Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-04-07 / 14. szám
XII. évfolyam 14. szám Budapest, 1934 április 7 Ngs. Szerdahelyi urnak, Bpeet, vitt ?r fVesztő ' Contl-utca 4. KOZ&AZJDASAGl Eiofizete.i ua>. Fgéaz «vre...........................................30 pengő Fél «vre..................................... 15 pengő Egye* szám ára 60 filierI FELtLÖs SZER&ESZlO: DOBV ANDOR D« Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. IV. saas Ivor—utca O. Telefon: S2-8-23. Poola akaréko. chequeszamla 30015 A kerületek élete A főváros legutóbbi közgyűlésén az egyik szociáldemokrata bizottsági tag az egész közgyűlés helyeslése mellett állapította meg, hogy a józsefvárosi elöljáróságon felfedezett hivatali visszaélések nem fordulhattak volna elő, ha a kerületi választmányok idejében megalakulhattak volna és megkezdhették volna működésüket. A kerületi választmány hatásköréhez tartozik többek között a segélyezésre vagy gondozásra szorulókra vonatkozó környezettanulmányok felvételénél való közreműködés, a választmány figyelemmel kiséri a kerületi népkonyhákat és melegedőszobákat, a kerületben levő közjótékonysági intézményeket és épületeket, a közsegélyben részesülő kerületi szegények anyagi és erkölcsi viszonyait, a kerület szegényeinek rögtöni és állandó havi segélyezését. Az elmúlt napokban került a szabályrendeleteket meghirdető előljárósági feketetáblákra az a szabály rendelet, amelyet a székesfőváros kerületi választmányairól alkotott a törvényhatósági bizottság, az azóta már önmagát túlélt 1930-as fővárosi törvény rendelkezéseinek megfelelően. A szabályrendelet időközben megjárta a belügyminisztériumot is, annak jóváhagyása is immár záradékoltatott a szabályrendelet végén. Az életbeléptetést illetően az a rendelkezése tudvalévőén a fővárosi törvénynek, hogy a kerületi választmányok akkor kezdhetik meg működésüket, amely napon a belügyminiszter a törvényben meghatározott uj közigazgatási kerületi beosztás érvényességéi rendelettel megállapította. Mivel pedig az uj közigazgatási kerületi beosztás rendeleti utón való életbeléptetése a jövő zenéje, hiszen a négy uj közigazgatási kerület közül 1930 óta csak a XI. kerület tudott megszületni, nem kétséges, hogy a kerületi választmányok működésének megkezdése ad graecas calendas fog eltolódni. Felesleges volt a szabályrendelet megalkotása, még feleslegesebb a községi választások kapcsán a kerületi választmányok tagjainak megválasztása, a legfeleslegesebbek azonban azok a kijelentések, amelyek a községi politikában résztvenni óhajtó fiatal nemzedéket tanonciskolába küldik a kerületi választmányokba, hogy ott előkészüljenek arra a nagy munkára, amelyet majd valamikor a törvényhatósági bizottsági tagság fog jelenteni számukra. Amikor a törvényhatósági bizottság egyre elvonatkoztatottabban kezd működni a gyakorlati élettől és a nagyközönségtől, amikor a közgyűlés jelentősége és munkássága amugyis majdnem a nullával egyenlő, akkor sokszorosan fontos lenne a fővárosi kerületek mindennapi életével foglalkozó kerületi választmányok működésének minél előbb való megkezdése. A kerületi választmány az autonómiának, ezenfelül a polgárok részvételének az önkormányzat életében: utolsó és maradék váracskája, amely az 1930- as törvény alapján működését talán éppen ezért nem tudja még mindig megkezdeni. Azokhoz a törekvésekhez, amelyek a centralizációt tűzték ki az autonómia mesterséges elsorvasztásának végső céljául, szervesen hozzátartozik a kerületi választmányok elnémitása, látszat-szabályrendeleteknek és hasonló ürügyeknek mindig a megfelelő időben való igénybevételével. költségvetés jóváhagyását elodázó belügyminiszteri rendelkezés már a szanálási tervezet előzetes intézkedése Borvendég alpolgármester nyilatkozik a fővárosi háztartás viteléről az átmeneti idő alatt és részletesen megvilágítja a Tahán-prohlémát, amelyet még a nyári szünet előtt megold a főváros — Az Uj Budapest tudósítójától — A húsvéti ünnepek után ujult erővel indult meg a városházi adminisztráció munkája. Igaz ugyan, hogy az egyes ügyosztályok — a fővárosi reformtörvénynek a közeli időben várható életbeléptetésére való tekintettel legnagyobbrészt csak a folyóügyek elintézésére szorítkoznak, a főváros vezetőinek azonban foglalkozniok kell messzebbmenő tervek előkészítésével is. Ebből a szempontból bizonyos korlátozásokat tartalmaz Keresztes-Fischer belügyminiszternek az a leirata, amely a főváros 1934. évi költségvetésének a végrehajtásáról intézkedik. A belügyminiszter költségvetési leiratában ugyanis