Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-04-28 / 17. szám
4 w Budapest 1934 április 28 Újra über alpolgármestert választotta elnökévé a tisztviselők parlamentje #1 Fővárosi Alkalmazottak nemzeti Szövetsége közgyűlése köszönetét szavazott az ül Budapest-nek a tisztviselői érdekek védelmében kifejtett munkásságáért — A Józsefvárosi elöljáróságon történt eltévelyedések kapcsán Liber elnöki megnyitójában megvédelmezte a köztisztviselői becsületet és öntudatot — Az Uj Budapest tudósítójától — Zsúfolásig megteltek kedden délután az uj városháza közgyűlési termének padsorai: rendes évi közgyűlését tartotta a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének tisztviselő osztálya és erre az ünnepélyes alkalomra felvonult az egész tanácsnoki kar, számosán a kerületi elöljáróságok és a szakhivatalok tisztviselői. A közgyűlés első pontja az elnökválasztás volt: egyhangú lelkesedéssel az eddigi elnököt, Liber alpolgármestert választották meg továbbra is a Fensz elnökéül. Lib@r Endre alpolgármester nagyszabású beszédben köszönte meg a minden oldalról feléje áradó bizalmat és megtiszteltetést. — Midőn először ért a tisztesség — mondotta Liber alpolgármester —, hogy a szövetség elnöki tisztjét betölthettem, magam előtt láttam a feladatok sokaságód, amelyek az egyre nehezülő időkben megoldásra vártak és most, bogy másodszor lépek ide megköszönni az ismételt megválasztást, szinte aggódva tekintek lelkiismeretem mélyére, mi valósult meg, vagy egyáltalán valósult-e meg valami azokból. Valóban megtettem a lefolyt három esztendő alatt mindent, amit a kivételesen súlyos körülmények között mégis tennem adatott és tisztviselő társaim érdekeit szolgálta. — Az áldozathozatal évei voltak az elmúlt három esztendő, amelyekben a tisztviselő-társadalom egymásután ismételten kénytelen volt lemondani törvényes illetményeinek egy-egy részéről, úgyhogy ma már a fizetések érzékeny százaléka kerül levonásba minden hónapban. De igazságtalanság volna azt mondanom, hogy a?, áldozathozatal csakis a tisztviselő-társadalomra hárul. Az egész magyarság, a magyar nemzet áldozathozatala ez, melyből minden osztály kiveszi a részét és ugyanakkor, amikor nekünk, a közelállóknak világosan érezhető, hogy a tisztviselő, a tőle kivánt áldozatokkal életéhői a szépséget, a melegséget adta oda, hogy a puszta létfenntartás legszükösebb lehetőségei között álljon oda sokszorozott kötelességei teljesítéséhez, ugyanakkor keserűen tölt el az a tudat, hogy sokan vannak, akik a maguk bizonytalan létükben, vagy éppen biztos senyvedésükben talán még irigységgel tekinthetnek a tisztviselőre, akikhez ha szűkösen, ha kimérten is, de hónapról-hónapra megérkezik, ha egyéb nem, a kenyér, az Ur imájában foglalt mindennapi kenyér! — Én erről a felelősségteljes helyről is bátran merem hirdetni — folytatta emelt hangon Liber alpolgármester —, hogy a lisztviselőtársadalom, a történelmi Magyarországnak ez a nemzeti és hazafiul érzésben mindig megingathatatlan hatalmas gerince, mindenkor józanul számolt a viszonyoknak sokszor igen nehéz adottságaival, sohasem felejtette el azt, hogy minden áldozat, amit meg kell hozni, a nemzeti bal végzet jobbra fordulása érdekében történik, amely alatt mindenki szenved és éppen ez a közös megpróbáltatás adhatja a legnagyobb erőt annak elviselésére. Liber alpolgármester ezután a józsefvárosi elöljáróságon történt visszaélések kapcsán a tisztviselők közgyűlésének feszült figyelme mellett a következőket mondotta: — A tisztviselő-társadalom hivatása magaslatán állva, mindenütt segíteni igyekszik, könnyíteni kíván, orvosolni próbál. Amikor ezt a mondatot kimondom, szinte magamban érzem baljóslatú visszhangként a társadalom szemrehányó szavát, amely nem is régen egy sajnálatos eltévelyedés kapcsán minden oldalról egyértelműen emelkedett a székesfőváros néhány tisztviselője ellen. Nem akarok újból hozzáérni