Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)

1934-04-21 / 16. szám

XII. évfolyam 16. szám ** ■ Budapest, 1934 április 21 UJ BUDAPEST Tek. ^ 4roei Nyilvános U" VÁRÓ. Vin/, Revitzk. KOZúAZOASAGí Előfizetési Arak; Egész évre...................................................30 pengő Fél évre............................................. 15 pengő Egyes szám éra 60 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: D O B Y ANDOR DR Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV.. kaas Ivor—utca <>. Telefon: 82-8-23. Postaíakarékp. chequeszámla 30913 Pdravéa tipM: Negetégedéssd lövöm tudomásul venni BorvendéV Ferenc főpolgármesteri kinevezései! Miért nem terjedhet Ki a resztetekre a kormány szanálást tervezete? — Eltérő nézetek, van-e szükség síj költségvetés készítésére, vagy lehet-e az 1934-es budget alapián kormányozni — Megvan minden remény a lf-es bizottság békés atmoszférában való működésére Fel ímrédyhez! A törvényhatósági tanács csütör­töki ülésén több felszólaláis kapcsán kijelentette a főpolgármester, hogy összeállittatja a kormány számára az építkezések megindítása céljából szükségesnek mutatkozó tárgyalási anyagot és felkérte a főváros or­szággyűlési képviselőit, hogy párt­­különbség nélkül menjenek fel ve­zetése alatt a pénzügyminiszterhez, ahol is adják elő, hogy a főváros hatóságának és közönségének emi­nens érdeke az építkezés megindí­tása! A fővárosi képviselők grémi­uma a pénzügyminiszter előtt rá fog mutatni arra, hogy az adómen­tesség beszüntetésével a kormány sokkal többet vészit a réven, mint nyer a vámon: hiszen az építkezés­nél a forgalmi adók, kereseti adók, fogyasztási adók stb. azonnal és egyszerre nagy összegben esedékes­sé vádnak, szemben azzal az évtize­dekre felosztott adóhiánnyal, ame­lyet az épülő házak kieső adója majd a kincstár számára jelent. A szóbanforgó statisztikai adato­kat részletesen és bőven ismertette előző számaiban az Uj Budapest. Több ízben rámutattunk arra, hogy egyoldalú és retrográd háztulajdo­nos-érdek az építkezések mindenáron való megakadályozása. Utaltunk arra is, hogy Európa nagyvárosai a háború óta mind valamennyien a külterjes fejlődés felé gravitálnak; a sport századában az emberek zsú­folt bérkaszárnyák helyett derűs és levegős perifériális lakásokban akarják egészségüket megóvni. Az is kétségtelen, hogy egész Európában, dacára a gazdasági vál­ságnak, az építkezési ipar fellendü­lése legközvetlenebb és leggyorsabb útjelző, amely bizonyos kiutat igér szörnyű nyomorúságunkból. Berlinben a legelőkelőbb német épít­kezési folyóirat jelentése szerint az utolsó három hónapban az építke­zési iparágakban a munkanélküliek száma több, mint a felére csökkent. Ugyanez a helyzet Bécsben is, mely­nek kormánya diadalmasan hirdeti az építkezési szakmáiban a munka­­nélküliek számának állandó apadá­sát. Ezzel szemben Budapesten, az áprilisi verőfényben, alig egy-két, a múlt esztendőről elmaradt épít­kezés kerül most befejezésre a kül­területeken, a városrendezési ügyosz­tályban esemény egy nagyobb ház építésére kérvény beadása, tétlenül és elkeseredetten lézeng a ház-épitke­­zésben érdekelt huszonhárom foglal­kozási ág sokezer főnyi munkás­serege. Imrédy pénzügyminiszter, aki bi­zonyos méltányosságot Ígért a ház­­adó-mentesség meghosszabbítását il­letően csütörtöki pénzügyi bizott­sági beszédében, nem lehet konok ebben a kérdésben, mert ez nem el­vont elméletek, hanem a gyakorlati lehetőségek problémája. A főváros főpolgármestere és országgyűlési képviselői tüntet