Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-04-21 / 16. szám
XII. évfolyam 16. szám ** ■ Budapest, 1934 április 21 UJ BUDAPEST Tek. ^ 4roei Nyilvános U" VÁRÓ. Vin/, Revitzk. KOZúAZOASAGí Előfizetési Arak; Egész évre...................................................30 pengő Fél évre............................................. 15 pengő Egyes szám éra 60 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: D O B Y ANDOR DR Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV.. kaas Ivor—utca <>. Telefon: 82-8-23. Postaíakarékp. chequeszámla 30913 Pdravéa tipM: Negetégedéssd lövöm tudomásul venni BorvendéV Ferenc főpolgármesteri kinevezései! Miért nem terjedhet Ki a resztetekre a kormány szanálást tervezete? — Eltérő nézetek, van-e szükség síj költségvetés készítésére, vagy lehet-e az 1934-es budget alapián kormányozni — Megvan minden remény a lf-es bizottság békés atmoszférában való működésére Fel ímrédyhez! A törvényhatósági tanács csütörtöki ülésén több felszólaláis kapcsán kijelentette a főpolgármester, hogy összeállittatja a kormány számára az építkezések megindítása céljából szükségesnek mutatkozó tárgyalási anyagot és felkérte a főváros országgyűlési képviselőit, hogy pártkülönbség nélkül menjenek fel vezetése alatt a pénzügyminiszterhez, ahol is adják elő, hogy a főváros hatóságának és közönségének eminens érdeke az építkezés megindítása! A fővárosi képviselők grémiuma a pénzügyminiszter előtt rá fog mutatni arra, hogy az adómentesség beszüntetésével a kormány sokkal többet vészit a réven, mint nyer a vámon: hiszen az építkezésnél a forgalmi adók, kereseti adók, fogyasztási adók stb. azonnal és egyszerre nagy összegben esedékessé vádnak, szemben azzal az évtizedekre felosztott adóhiánnyal, amelyet az épülő házak kieső adója majd a kincstár számára jelent. A szóbanforgó statisztikai adatokat részletesen és bőven ismertette előző számaiban az Uj Budapest. Több ízben rámutattunk arra, hogy egyoldalú és retrográd háztulajdonos-érdek az építkezések mindenáron való megakadályozása. Utaltunk arra is, hogy Európa nagyvárosai a háború óta mind valamennyien a külterjes fejlődés felé gravitálnak; a sport századában az emberek zsúfolt bérkaszárnyák helyett derűs és levegős perifériális lakásokban akarják egészségüket megóvni. Az is kétségtelen, hogy egész Európában, dacára a gazdasági válságnak, az építkezési ipar fellendülése legközvetlenebb és leggyorsabb útjelző, amely bizonyos kiutat igér szörnyű nyomorúságunkból. Berlinben a legelőkelőbb német építkezési folyóirat jelentése szerint az utolsó három hónapban az építkezési iparágakban a munkanélküliek száma több, mint a felére csökkent. Ugyanez a helyzet Bécsben is, melynek kormánya diadalmasan hirdeti az építkezési szakmáiban a munkanélküliek számának állandó apadását. Ezzel szemben Budapesten, az áprilisi verőfényben, alig egy-két, a múlt esztendőről elmaradt építkezés kerül most befejezésre a külterületeken, a városrendezési ügyosztályban esemény egy nagyobb ház építésére kérvény beadása, tétlenül és elkeseredetten lézeng a ház-épitkezésben érdekelt huszonhárom foglalkozási ág sokezer főnyi munkásserege. Imrédy pénzügyminiszter, aki bizonyos méltányosságot Ígért a házadó-mentesség meghosszabbítását illetően csütörtöki pénzügyi bizottsági beszédében, nem lehet konok ebben a kérdésben, mert ez nem elvont elméletek, hanem a gyakorlati lehetőségek problémája. A főváros főpolgármestere és országgyűlési