Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-02-10 / 6. szám
4 TU JßTWAPFST 1934 február 10 Milyen legyen a uj Tabán ? Irta i GYŐZŐ A II. dijat Arkay Bertalan, Hönsch László és Katona Dezső közös terve (jelige: „Népművészet“) nyerte. Az átvezető Hegyalja-utat a mai 14 m. szélességben és emelkedéssel hagyja meg. Az uj főutat villamospályával látja el és 25 m. szélességben szelíd íveléssel a görög templom mögött kapcsolja be a Döbrentei-térbe. Ezen kívül más ut a terven nem található, tehát az északi irányból semmiféle egyenletes emelkedésű megközelítés nem lehetséges. így csak a nagyemelkedésü és teherforgalomra alkalmatlan Naphegy- és Czakó-utcákon át- lehetne a Gellért-hegyre feljutni. A dunaparti villamosvonalat a Zita királyné-utón vezeti egyenesen dél felé és az Erzsébet-hidhoz sem kapcsolja be. Az Erzsébet-hidról csak az uj főút felé lehet a villamosnak járni. A két iskolát és a Görög-u. 12. sz. házat teljesen elbontják. így a tervezők részére, mikor a nagyfontosságu közlekedési problémák fölött könnyedén elsiklanak és az akadályokat is kiküszöbölték, igen könnyűvé vált a probléma megoldása. Az elbontott Szent Imre-fürdőt a görög templom közelében építi meg, félkörösen, kis területen, melyhez a Gellért-hegy felé délre nagy terraszokat és télikerteket helyez. A Hegyalja-ut feló parkok választják el a közlekedéstől, amivel a gyógyszálló közönsége kedvező széltől védet helyet nyer, de a Döbrentei-tér megfelelő lezárását, kialakítását nélkülözzük. Ezen kívül, amely a Szent Imre-fürdőt pótolja, a Naphegyen a Czakó-utca és a Hegyalja-ut között a magaslaton képez ki egy idegenforgalmi szállodát, hullámfürdővel együtt. A hegytetőn hullámfürdőt építeni kissé erőszakolt megoldásnak kell tartanunk, mert vizét klórozással tisztán tartani „Budapest-fürdővárosban“ legkevésbbé sem tartjuk idegenforgalmat vonzónak, a forrásvízzel, gyógyvízzel való állandó ellátásához pedig 46 m. magasra kellene szivattyúzni, ami igen költséges megoldás volna. A főútvonalat a Várhegy felé sávosan a telekhatáron építi be, a tabáni völgy felé, a park felé pedig a főutra merőlegesen álló 25 m. magas, egymástól 22 m. távra épített 13X40 m. alapterületű bérházakat állít. Ezek közét 8 m. magas üzletházak kötik össze, amivel a zöld terület teljesen el van barrikádozva a főúton haladó szemei elől. Ez oldali járdáról a Nap- és Gellért-hegy is teljesen láthatatlan, csak a túlsó járdáról válik a hegyoldal láthatóvá. A Palota-téren kívül a főútvonalat más zöld terület nem teszi változatossá, ezért igen sivár képet nyújt. Minthogy a tervezet sem a közlekedési, sem a térképzési, sem a fokozottabb esztétikai, de még a fürdővárosrész nagyobb kiképzésével kapcsolatos problémákat sem oldja meg, a díjazását nem teljesen tartjuk indokoltnak, legfeljebb a benne mutatkozó eszmék megvé tellel való honorálását. A III. dijat a „Tabáni kertek“ jeligéjű, Weichinger Károly és Nendvieh Andor közös terve nyerte el. E tervet joggal nevezhetjük a szimmetriák tervének, az egész tabáni völgyet erőszakoltan szimmetrikus rendszerbe foglalja, de ugyanígy képezi ki a Döbrentei-, Szebeny Antal- és a Szent János-terelcet is. A Hegyalja-uti főutat a mai 14 m. szélességben a nagy lejtőséggel hagyja meg. Szintben keresztezi vele a Szent János-utca vonalán felhaladó 5—6.5%-os Gellért-hegyre