és szerűen jelennek meg előtte: be fogja látni a minisz­ter, be kell látnia, hogy téved, ami­kor oktalan makacsságával, amely állampénzügyi szempontból sem in­dokolt, mesterséges gátakat emel a természetes fejlődés elé. Az élet zajló és zugó áradata odakünn, ide­bent a háztulajdonosok részéről egy­oldalúan informált pénzügyminisz­ter, aki minden lehet, csak osztály­érdekek képviselője nem, olyan osz­tályérdekeké, amelyek a maguk tol­­dozott-foldozott kartelljébe kíván­ják az idők végtelenségéig beszorí­tanál Budapest napfényre és levegőre vágyó népét. — Az Uj Budapest tudósitójától — Hivatalosan cáfolják ugyan, hogy a kormány elöntött volna a főpol­gármesteri állás betöltését illetően, mégis befejezett ténynek lehet tekin­teni, hogy a fővárosi pénzügyi hely­zet szanálására vonatkozó progra­mot, mint uj főpolgármester, Bor­vendég Ferenc fogja végrehajtani. A hivatalos részről kiadott cáfolat sem veszi tagadásba Borvendég Ferenc főpolgármester-jelöltségének komolyságát, csupán azt hangsú­lyozza, hogy egyelőre nem lehet még végleges döntésről beszélni. A dön­tés most már nem késhet sokáig, hi­szen a felsőház is letárgyalta már a fővárosi reformjavaslatot. Beava­tott politikai körök megítélése sze­rint már május első napjaiban élet­belép az uj fővárosi törvény, ami egyben azt is jelenti, hogy a kor­mány azonnal nyilvánosságra hoz­za a főváros pénzügyi helyzetének szanálására vonatkozó tervezetét és kinevezi az uj főpolgármestert. Ezekután felmerül a kérdés, hogy a várható uj szituációban milyen álláspontra helyezkedik a Keresz­tény Községi Párt, amely a főváros lakosságának legnagyobb rétegét képviseli. Pelrovácz Gyula, akit ebben az ügyben megkérdez­tünk, a Keresztény Községi Párt álláspontját a következőkben fej­tette ki az Uj Budapest munkatár­sa előtt: — A legrosszabb törvény is jó­nak bizonyulhat a gyakorlatban, ha azt jóhiszemű, nem rosszindulatú, elsősorban pedig szakértelemmel rendelkező ember hajtja végre. Eb­ből a szempontból bizonyos megnyugvást jelent az a körülmény, hogy azok a hírek, amelyek szerint a kormány Bor­vendég alpolgármestert szándé­kozik főpolgármesterré kinevez­ni, nem látszanak alaptalanok- Á nak. Bármennyire cáfolják is hivatalos részről, hogy már a döntés megtör­tént volna, az én információim úgy szólnak, hogy végleges megállapo­dás jött létre és ez úgy szól, hogy a kormány a főváros szanálását tar­talmazó program végrehajtásával Borvendég Ferencet fogja megbíz­ni. A cáfolásnak nyilvánvalóan egyedül az lehet az oka, hogy a kormány nem dönthet a főpolgár­mesteri szék betöltéséről addig, amíg a fővárosi reformtörvény életbe nem lép és a belügyminisz­ter a szanálási tervezetet nyilvá­nosságra nem hozta. Ami ezt a meg­oldást illeti, én a magam részéről helyesléssel és megelégedéssel ve­szem tudomásul. — Nem szeretek személyes termé­szetit kérdésekkel foglalkozni, ép­pen ezért kizárólag elvi szempont­ból nézem a főváros szanálásának az ügyét. Úgy tudom, hogy a kormány szanálási programja nem fog konkrét rendelkezése­ket tartalmazni, hanem csak ál­talános felhatalmazást fog adni az uj főpolgármesternek. Nem is lehet ez máskép, mert hi­szen a szanálás nem valami nép­szerű műveletét nem lehet felülről diktált tempóban és módon végig­vezetni, Ahhoz pedig, hogy valaki a maga elgondolása szerint döntsön minden egyes esetben és minden egyes részletkérdésnél a szanálás módja felől, rendkívül alapos, széleskörű tu­dásra, évtizedeken át szerzett komoly tapasztalatokra, erélyre, szakképzettségre és tehetségre