Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)

1934-01-13 / 2. szám

4 ZU BUDAPEST 1934 január 13 fl multévi zárszámadás és az ezévi költségvetés hiányával húszmillió pengőre rug a főváros deficitje Wolff Károly: Fontosabb az organikus segítség, mint a politikai kombinációk légvárának hajszolása - A Keresztény Községi Párt vezére dicsérettel és elismeréssel nyilatkozik Liberröl és Borvendégről és hangsúlyozza, hogy a főváros pénzügyi egyensúlya az ország legeminensebb érdeke sürgősséggel hivom fel erre a kér­désre, mert a székesfőváros pénzügyi hely­zete és annak egyensúlya az or­szág legeminensebb érdekét je­lenti. Minden a székesfővárosba koncen­trálódik. A székesfővárost azzal a szeretettel kívánjuk kezelni, amely nem zárja ki a vidék szeretetét sem. Újra hangsúlyozom, azt sem lehet szó nélkül tűrni, hogy — Az Uj Budapest tudósitójától. — A közigazgatási bizottság január havi ülésén Wolff Károly, a Ke­resztény Községi Párt vezére, hosz­­szabb beszédben ecsetelte a főváros pénzügyi helyzetét, Wolff Károly beszéde kapcsán pontos képet nye­rünk a fővárosnak nemcsak pénz­ügyi adottságairól, hanem lehető­ségeiről is, amelyek a beszéd sze­rint egyképpen szomorúak és kilá­tástalanok. Beszéde során felve­tette a Keresztény Községi Párt vezére a nemzeti munkaalap gondo­latát, amelyről az Uj Budapest leg­utóbbi számában részletesen nyi­latkozott és lándzsát tört a tör­vényhatósági tanács üléseinek a sajtó nyilvánossága számára való megnyitása mellett. Wolff Károly beszédének azt a részét, amely az autonómia pénzügyi vonatkozásai­ról szól, az alábbiakban ismertet­jük: — Általános szempontból foglal­kozva a székesfőváros pénzügyi helyzetével, — mondotta Wolff Ká­ról y, — inkább arra kell súlyt fektetni, hogy mi legyen, nem pe­dig arra, mi van. Nem tudok szó nélkül megállni a jelentés előtt, amely már most 11.5 millió pengőre kontemplálja a székesfő­város bevételeiben a hiányt. Ezt nem tudom olyan könnyedén venni, mint ahogyan a szaklapokban ol­vasom a cikkeket, hogy előrelátha­tóan a főváros derűt pénzügyi hely­zetbe kerül és meg fog állni az ad­minisztratív ténykedés, minek kö­vetkeztében mód adatik arra, hogy a kormányzat nyúljon ebbe bele és a büszke főváros ilyen helyzetbe kerüljön. — Ez a hang magában véve is borzasztóan rosszindulatú. Aki azt mondja, hogy büszke főváros, az már nem tárgyilagos, holott a szé­kesfőváros helyzetét csak tárgyila­gos alapon lehet tárgyalni. Egyál­talában az a rettentő baj, hogy nem tárgyilagos alapon hangza­nak el a kritikák, pedig csak igy lehet konkrét eredményt biztosítani az összpolgárság ér­dekében. — A szaklapok is nagyon sötét­nek ecsetelik a székesfőváros pénz­ügyi helyzetét. Magam is pesszi­­misztikus nyilatkozatokat tettem. Nem kell mást mondanom, csak azt, hogy a pénzügyi ügyosztály vezető­jének nyilatkozatai is pesszi­­misztikusak. Az alpolgármester ur is pesszimisz­­tikus, mert reális. Elsősorban őt veszem figyelembe, mert hiszen ő intézi a pénzügyeket. — A pénzügyigazgatásban meg­hagyjuk a copfot. Copfnemzet va­gyunk e tekintetben. Mária Terézia korabeli rendelettel dolgozunk ma is. Ezt már sokszor felhoztam. A copf éktelenkedik és ebből nem en­gednek. Jöhet egyik pénzügymi­niszter a másik után, de a copfból nem engedünk. Ez igy van. A ma­gam részéről nagyon helyeslem, hogy a benzin kérdésében, az autóadó tekintetében írjunk fel a mi­niszterhez. Ezt a javaslatot elfogadom. Itt van azonban a többi kérdés. hogyan fogjuk biztosítani a székesfőváros bevételét. — Megint csak arra utalok, amit sokszor említettem, hogy nem lehetünk közömbösek sem a közmunkák, sem a szociális terhek kérdésében. Figyelem Liber alpolgármester ur működését és látom, hogy vérbeli szociálpolitikát akar csinálni. Me­leg szeretettel kezeli ezt a kérdést. Talán azt mondhatnám, sokkal nagyobb szeretettel ke­zeli ezt a problémát, mint amennyit a székesfőváros pénz­ügyi helyzete megenged. De ér­tem ezt, mert ez a jövő zenéje és irányzata. — Borvendég