felvezető utat, melynek a szimmetria elérésére erőszakolt irányítása miatt igen költséges 7—10 m. magas támfalat kell építeni. A Krisztina-körut folytatásában haladó főútvonal igen szűkre, 20 méterre van méretezve, ami főútvonal részére meg nem felelő. A villamost az Attila-körutról az Erzsébethidra és a Gellért-rakpartra irányítja. A Szent János-teret a Szent János-utca ferdeségének megfelelően, a szimmetria elérésére beépíti, bár e lejtős terület a szimmetria-képzésre kevésbbé alkalmas, de még mindig indokoltabb, mint az I. díjas terv polgári iskolánál levő utelinditásnélküli hasonló szimmetriája. A Palota-teret a testőrségi épületek szélességében megnyitva, a Naphegyen nem zárja le teljesen, hanem a kétoldali házat megfelelő beugrással 34 m. közt hagyva, tei’vezi elhelyezni és végüket 6 méteres kiemelkedéssel hangsúlyozza. Ezáltal a két ház között egy magas támfalra és ferde lépcsőzetre, illetve utcára II. nyilik kilátás, ami nem esztétikus lezárása a térnek. A Szebeny Antal-térnek szintén szimmetrikus kiképzést ad. A tabáni háromszög szimmetrikus elrendezésének középpontjában egy magasabban fekvő szálloda van. Előtte egy nagyobb hosszúkás teret képez, mely a főútig terjed és annak túloldalán egy középületben hatásos lezárást nyer. Még jobbról és balról is van egy utca a szállóra irányítva, melyek erőszakolt irányítását 10—14%-os lejtéseik is mutatják. Az egész völgyet szegélybeépitéssel (részben 10, 13, 18 és 21 m. magasan) túlságosan beépíti bérházakkal. A tervezett 12 rn. széles utcákon két fasort rajzol be, ami a valóságban ki nem vihető, zártsorú építése miatt. Közpark az uj útvonalat nem élénkíti és a Várhegy felé sem nyit újabb kilátást. Gyógyszálló csoportot a Szent Imréin rdő és az uj főút között helyez el, túlzott beépítéssel. Mindkét templomot igen előnytelen helyzetbe állítja be. A tabáni katolikus templom főhomlokzata elé 13 méter távolságra egy 22.5 m. magas épületet állít, amivel azt teljesen eltakarja. A görög templom pedig a templom tengelyével 45 fokos szöget bezáró térhatároló házsorával a legrosszabb elhelyezést kapja és ezen átrendezésbe nem illő volta még jobban kiliangsulyozódik. Grieger Gyula „Revízió“ jeligéjű megvett terve a főúton 30 m. szélesség mellett csak 12 m. széles jármüpályát tervez, az egyik oldalon 12 m., a másikon 6 m. járdával. A jármüpálya tehát igen szűk, csak egy-egy mozgó jármű részére szolgál. A Hegyalja-utat 20 m-re és 5.57% emelkedésűre igazítja ki. A Szent Imre-fürdőt teljesen átfor málja és az uj körút vonaláig fejleszti ki, egy kettős cour d’honneur-rel. A szimmetria kedvéért a főút túloldalán telje sen hasonló kettős díszudvart képez ki egy szállodaépület részére. Mivel a disz udvar igen szűkre van méretezve, ezért nem kelti a kellő hatást és kettős használata is elhagyandó volna. A görög templomot árkádokkal veszi körül körút vonalán. A Döbrentei-téren a három főútvonal az I. tervhez hasonlóan egy pontból indul ki, ami a közlekedési térmegoldás hiánya miatt feltétlenül zavarokra ve zetne. A Döbrentei-teret egységesen ké pezi ki, ezért a főútvonal kiindulási pontján lévő két fürdő- és szállóépület vonalának megfelelően az Attila-körut és a Zita királyné-uti Dunapart között egy épületet állít az ördögárok fölé amivel a Döbrentei-utca jármüveit két tős kanyarodásra kényszerítené. A