net alatt hajtott végre a fővárosi admi­nisztráció, illetőleg az elnöki ügyosztály­nak úgynevezett racionalizálási osztálya. Ez a vizsgálat megállapította, hogy a közigazgatás minden ágazatában nemcsak hogy létszámapasztásról nem lehet sem­miképen beszélni, hanem egyes ágazatok­ban még személyzet-szaportíásra lenne szükség. Utalunk ehelyütt különösen az elöljáróságokra, amelyeken az a helyzet, hogy sok olyan munkakört, amit bizonyos képesítésű tisztviselőnek kellene betölte­nie, kisebb képesítésű tisztviselő kényte­len betölteni a csekély tisztviselői létszám miatt. így például több elöljáróságon a szegényügyi előadó a kezelőszemélyzet sorából kerül ki, holott az a törvény és rendeletek értelmében csak fogalmazási szakbeli tsztviselő lehet. —• Arról is van különben hir, hogy a főpolgármester nem létszámredukcióra, hanem bizonyos arányosításra gondol. Ál­litólag olyképen kivánja a főpolgármester ezen tervét megvalósítani, hogy csökken­tené az alsóbb kategóriájú és növelné a magasabb állású tisztviselők számát. így megszűnne több fogalmazói állás, ezzel szemben néhány főjegyzői állás kreáltat­­nék, sőt arról is van hir, hogy ezen a módon kerülne sor a harmadik alpolgár­mesteri állás meg szemezésére. Mindezek azonban természetszerűen csak szállongó hírek, amelyekről csupán azért számolunk be, mert hiteles nyilat­kozat a főpolgármester terveit és elgon­dolásait illetően nincsen. Minden valószí­nűség szerint nem is lesz a szanálási b­­zottság összeülte előtt, ahol először fog­ja a főpolgármester szanálási programrn­­ját az autonómia képviselőivel megismer­tetni. Fábián Béla közmunka­­tanácsi tagsága Hajbakapási alkalom a polgári ellenzék részére — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Fővárosi Közmunkák Tanácsában hét tagsági hely megüresedett. E hét tagsági hely közül három szavazati jog­gal, négy pedig tanácskozási joggal ren­delkezik. Megüresedett mindenekelőtt az Egységes Községi Polgári Pártot, to­vábbá a polgári ellenzéket és a szociál­demokrata pártot megillető tagsági hely, amelyeket eddig Kozma Jenő, Fábián Béla, és Peyer Károly töltöttek be. Kozma Jenő és Peyer Károly nyilván ismét visszakapják tagsági helyeikét az új közgyűlési választáson, sokkal nehe­zebb azonban a helyzet a polgári ellen­zéknél, amelyet eddig a Fővárosi Köz­munkák Tanácsában Fábián Béla kép­viselt. Ez a hely kétségkívül a polgári ellenzéket illeti meg, márpedig Fábián Bélának mindössze négytagú pártja van a törvényhatósági bzottságban. A polgári ellenzéki pártoknak lesz a feladata, hogy e tagsági hely betöltése felől mindenelc­­előt maguk között megállapodjanak. Ezt a megállapodást azután a többségi pár­tok respektálni fogják. Annyi bizonyos, hogy Fábián Béla ne­hezen tudja visszaszerezni lejárt tagságát — nemcsak azért, mert kisszámú pártot képvisel, hanem főként azért, mert a Fővárosi Közmunkák Tanácsának az ülésein feltűnően ritkán, sőt az utóbbi időben egyáltalán nem jelent meg. A tanácskozási joggal felruházott négy tagnak a megválasztása felől az új fő­városi törvény külön szakaszban rendel kezik. Eddig a középítési szakbizottság küldte ki ezt a négy tagot, akik nem szavazhattak, csak a tanácskozásban ve­hettek részt. Az új törvény 5. §-ának 5. bekezdése a következőket tartalmazza: „A Fővárosi Közmunkák Tanácsába az 1870. évi X. t. c. 11. §-a alapján ki­küldendő négy tagot a műszaki ügyosz­­táilyok mellé rendelt szakbizottságok együttes ülésben saját tagjaik közül választják.” Ezt a négy tagsági helyei úgy osztják fel egymás között a város­házi pártok, hogy egy helyet kap a ke­reszténypárt, egyet a Községi Polgári Párt, egyet a polgári ellenzék és egyet a szociáldemokrata párt. A keresztény­­pártban erre a tagsági helyre Pilis Ká­­í'oly országgyűlési képviselő és Schoditsch Lajos mérnök aspirálnak, a Községi Pol­gári Pártban Becséy Antal szeretne ezt a helyet megkapni, de pályázik rá Wel­­lisch Andor műépítész is, sőt igényt tart reá vitéz Martsekényi Imre is. A szo­cialisták Büchler József újbóli beküldése mellett döntenek. A polgái’i ellenzéknél ez a kérdés is teljesen nyílt. Egymás között kell itt is megállapodniok, ami a mai viszonyok között nem tekinthető könnyű feladatnak. fülért Hunéit meg eddig minden színigazgató a Tisza Káimán-téren? Fűid Aurai őszinte uéieménye a városi színház multiárúi ás jövőjéről — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Városi Színház sokat hányatott hajó­ja végre révbe ért: a törvényhatósági bizottság elős őszi