alpolgármester ur reális pénzügyi politikus, aki látja, hogy ezt meg kell csinál­ni, de a fedezetről nem tad gon­doskodni. Egyik hónap a másik után megy el, mint hiányt 11.5 millió pengőt mu­tatnak ki. Koutemplálva van .10 millió pengő, garnirozva optimisz­­tikus lehetőséggel, amelyből nem tesz semmi. A szaklapokban viccel­jek, hogy a kormánytól várjuk a segítséget. Mindig forgalmiadóáta­­lányt akarunk emelni stb. Engedel­­met kérek, kénytelenek leszünk ebben a kérdésben nagyon komoly ta­nácskozásokat folytatni és eb­ben a tekintetben előterjesztés­sel élni a kormányhoz, mert ag­godalommal látom a székesfő­város pénzügyi helyzetének romlását. Nem akarok a székesfővárosnál olyan helyzetet, amely megoldha­tatlan és ennek következtéuen az autonómia kárára történhessék bi­zonyos intézkedés. Nem látom azt a nagy pénzügyi zsenit, aki az autonómia eddigi eredményét biz­tositó ténykedést felül tudná múlni. Ezt előre kijelentem. — Mi, székesfőváros igen szépen vittük pénzügyeinket és csak a vi­szonyok kényszerítő hatása az, amely ebbe a rettenetes helyzetbe hozta a székesfővárost. Koncedá­­lom, hogy a zárolás folytán nem lesz 12 millió, hanem valamivel keve­sebb, de viszont több lesz, mint 10 millió a hiány. Máris 20 mil­lió hiányról lehet tehát beszélni, ha a zárószámadási hiányt is hozzáadom. Szó nélkül nem lehet itt megállni. A székesfőváros egész élete meg­reked, ha idejekorán nem intézke­dünk. Semmi más lehetőséget nem iátok addig, amig a pénzügyi kér­désekben nem történik bizonyos re­form, amely lehetővé teszi a hiá­nyok áthidalását. — Aggodalommal látom a közmunkák kérdését. Uj költ­ségvetésünk nem fogja tudni ezt biztosítani. Közbiztonsági, állami és államrend­őrségi érdek, hogy az éhező embe­rekkel szemben miképen járunk el. Könyöradoinányokbói nem él­het a székesfőváros lakossága. A könyöradományt elsősorban az államra értem. Könyöradományok­­ból nem élhet a főváros. Á közületiek éppen olyan in­tegráns része a székesfőváros, mint az állam. Harmonikusan kell biztosítani az egységet, de nem könyöradomá­­nyokkal, nem protekciós kijárások kai, hanem organikus intézkedések­kel kell a munkát a főváros lakos­sága részére biztosítani. ^ — Csak ennyit óhajtottam elmon­dani, ezidő szerint egyébre nem kí­vánok kiterjeszkedni, de a főváros vezetőségének figyelmét kétszeres — Az Uj Budapest tudósitójától. — Az árvaszék ügyforgalmában je­lentékeny akadályt okozott az a kö­rülmény, hogy azoknak az ügyek­nek az elintézése, amelyeknél az eljáró ülnök tiszti ügyészi véle­mény kikérését tartotta szükséges­nek, technikai nehézségek miatt jelentékeny késedelmet szenvedett. Az árvaszék és a tiszti ügyészség iktató-hivatalain keresztül jutott el az akta a gyámügyekkel foglalkozó tiszti ügyészhez, aki, miután véle­ményét nyilvánította, azt a fő­ügyész, vagy a főügyész-helyettes aláírásával ellátva ugyanazon az utón juttatta vissza az árvaszékhez. Komplikálta a helyzetet bizonyos fe­lelősségi kérdés is, aminek során el kellett dönteni, hogy a gyámügyek­kel foglalkozó tiszti ügyész saját vagy a tiszti ügyészség nevében adta-e meg jogi véleményét. Szemethy Károly dr. tiszti fő­ügyész javaslatára a polgármester most külön rendeletben szabályozta a gyámügyekkel foglalkozó tiszti ügyész jogi helyzetéi. A polgármes­teri rendelet életbelépteti a polgári perrendtartás és az árvaszéki sza­bályzat által is használt terminus­pénzügyi helyzetünk rettenete­sen romlik és a vidékről a jár­­ványkórházba egy napon 300 beteget szállítottak fel és nem íikarják belátni, hogy a székes­­főváros helyzetén igenis orga­nikusan kell segíteni. Szerintem fontosabb az organikus segítés, mint a politikai kombiná­ciók légvárának hajhászása. Wolff Károly fontos és értékes ki jeleit éseit általános tetszéssel és helyesléssel fogadta az egész köz­­igazgatási bizottság. Kétségtelen, hogy Wolff nagyszabású megnyi­latkozása jelentékeny mértékben hozzá fog járulni a várospolitikai helyzet és pénzügyi problémák