Palota-teret a főút vonalán zárja le, ami helyes megoldást nem nyújt Halászy Jenő és BrestyánszJcy Tibor ,.B H“ jeligéjű megvett terve a 25 m széles főutat a görög templom mögött csatlakoztatja a Döbrentei-térhez. A gö rög keleti templomtól a Hegyalja-utig parkot képez ki és ebben a mai Had nagy-utca vonalán helyezi el az uj Szent Imre-fürdőt sávszerűén kiképezve A tabáni katolikus templom körül nyílt udvart tervez. A völgy és magasabb ré szék sorház beépítését kifogásolhatjuk Pogány Móric „A magyar holnap“ jel igéjü megvett terve általában az ügy osztályi utelrendezést veszi alapul az utak irányításánál. 20 m. széles Hegy alja-utat és 30 m. széles főutat 6+6 szül jármüpályával, középen parksávval ve szí figyelembe. A főnt vonalát a II tervnél említett és az útra merőleges bérházakkal építi be, de jórészben köz benső üzletház nélkül, amivel a hegyre való kilátást biztosítja, de a főút kissé egyhangúvá válik. Az uj főutat a görög templom előtt vezeti be a Döbrentei térre és ennek oldalán képezi ki az uj Szent Imre-fürdőt, melynek ives szár nyai a Hegyalja-utig is terjednek. E szárnyak között szélvédett terraszokat alkalmaz, majd a Hegyalja-ut fölött egy áthidalással a Gellért-hegy oldalát is bekapcsolja a sétányba. Kisebb sport pályát helyez el nagyon helyesen a völgyben. Friedrich Lóránt és Schőmer Ferenc „Phönix“ jeligéjű megvett terve a fő utat, melyet csak 21 m. szélesre tervez a görög templom mögött vezeti be Döbrentei-térre. A tabáni és a görög templom között egy teret képez, mely azonban a terület lejtőssége miatt kei lően nem érvényesülhet. A vásártérüle tét a Szent Imre-fürdő elé tervezi egy házcsoporttal elkülönítve. E ház egyik vonala a görög templom vonalának felel meg és köztük csak 32 m. távolság van, ami a legkedvezőbb távlatot nem biztosíthatja. Közlekedésrendezési hiányaitól eltekintve, előnye, hogy a' főút utáni részen szabadabb villaszerű beépítést nyújt. Misley Sándor és vitéz Magyar Győző Tabán MCMXXXIII“ jeligéjű megvett terve túl nagy bérházszerü szegélysoros beépítést nyújt az egész völgyben. A háromszög felső részén uszodát helyez 1, amelyet a II. díjas tervnél felhozott indokoknál fogva nem tartunk itt megfelelőnek. A piacot igen helyesen az északibb részen a Bethlen-udvar előtti belsőbb területen helyezi el. A Palota teret a Gellérthegy-utca vonalán félkörivü múzeumépülettel zárja le, melyet a terepviszonyok miatt nem helyeselhetünk. A Szent Imre-fürdő környékének rendezését nem adja meg. A megvételre ajánlott „Pásztorbot jeligéjű terv lényege, hogy a Krisztinakörut tengelyében vezeti egyenesen az uj 22 m. széles főutat, és a görög és a tabáni templomok között kiképzett fél körivü épület mögött félkör fordulással jut a Szent Imre-fürdő és a görög templom között a Döbrentei-térre. A megvételre ajánlott „Tadeus“ jeligéjű terv a Szent Imre-fürdő előtt egy nagy téglalap alakú tér képzésével i görög templomott igen jó távlathoz jut tatja. A Szent Imre-fürdő Döbrentei-téri oldalán egy parkban álló, kereszt alaprajzú 45 m. magas szállodaépületet tervez. A Szent Imre-fürdő és a polgári iskola mögötti parkban ivócsarnokot üvegezett sétahelyeket és pálmakertet helyez el. Az „1950“ jeligéjű tervben a Szent Imre-fürdő beállítása és környezete igen sikerült. A „Fórum“ jeligéjű terv a Hegyalja utat csak a Gellérthegy