ehhez a fájó sebhez, de midőn a főváros tisztviselő-társadalmának leghivatottabb testületében mint elnök szólok, nem mulaszthatom el, hogy ne érintsem: nem magát az esetet, hanem annak óriási visszhangját. Világosan megmutatkozik itt minekünk, hogy a tisztviselő az ő tisztviselői életét a nagyközönség szeme előtt éli és minden, amit tesz, súlyosabban esik a mérlegre, mert nem a magánegyén, hanem a köz szolgája tette. Ne panaszolja senki, hogy a közvélemény szeme esetleg rajta függ, nagyobb feladat a vizsgáló, akár a rosszakaratú szemek előtt is öntudatosan megállani, mint félni vagy elvonulni attól. A jó intézkedés öntudata legyen mindig pajzsunk, erősségünk és ékességünk! Liber alpolgármester végezetül kifejtette, hogy ha a tisztviselőknek vannak érdekeik, azok csak közös érdekek lehetnek, amiknek védelméért mindnyájan egy táborban nagyobb sikerrel tudnak küzdeni. Kell, _ hogy a tisztviselők társadalmát áthassa a szövetség öntudata és ereje, a legkisebbet is emelje fel az első sorba, ahol mindannyian társak, egyenlő részesei a rossznak, ha — Az Uj Budapest tudósítójától — A közigazgatási biróság a fővárost illetően nagyjelentőségű döntést liozott, amely arra vonatkozik, hogy a 2.75 százalékos ingatlanátruházási illetéket 1931 július elsejétől szedheti a főváros. A főváros ugyanis az 1931 : XIII. te. alapján létesített Ilunahid-alaphoz felajánlott évi kétmillió pengős hozzájárulás fedezetére engedélyt kapott arra, hogy erre az időtartamra a városi ingatlan vagyonátruházási illetéket az addigi 1.5 százalékról 2.75 százalékra emelje fel. A főváros a közgyűlés törvényes felhatalmazása alapján az ingatlanátruházási illetéket 1931 július hó az nem kerülhető el és a jónak, ha azt kiérdemelik! Percekig zúgott a taps Liber Endre valóban fenkölt szellemű és magas szárnyalásu elnöki megnyilatkozása utáu, majd Budó Jusztin dr. főtitkár a tőle megszokott gonddal és alapossággal terjesztette elő főtitkári jelentését. A főtitkári jelentés részletesen beszámol a szövetség tisztikarának és autonóm szerveinek elmúlt esztendei működéséről. A szövetség érdekképviseleti tevékenységét az elmúlt évben is hittel és bizakodással folytatta: mindenütt ott volt, ahol az alaposan megnyirbált fizetések további csökkentésének megakadályozására lehetőség mutatkozott. Kérte a Fansz az elmúlt évben a fővárosi alkalmazottak gyermekeinek minél nagyobb arányszámban való alkalmazását és ennek intézményes biztosítását, a nyugalomba vonuló tisztviselők lakbérének az aránylagios csökkentésen nem túlmenő lefaragását, igyekezett biztosítani a karácsonyi segélyt, amiért külön köszönetét mond a főtitkári jelentés Lamotte és Farkas tanácsnokoknak, továbbá llovszky Jánosnak, aki a törvényhatósági tanácsban szállott sikra a segély engedélyezéséért. A főtitkári jelentés megemlítette, hogy az Uj Budapest a fővárosi autonóm fizetések külön csökkentése ellen több nagyérdekességii cikket irt, amelyek közül különleges fontosságú volt az Uj Budapest múlt esztendő junius 3-iki számában megjelent nagy cikk. Úgy ezért a közleményért, mint az Uj Budapest azon magatartásáért, hogy a tisztviselői érdekeknek nagyobb terjedelemben nyitotta meg hasábjait, hálás köszönetét mondott a főtitkári jelentés. A nagy számban egybegyiilt tisztviselők az Uj Budapest-et, a tisztviselői érdekek hivatott szószólóját a főtitkári jelentés kapcsán lelkesen megéljenezték. elsejével kezdődő hatállyal emelte. A főváros határozatát a belügyminiszter csak 1931 július hó elseje után yette tudomásul és csak ekkor küldte le a jóváhagyást tartalmazó leiratot a fővároshoz. Az illeték-kulcs felemelésére vonatkozó határozatot ezért csak 1932 január 22-én hirdették ki a Fővárosi Közlönyben. Azok az ingatlantulajdonosok, akik 1931 julius hó elseje után, de 1932 január hó 22-e előtt vásároltak ingatlant, arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a. felemelt