tisz­tázásához. technikust: az árvaszéki ügyészt. Az árvaszéki ügyész a jövőben füg­getlen a tiszti ügyészségtől, teljesen önállóan, saját felelőssége mellett dolgozik, természetszerűen szoros kapcsolatban az árvaszéki adminisz­trációval. Hogy ez az együttműködés tech­nikailag is jobban legyen keresztül­vihető, és az ügyiratkezelés is egy­­szerüsittessék, az árvaszéki ügyész teljes hivatalnoki karával a legkö­zelebbi napokban a városháza Ger­­lóczy-utcai frontjáról átköltözik a Kammermayer Károly-utcai front­ra, az árvaszéki hivatalok közé. Az átköltözésnek az a nagy előnye is van, hogy a jövőben a felek nem kénytelenek ügyeik jogi véleménye sürgetése céljából a városháza egyik szélétől a másikig szalad­gálni. Ái-vaszéki ügyész Hermann Sán­dor dr. lesz, a tiszti ügyészi kar ér­demes és kiváló tagja, akinek eddig is resszortjához tartozott a gyám­ügyi igazgatás. Hermann ügyésszel együtt Matolcsy Kálmán dr. al­­iigyósz, Földes Pál dr. és Tholt Gá­bor dr. ügyészi fogalmazók fognak a gyámügyi ügyészséghez tartozni. Ezer álláshalmozöí tűntet fel az elnöki ügyosztály listája A nungdtjförvénu éleíbelépéstig nem foglalhoz­­nah az óliósiialmozásoh ügyével az autonómia fórumai Önálló ügyészi hivatalt kapott a fővárosi árvaszék Hermann tiszti ügyész lett az árvaszéki ügyész — Ä polgármester ?endelete jelentékenyen megköny­­nyiti az áivaszék ügy irat-kezelését Nem elegendő a fegyveres hata­lom, hanem konkrét szociálpoli­tikát kell folytatni. Az ígéretekből sem ehetnek levest de nem is levest, hanem munkát akarok. Csak javaslatokat teszek, gondolatokat vetek fel arra vonat­kozóan, miképen kellene a közmun­kák egyetemes rendezéséről gondos­kodni. — Felvetettem egy gondolatot: a nemzeti munkaalapot, nmely az összes költségvetés kere­téből elvonná a közmunkákat és a költségvetések kizáróan a folyó­szükségletekre korlátozódnának — ami helyes is — és szeretném, ha a nemzeti munkaalap lehetővé tenné úgy a városok, mint az állam életé­ben a beruházást, külön törlesztési tervvel, anélkül azonban, hogy ez­zel a pengő értékállandóságát átte­relni kívánnám, vagy ahhoz hozzá, kívánnék nyúlni. Valamit ki kell gondolni, mert különben nem látom a fedezet lehetőségét. — Az Uj Budapest tudósítójától. — A törvényhatósági tanács a fővá­rosi álláshalmozások és mamutjöve­delmek problémájának végleges elin­tézése előtt tudvalévőén utasította az elnöki ügyosztályt, hogy kérdőiveket küldjön szét a főváros összes alkal­mazottaihoz. A kérdőíveken külön­féle pontokra kellett felelniük az al­kalmazottaknak, ezek a pontok a mel­lékfoglalkozások és jövedelmek leg­kisebb részleteire is vonatkoznak. Ja­nuár első napjaiban futott be az el­nöki ügyosztályba a kérdőivek utolsó transzportja, most már valamennyi kiküldött kérdőív, számszerűit har­mincnyolcezer darab, visszaérkezett és az elnöki ügyosztályban Várhidy fogalmazó megkezdte az anyag fel­dolgozását. A harmincnyolcezer kérdőivet elő­ször alfabetikus sorrendbe állítják össze, azután pedig külön listába fog­lalják azt a mintegy ezer kérdőívet, amelynek beküldője mellékfoglalko­zását, illetőleg álláshalmozását, sza­bályszerűen közölte. Az elnöki ügy­osztály a kérdőivek összeállítási munkáját nem. fejezi be, amig a nyugdíjtörvény-javaslat törvény­erőre nem emelkedik. A törvény­tervezet egyes intézkedéseit még a javaslat törvényerőre való emelke­dése előtt figyelembe veszik az állás­halmozók listájának összeállításánál, ugyannyira, hogy az ötös-bizottság, amelynek Bódy Tivadar elnökletével Csilléry András, Lázár Ferenc, Láng Lajos és Usetty Béla a tagjai, nem­különben a törvényhatósági tanács annakidején már az uj törvény inten­ciói szerinti listát veheti tárgyalás alá. Ily körülmények között március előtt az autonómia fórumai nem lesz­nek abban a helyzetben, hogy az ál­láshalmozások ügyével foglalkoz­zanak. SCHUBAUER JÓZSEF ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ BUDAPEST, IV., HAJÓ-UTCA 8-10. TELEFON : 80-5-03.

Next

/
Oldalképek
Tartalom