északi és a Nap hegy déli részének közlekedésére korlá tozza s ezért meghagyja a mai szélessé gében és emelkedésében, mert a régi Hadnagy-utca vonalában egy 20 m. szé les alaguton vezeti át a hegyen túli átmenő közlekedést. Az alagút a Hegy alja- és a Csend-utca alatt és a Déli p. u alagutja fölött halad el és a tabáni te metőben egy bevágásban lévő utón ha lad a Csend-utcával párhuzamosan a Budaörsi-utig. Ezen 900 m. hosszú alagút révén minden jármű 18 méter fölöslege fölemelkedést küszöbölhet ki és ez utón teljesen zavartalanul es igy gyorsan haladhat. Ezen alagút révén a sashegyi jármüvek és e vidéki villamosok magasságveszteség nélkül nagy üzemanyagmegtakaritassal juthatnak a Dunához. E nagy előnyt csak az tudja kellően értékelni, aki e területek óriási fejlődőképességével tisztában van. A bírálat e gondolatot nem értékelte. Itt találjuk a legszélesebb 34 méteres főutat 21 m. széles jármüpályával, melyen előreláthatóan 3+3 jármiisor haladhat a két álló sor mellett. A járdák szélén 2 méter széles parkozott sáv vonul végig, hogy az autóut porát és mérges gázát a gyalogosoktól és a lakóktól minél távolabb tartsa. Az egyes közlekedésnélküli melléutcákban körülbelül 10 m. széles parkok és gyermekjátszóterek vannak szobrokkal díszítve. így a főúton sétáló szeme előtt állandóan parkterület van, ami az utca képének mindig változatosságot ad. A főút járműpályája ugyan egy fordulatot téve vezet a Döbrentei-térre, de az ut tengelyében a Döbrentei-téren álló fürdőigazgatósági épület 50 m. magas nyolcszögletű tornya áll az esztétikai kép emelésére. Mindkét járdájáról azonban az Erzsébet-hid hídfője is a távlati képbe kerül. A görög keleti templom itt kapja a legjobb beillesztését az útrendszerbe. A Várhegyre két helyen nyit ki széles sávon át betekintést. Hasonlóan a tabáni templom tornyára és főhomlokzatára, úgy a fontról, mint a Dunáról megfelelő távlatot biztosit. Érdekes a piac. elhelyezése, igen helyesen az északi részen, egy város kezében maradó bérház árkádszerüen kiképzett nyílt üzlethelyiségeiben vannak az árusítóhelyek, mely teret ölel körül. Kiképzése tehát az újabb vásárcsarnoki elrendezést igen esztétikusán emeli. A fürdővárosrész kereteit a terület déli részén jelöli ki. Szegélybeépitésü sorházakat csak a főúton tervez, a többi rész magánparkban álló villákból áll. A teherforgalom céljaira mindkét fontos irányból 3% emelkedésű szerpentinutat vezet a hegytetőre. Az „Anonymus“ jeligéjű versenyen kívül indult tervezet csak a 22 m. szélesre bővített Attila-körutat tartja meg főútnak. A völgyben fürdővárost tervez és ennek a közlekedési szükségletet felál-Ó.OZZfí., vis.GOtzi- ec U<rg-i/<xZjce- vcC u iZZxxrnwszükségletét igen helyesen veszi fel tervébe. A Dunaparton álló épületeket a Fátyol-utcáig park létesítése miatt elbontja. Találunk még érdekes gondolatokat a többi tervekben is, de sokan feledik, hogy elsősorban térképzést kellett volna nyújtani és nem megszakitásnélkiili parkokat, vagy ellenkezőleg igen siirü beépítést. Milyen legyen a Tabán? A fenti tervekben felvetett gondolatok ismertetése után felötlik előttünk: milyen is legyen tehát a Tabán kiképzései Mivel éppen a pályázati Programm a tervezőket teljesen helytelen irányba terelte, minden szempontból megfelelő tervet nem kaphattunk, de a pályázatok egyes eszméi