van szüksége. Ha nem ilyen ember kezébe kerül az a korlátlan hatalom, amit a kor­mány az uj főpolgármesternek ad, akkor az operáció nem használni, hanem ártani fog. Esetleg az is megtörténhetik, hogy az operáció sikerül és a beteg, a főváros bele­hal. Ha ezt az elvi szempontot né­zem, akkor Borvendég Ferenc kétségkívül alkalmas ember, akire ilyen bo­nyolult és nagy felelősséggel járó operációnak a végrehajtá­sát bizni lehet. Mivel a szanálás műveleténél meg­lehetősen nagy szerepe lesz a 17-es ellenőrző bizottságnak, megvan a remény arra, hogy a főváros és a kormányzat között barátságos at­moszféra teremtődik, amely bizto­sítja a harmonikus együttműkö­dést. Ha egészen uj ember kerülne a főpolgármesteri székbe, annak évekre volna szüksége ahhoz, hogy megismerje a városházi adminiszt­ráció hatalmas gépezetét és az üze­mek gazdálkodásának minden rész­letkérdését. — Tehát már csak abból a szem­pontból is megelégedéssel lehet tudomásul venni Borvendég Ferenc főpol­gármesteri megbízatását, hogy neki egyetlen napot sem kell tanulmányozással eltöltenie, ami végeredményben azt jelenti, hogy az a kellemetlen átmeneti időszak, amit a szanálás igénybe vesz, lé­nyegesen megrövidül. Borvendég főpolgármesteri kinevezése egyéb­ként abból a szempontból is alkal­mas békésebb atmoszférának a meg­teremtésére, hogy a főváros párt­jai a kormánynak ebben a döntésé­ben nem fognak újabb provokálást látni, hanem az autonómiának bi­zonyos mértékben való tiszteletben­­tartását. Egy brutális kinevezés ugyanis annyira felizgatná ismét a han­gulatot, hogy a szanálási műve­let végrehajtásához szükséges barátságos együttműködés az uj főpolgármester és a 17-es bizott­ság között valósággal lehetet­lenné válnék. — Ami a kormány szanálási pro­gramját illeti, ez — mint emlitet­­tem — nem fog részletekre kiterjedni. Nem lesznek benne konkrétumok, csak irányelvek. A kormány azt a latin közmondást fogja követni, amely úgy szól, hogy mitte sapien­­tem et nihil ei dixeris; küldj ki egy bölcs embert és ne mondj neki sem­mit. Arra a kérdésre, hogy a fővárosi reformtörvény életbeléptetése, a szanálási terv publikálása és az uj főpolgármester kinevezése mennyi­ben befolyásolja a főváros költség­­vetését, illetve ezévi háztartásának a menetét, Petrovácz Gyula a kö­vetkezőkben fejtette ki a maga vé­leményét: — Az én véleményem az, hogy költségvetésnélküli állapotban nem lehetünk, a közgyűlésnek feltétle­nül uj költségvetést kell megsza­vaznia. Úgy tudom, hogy a polgár­­mester ur nem osztja ezt a felfogá­somat, hanem arra az álláspontra helyezkedik, hogy a jelenlegi költségvetés mellett is tovább lehet vinni a főváros háztartását, mert a belügymi­niszter csak abban a vonatkozás­ban tett korlátozásokat, hogy havonként mindig csak egytizen­­ketted részét lehet elkölteni az előirányzott kiadásoknak, egyéb polgármesteri rendelkezéseket ellenben jóváhagyott. Szőke Gyula azt hangoztatja, hogy a belügyminiszternek nem ádlott módjában önmagának halasztást adni, hanem kötelessége lett volna március 31-ig végérvényesen dön­teni. Ha nem döntött, akkor a költ­ségvetés hatályba lép. Akárhogyan áll is ez a kérdés, annyi bizonyos, hogy az uj törvény nem vette el a fő­város közgyűlésének költségve­­téskészitési jogát és kötelessé­gét. Ha nincs jóváhagyott költségvetés, akkor újat kell csinálni, — akár életbelép az uj törvény, akár nem. Ezekben jelölte meg Petrovácz Gyula a Keresztény Községi Párt álláspontját, a várható uj szituáció megítélését illetően.

Next

/
Oldalképek
Tartalom