képviselői tüntet és szerűen jelennek meg előtte: be fogja látni a miniszter, be kell látnia, hogy téved, amikor oktalan makacsságával, amely állampénzügyi szempontból sem indokolt, mesterséges gátakat emel a természetes fejlődés elé. Az élet zajló és zugó áradata odakünn, idebent a háztulajdonosok részéről egyoldalúan informált pénzügyminiszter, aki minden lehet, csak osztályérdekek képviselője nem, olyan osztályérdekeké, amelyek a maguk toldozott-foldozott kartelljébe kívánják az idők végtelenségéig beszorítanál Budapest napfényre és levegőre vágyó népét. — Az Uj Budapest tudósitójától — Hivatalosan cáfolják ugyan, hogy a kormány elöntött volna a főpolgármesteri állás betöltését illetően, mégis befejezett ténynek lehet tekinteni, hogy a fővárosi pénzügyi helyzet szanálására vonatkozó programot, mint uj főpolgármester, Borvendég Ferenc fogja végrehajtani. A hivatalos részről kiadott cáfolat sem veszi tagadásba Borvendég Ferenc főpolgármester-jelöltségének komolyságát, csupán azt hangsúlyozza, hogy egyelőre nem lehet még végleges döntésről beszélni. A döntés most már nem késhet sokáig, hiszen a felsőház is letárgyalta már a fővárosi reformjavaslatot. Beavatott politikai körök megítélése szerint már május első napjaiban életbelép az uj fővárosi törvény, ami egyben azt is jelenti, hogy a kormány azonnal nyilvánosságra hozza a főváros pénzügyi helyzetének szanálására vonatkozó tervezetét és kinevezi az uj főpolgármestert. Ezekután felmerül a kérdés, hogy a várható uj szituációban milyen álláspontra helyezkedik a Keresztény Községi Párt, amely a főváros lakosságának legnagyobb rétegét képviseli. Pelrovácz Gyula, akit ebben az ügyben megkérdeztünk, a Keresztény Községi Párt álláspontját a következőkben fejtette ki az Uj Budapest munkatársa előtt: — A legrosszabb törvény is jónak bizonyulhat a gyakorlatban, ha azt jóhiszemű, nem rosszindulatú, elsősorban pedig szakértelemmel rendelkező ember hajtja végre. Ebből a szempontból bizonyos megnyugvást jelent az a körülmény, hogy azok a hírek, amelyek szerint a kormány Borvendég alpolgármestert szándékozik főpolgármesterré kinevezni, nem látszanak alaptalanok- Á nak. Bármennyire cáfolják is hivatalos részről, hogy már a döntés megtörtént volna, az én információim úgy szólnak, hogy végleges megállapodás jött létre és ez úgy szól, hogy a kormány a főváros szanálását tartalmazó program végrehajtásával Borvendég Ferencet fogja megbízni. A cáfolásnak nyilvánvalóan egyedül az lehet az oka, hogy a kormány nem dönthet a főpolgármesteri szék betöltéséről addig, amíg a fővárosi reformtörvény életbe nem lép és a belügyminiszter a szanálási tervezetet nyilvánosságra nem hozta. Ami ezt a megoldást illeti, én a magam részéről helyesléssel és megelégedéssel veszem tudomásul. — Nem szeretek személyes természetit kérdésekkel foglalkozni, éppen ezért kizárólag elvi szempontból nézem a főváros szanálásának az ügyét. Úgy tudom, hogy a kormány szanálási programja nem fog konkrét rendelkezéseket tartalmazni, hanem csak általános felhatalmazást fog adni az uj főpolgármesternek. Nem is lehet ez máskép, mert hiszen a szanálás nem valami népszerű műveletét nem lehet felülről diktált tempóban és módon végigvezetni, Ahhoz pedig, hogy valaki a maga elgondolása szerint döntsön minden egyes esetben és minden egyes részletkérdésnél a szanálás módja felől, rendkívül alapos, széleskörű tudásra, évtizedeken át szerzett komoly tapasztalatokra, erélyre, szakképzettségre