tisztázták a megoldás útjait, melyek erősen eltérők az eredeti tervektől. Ezzel teljesen igazolódott a pályázat felvetésének szüksége, melyet minden város- és térrendezési probléma tisztázásánál idejében és kellő tervezési időt engedve kell megtartani, hogy városunk fontos problémáinak minden vonatkozása idejében tisztázható legyen. A végső tervezés irányadó szempont jai e pályázat szerint a következők: A Krisztina-körutat és folytatását az uj főutat, egy-egy álló kocsisor mellett előrelátóan legalább 3+3 mozgó jármiisor szélességre kell méretezni. A jármüpálya és a járda között, valamint a közlekedésnélküli mellékutcák közét parksávval kell üdévé, változatossá tenni. A Gellérthegy mögötti területek átmenő közlekedésének gyors és magasságveszteség nélküli lebonyolithatásáért feltétlenül a „Fórum“ jeligéjű terv szerinti alaguton át kell azt keresztülvezetni. Amig ez megvalósulhat, a Hegyalja-ut a mai szélességében és emelkedésével kiszolgálhatja e fontos közlekedési szükségletet. Szó lehetne arról, hogy ez alagút ne a terv szerinti, a volt Hadnagy-utca vonalát kövesse, hanem kis kerülővel egyenesen vezetne és a polgári iskola északi oldalánál az uj főúthoz csatlakozna és innét kezdve a főutat a görög templom mögött irányíthatjuk a Döbrentei-térre. Ezáltal az egész Hegyalja-ut ig terjedő nagy területet tudjuk a közlekedéstől és ezáltal a zajtól mentesíteni és itt edd monumentális fürdővárosrészt létesíteni. Kívánatos a főútvonal mögött és a hegyire vezető utak közötti belsőbb területeket is a fürdővárosrész későbbi bővítésére fenntartani. A fürdőigazgatósági épület a Döbrenteitéri park elé a két fürdő közé kívánkozik, ahol a dunaparti sétányra földalatti átjárón át zavar nélkül juthatnak a betegek. A Döbrentei-tér ä felemlített okok miatt a Dunával párhuzamosan és északról arra merőlegesen határolandó el. A polgári iskola fölötti főútvonalrészen képzendő bérháztelkek, valamint a. felsőbb részeken tervezendő villatelkek volnának értékesítendők. Kívánatos a Gellérthegy nyergére egy szelíd (3-4%) emelkedésű teherforgalmi útnak mindkét irányból való felvezetése. (Északról a Gellérthegy-utcán át.) Az északról jövő villamosvonal a Döbrentei-térről az átépítendő alsó rakparton közlekedjék a Gellért-tér felé, hogy igy a Rudas-fürdő körül és az egész Gellért-rakparton sétányt képezhessünk ki. Ezekben volna a pályázat eredménye összefoglalható. Hogyan érjük el a legjobb és legszebb eredményt1? Elsősorban az illetékes városrendezési bizottságnak a fenti vezető irányelveket fel kell állítania. Erre az ügyosztály záros terminus alatt elkészíti a terv kidolgozását, melyet a működött bírálóbizottság megbírálna. A terveket 3 napig közszemlére állítanák ki, mely idő alatt egyrészt a városrendezési bizottság tagjai és másrészt az érdeklődő szakértők alaposan áttanulmányozhatnák és észrevételeiket Írásban megtehetnék. Ezután a felszólalások figyelembevételével döntene a városrendezési bizottság az elfogadásról, vagy az egyes módosításokról, ami után a földmunkák, az ut és közmüvek részlettervei elkészülhetnek és a tényleges munka elkezdődhetnék. Ilyen a külföldön szokásos körültekintő eljárás révén biztosítható volna, hogy a Tabán csakugyan az legyen, aminek a város jövőbelátó polgárai kívánják: Budapest fürdőváros központja és a város legszebb része.