közgyűlése elé terjesz­ti a polgármester azt a javaslatát, hogy a Tisza Kálmán-téri müintézetet hat esz­tendőre Föld Aurélnak, az ismert hírlap­írónak és színházi szakembernek adják bérbe. A polgármester előterjesztését a közművelődési bizottság legutóbbi ülése egyhangúan fogadta el és ahhoz is hoz­zájárult, hogy Föld Aurél a szerződés­­tervezetben biztosított jogánál fogva bér­lőtársul Alberti Viktort, a neves hangver­seny-vállalkozót, vegye maga mellé. A közművelődési bzottság azon ülésén, amely ezen döntést meghozta, Liber alpolgár­mester felszólítására megjelent Föld Au­rél is, aki hosszabb expozéban fejtette ki terveit és elgondolásait a bérlettel kapcsolatosan. Föld Aurél őszinte és nyilt szavai mély hatást keltettek a közművelő­dési bizottságban, mint a bizottság tag­jai mondották, az egyhangú határozat meghozatalánál jelentős szerepet játszott Föld igazgatónak őszinte és kertelés nél­kül való előadása. Kétségtelen, hogy a törvényhatósági bi­zottság közgyűlése szankcionálni fogja a közművelődési szakbizottság egyhangúlag hozott határozatát. A bérlettel kapcsola­tosan Föld Aurél a következő nyilatkoza­tot tette az Uj Budapest munkatársa előtt: — Nagyon köszönöm ehelyütt is Liber alpolgármester urnák, hogy módot és al-1934 szeptember 15. kaimat nyújtott arra, hogy a közművelő­dési bizottság ülésén felszólalhassak ét kifejtsem véleményemet. Amikor mint ak. tív színigazgató, arra határoztam el ma­gamat, hogy a Városi Sznházban folyta­tom működésemet, úgy ezekben, számot kell adnom a főváros illusztris közműve­lődési bizottsága, de a nagy nyilvánosság előtt is arról, miért éppen a Városi Szín­házban óhajtom működésemet folytatni, amikor a Városi Színház harminceszten­dős múltjával azt igazolta, hogy tő fee erős emberek és olyan igazgatók, akiket je­lentős összegekkel segélyezett a főváros, elpusztultak. — Bizonyosfokú önteltség volna ré­szemről, ha azt mondanám, hogy min­denki, aki eddig ott színigazgatói tevé­kenységet fejtett ki, tehetségtelen, vagy hozzá nem értő volt. Véleményem szerint nem az emberekben, hanem a rendszerben volt a hiba. Az én meggyőződésem az, hogy ez a színház en suite-szinház ját­szására, sem arra nem alkalmas, hogy egy és ugyanazt a műfajt pártolja és propagálja. A színház méreteinél fogva arra alkalmas, hogy mindent adjon, ami kultúrát és művészetet jelent. Plat évig — és ezt nyíltan és becsületesen meg­mondottam a közművelődési bizottságban és megmondom az Uj Budapestnek is — a szinházbérlőnek kell hogy alkalma le­gyen olyan hasznosításra, amely alkal­mas lehet arra, hogy a színház üzemén, illetőleg üzletén várható és sajnos beáll­ható nimbuszt esetleg helyrehozza azokkal a produkciókkal, amelyek nagyobb töme­gek érdeklődésének a felkeltésére alkal­­tnasak. — Egészen természetes, hogy a szín­ház jellegének abszolút megóvása mellett képzelem a Városi Színház jövő sorsát, ami azt jelenti, hogy túlnyomórészt szín­darabokat fogok ott játszani. Játszani akarunk operát, drámát, operetteket, de olyan dolgokat is, amelyekre a színház al­kalmas. Ezen gondolatmenet alapján kér­tem és kaptam nyíltan, a színház jelle­gének abszolút fenntartása mellett jogot arra a közművelődési szakbizottságtól, hogy úgy értékesíthessem a színházat a kultúrális és művészi szempontok fgiye­­lembevétele meleltt, ahogy gondolom és ahogy érdekeim kívánják, anélkül, hogy ezzel más érdekeket sértenék. A közművelődési szakbizottságban, a felszólalók egymás után adtak kifejezést azon véleményüknek, hogy Föld Aurél kezeiben megfelelő módon biztosítva lát­ják a színház jövőjét. A végleges bérleti szerződés megkötése után Föld Aurél va­lóban nagyszabású progr&mmot kíván a- Tisza Kálmán-téri müintézet sok vihart látott deszkáin bemutatni. Gőz, uizuezeiőR, csatornázási, liiissiszereiőseReisiban^iai megkönnyíteti fizetési feltételekkel. Költségvetés, tervezés díjmentesen. Tóth Zoltán csatornázási vállalkozó BUDAPEST,VII., BAROSS-IÉR 15 ijmiiiiiimiiiiiniiiiiiiimiiiimmiiuiHiimniiiiHiiiiiimiiimmiiiimimiiiiiiiiHimiiiiiiiiiimiiiimiiiimms-Hunyadi Jánosi [ természetes Keserű viz | az emésztőszervek leg­kiválóbb gyógyvize Egy háztartásban sem hiá­nyozhat. Hatásában felülmúlhatatlan. f3AHIEHHER ANDRÁS. BUDAPEST) íTiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmiiiiimiMiimiiiiiiiiiiimiiiiimiimiumiiir.mi'iniimiiMiiiimuiim» rr r | rríí SZELLŐZŐ­,jt JlLU l berendezések SCHUBAUER FERENC magánmérnök | Budapest, III , Földmű 51. Telefon: 62 — 2—06.

Next

/
Oldalképek
Tartalom