illetéket a főváros csak a felem,elést kimondó közgyűlési határozat ki hirdetése után, vagyis 1932 január 22-e után történt ingatlan-átruházások után szedheti. A közigazgatási biróság, ahova a felek panasszal fordultak, egyes esetekben helytadott ezen panaszoknak és az 1932 január 22-e előtt történt átruházásoknál csak a korábbi 1.5 százalékos illetéket állapi tóttá meg. Más döntések szerint azonban már 1931 julius elseje után volt a magasabb illeték szedhető. Ezen ellentétes döntések folytán a közigazgatási biróság jogegységi tanácsa jogegységi határozatot hozott. A 214-es számú jogegységi megállapodás kimondja, hogy: Budapest Székesfőváros 1931:X1II. te. V. 7. §-a 6-ik bekezdésében említett 2.75 százalékos ingatlan vagyonátruházási illetéket azok után a vagyonátruházások után szedheti, amelyeknél az illetékhez való joga 1931 julius elsején, vagy azutáni időben nyílt meg. PARTÉIÉT Csilléry szózata a Keresztény Magyar Asszonyokhoz. A Keresztény Magyar Asszonyok Pártszövetségének IV. kerületi csoportja április 21-én kitünően sikerült teaestét rendezett, melyen megjelent Csilléry András dr., a Keresztény Községi Párt ügyvezető elnöke, Ernszí Sándor dr. uy. miniszter, Bednárz Köbért prelátus, Goszleth Ernő dr. IV. kerületi, Schara Béla dr. VI. kerületi elöljárók, Miklós Ferenc dr. bizottsági tag és a Keresztény Magyar Asszonyok hölgygárdája. Az előkelő vendégeket Toperczer Margit kerületi elnöknő üdvözölte megnyitó beszédében. Utána Csilléry András tartott magasnivóju beszédet, melyben világos képet nyújtott a mai politikai helyzetről. Részletesen tárgyalta a főváros háztartását, öszszehasonlitva az államháztartással, ismertette azt a nagyszerű munkát, amit a főváros szociális téren végzett. Beszédében nagy elismeréssel méltatta a Keresztény Magyar Asszonyok munkásságát, amit a Keresztény Községi Párt megbecsüléssel hálál meg. Reményét fejezte ki afölött, hogy a revizió bekövetkezik, mert enélkül Magyaroi’szág nem élhet. De ezt magunknak kell elősegíteni. Erre a szent munkára hívta fel a keresztény magyar asszonyokat. A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után Ernszt Sándor dr. emelkedett szólásra, ki a keresztény politikában a keresztény magyar asszonyok nélkülözhetetlenségét hangsúlyozta, mert „ők is vannak olyan okosak és müveitek, mint a férfiak“, igy nem szabad tőlük elvenni a már megszerzett politikai jogokat. Ennek megtartásáért a párt férfiai harcolni fognak. * Teaest a Józsefvárosban. A Keresztény Magyar Asszonyok belső Józsefvárosi csoportja ápr. 21-ón műsoros teadélutánt rendezett. A megnyitó beszédet dr. Cholnoky Jenőné kerületi elnöknő mondotta, melyben melegen üdvözölte a megjelent Petrovácz Gyula és Müller Antal országgyűlési képviselőket, valamint Baján Ferenc dr. kerületi pártelnököt. A megnyitó beszéd után Petrovácz Gyula fejtette ki a keresztény politika lényegét és célját. A keresztény politikát a többi politikai irányoktól a tisztaság különbözteti meg, mert célja a keresztény evangélium megvalósitása. Sokan úgy akarják a keresztény politikát feltüntetni, mint valami ragályos betegséget, de ennek éppen az ellenkezője bizonyosodott be. A keresztény evangéliumi eszme világszerte terjed s az országok ezen épülnek rxjjá. Majd Müller Antal kerületi képviselő tartott beszédet s szeretettel emlékezett meg arról a munkáról, amit a Keresztény Magyar Asszonyok a keresztény politikában kifejtenek. Végül Baján Ferenc a kerület pártelnöke a Józsefváros politikai jelentőségéről beszélt, kifejezve abbeli reményét, hogy a Keresztény Magyar Asszonyok segítségével a kerületi párttagok meg fognak sokszorozódni. Mikortól szedhet 2.75 százalékos ingatlan-átruházási illetéket a főváros? A főváros álláspontjára helyezkedett a közigazgatási biróság jogegységi tanácsa PÁRISI NAGY ÁRUHÁZ 96 filléres újdonságok! VI.« ündrássy-ut 39. 96 filléres újdonságok!