és tehetségre van szüksége. Ha nem ilyen ember kezébe kerül az a korlátlan hatalom, amit a kormány az uj főpolgármesternek ad, akkor az operáció nem használni, hanem ártani fog. Esetleg az is megtörténhetik, hogy az operáció sikerül és a beteg, a főváros belehal. Ha ezt az elvi szempontot nézem, akkor Borvendég Ferenc kétségkívül alkalmas ember, akire ilyen bonyolult és nagy felelősséggel járó operációnak a végrehajtását bizni lehet. Mivel a szanálás műveleténél meglehetősen nagy szerepe lesz a 17-es ellenőrző bizottságnak, megvan a remény arra, hogy a főváros és a kormányzat között barátságos atmoszféra teremtődik, amely biztosítja a harmonikus együttműködést. Ha egészen uj ember kerülne a főpolgármesteri székbe, annak évekre volna szüksége ahhoz, hogy megismerje a városházi adminisztráció hatalmas gépezetét és az üzemek gazdálkodásának minden részletkérdését. — Tehát már csak abból a szempontból is megelégedéssel lehet tudomásul venni Borvendég Ferenc főpolgármesteri megbízatását, hogy neki egyetlen napot sem kell tanulmányozással eltöltenie, ami végeredményben azt jelenti, hogy az a kellemetlen átmeneti időszak, amit a szanálás igénybe vesz, lényegesen megrövidül. Borvendég főpolgármesteri kinevezése egyébként abból a szempontból is alkalmas békésebb atmoszférának a megteremtésére, hogy a főváros pártjai a kormánynak ebben a döntésében nem fognak újabb provokálást látni, hanem az autonómiának bizonyos mértékben való tiszteletbentartását. Egy brutális kinevezés ugyanis annyira felizgatná ismét a hangulatot, hogy a szanálási művelet végrehajtásához szükséges barátságos együttműködés az uj főpolgármester és a 17-es bizottság között valósággal lehetetlenné válnék. — Ami a kormány szanálási programját illeti, ez — mint emlitettem — nem fog részletekre kiterjedni. Nem lesznek benne konkrétumok, csak irányelvek. A kormány azt a latin közmondást fogja követni, amely úgy szól, hogy mitte sapientem et nihil ei dixeris; küldj ki egy bölcs embert és ne mondj neki semmit. Arra a kérdésre, hogy a fővárosi reformtörvény életbeléptetése, a szanálási terv publikálása és az uj főpolgármester kinevezése mennyiben befolyásolja a főváros költségvetését, illetve ezévi háztartásának a menetét, Petrovácz Gyula a következőkben fejtette ki a maga véleményét: — Az én véleményem az, hogy költségvetésnélküli állapotban nem lehetünk, a közgyűlésnek feltétlenül uj költségvetést kell megszavaznia. Úgy tudom, hogy a polgármester ur nem osztja ezt a felfogásomat, hanem arra az álláspontra helyezkedik, hogy a jelenlegi költségvetés mellett is tovább lehet vinni a főváros háztartását, mert a belügyminiszter csak abban a vonatkozásban tett korlátozásokat, hogy havonként mindig csak egytizenketted részét lehet elkölteni az előirányzott kiadásoknak, egyéb polgármesteri rendelkezéseket ellenben jóváhagyott. Szőke Gyula azt hangoztatja, hogy a belügyminiszternek nem ádlott módjában önmagának halasztást adni, hanem kötelessége lett volna március 31-ig végérvényesen dönteni. Ha nem döntött, akkor a költségvetés hatályba lép. Akárhogyan áll is ez a kérdés, annyi bizonyos, hogy az uj törvény nem vette el a főváros közgyűlésének költségvetéskészitési jogát és kötelességét. Ha nincs jóváhagyott költségvetés, akkor újat kell csinálni, — akár életbelép az uj törvény, akár nem. Ezekben jelölte meg Petrovácz Gyula a Keresztény Községi Párt álláspontját, a várható uj szituáció megítélését illetően.