úgy intézkedik, hogy a költségvetésben szereplő kiadási tételeknek csupán egytizenketted részét szabad havonként elkölteni, ami kétségkívül akadályokat gördít hosszabb időre szóló közmunkák és beruházások megindításának az útjába. Borvendég alpolgármester, akinek hatáskörébe tartoznak úgyszólván az összes jelentősebb közmunkák és beruházások, a húsvéti ünnepeket külföldön töltötte és csak néhány nappal ezelőtt vette át újból hivatala vezetését. Mindenekelőtt meghallgatta a legfőbb felügyelete és ellenőrzése alá tartozó ügyosztályok vezetőinek a referátumát, majd fogadta az Uj Budapest munkatársát. Arra a kérdésünkre, hogy a főváros vezetősége milyen álláspontra helyezkedik a belügyminiszter költségvetési leiratában foglalt rendelkezésekkel szemben, Borvendég Ferenc alpolgármester a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — A leiratban foglalt rendelkezéseknek természetszerűen eleget teszünk. Lényeges változás nem várható, mert hiszen a belügyminiszter ur költségvetési leiratában jóváhagyta mindazokat a polgármesteri rendelkezéseket, amelyek a takarékossági szempontok minél hatékonyabb érvényesítését és ezek következményeként a háztartási egyensúly megóvását célozták. A főváros vezetőségének egyébként — mint az Uj Budapest munkatársa más forrásból megállapította -- az a véleménye, hogy a belügyminiszteri leiratban foglalt rendelkezések tulajdonképen nem egyebek, mint előzetes intézkedések, amelyek a fővárosi reformtörvény életbeléptetésével egyidőben publikálandó szanálási programmal vannak összefüggésben. Felvetettük Borvendég alpolgármester előtt a beszélgetés további során azt a kérdést is, hogy a költségvetési leiratban foglalt megszorító intézkedések elleúére lehet-e szó még a tavasz folyamán, vagy a nyár elején nagyobb jelentőségű közmunkák, vagy beruházások megindításáról? Borvendég alpolgármester a következőkben válaszolt: — A Tabán újjáépítésének a megkezdése a legnagyobb jelentőségű közmunkának tekinthető, ez pedig teljesen független minden költségvetési tételtől. A Tabán újjáépítését annak a hat millió pengőnek a felhasználásával kezdjük meg, amelyet a kormány, illetve az Ipari Munkaszervező Intézet bocsát kölcsönképpen a rendelkezésünkre. A főváros nem veszi egyszerre igénybe ezt a hatmillió pengőt, hanem csak részletekben -a szükséghez képest. A Tabán újjáépítésének a megkezdését illetően és általában a lebonyolítást illetően is egymásnak ellentmondó és sok tekintetben alaptalan hírek jelentek meg. Éppen ezért a tényleges helyzetet szükségesnek tartom a következőkben megjelölni: — A Tabán újjáépítése ügyében a Fővárosi Közmunkák Tanácsánál értekezletet tartottunk. A Tabán szabályozási terveit ugyanis végeredményben a Közmunkák Tanácsa állapítja meg. Azért tartottam szükségesnek már az előzetes tanácskozásokba is bevonni a közmunkák tanácsát, nehogy a tervek előzetes megállapítása hiába történjék és a végleges megállapításnál a közmunkatanács utólag akadályokat emeljen. A Rakovszky Iván elnökletével tartott értekezleten a beérkezett pályaművek és a régi ügyosztályi terv figyelembevételével egyöntetű megállapodás jött létre a tabáni problémák megoldását illetően. Ennek a megállapodásnak az alapján, amely már előre eldöntötte a vitát és ezzel egyben fölöslegessé is tett sok mindenféle utólagos korrigálást, — utasítást adtam az illetékes ügyosztálynak, hogy készítse el a Tabán újjáépítésére vonatkozó kivitelezési tervet, amelyet a polgármester ur a törvényhatósági tanács és a közgyűlés elé fog terjeszteni. Az ügyosztályi terv tulajdonképen már el is készült, most az utolsó simításokat végezzük. Remélem, hogy még a nyári szünet előtt nemcsak a törvényhatósági tanács fogja a kivitelezésre vonatkozó polgármesteri előterjesztést megszavazni, hanem a közgyűlés is, sőt addigra már megkapjuk a Közmunkák Tanácsa és a felső kormányhatóságok jóváhagyását is. Ez azt jelenti, hogy véleményem szerint legkésőbb júniusig elkészül a Tabán újjáépítéséről szóló végleges kivitelezési terv, ami egyben azt is jelenti, hogy az építési munkálatok még a nyári szünet előtt megkezdődhetnek. — Ami a Tabán újjáépítésének technikai lebonyolítását illeti, ebből a szempontból a munkálatok egyes fázisai a következők lesznek: 1. A Tabánban még álló 31 háznak a lebontása, ami május 1-én megkezdődik. 2. A végleges szabályozási terv megállapítása, majd ennek alapján a telkek kijelölése, vagyis a parcellázás. 3. Talajrendezés. 4. Útépítés. 5. Csatornázás. Ebbe az öt pontba foglalta össze Borvendég Ferenc alpolgármester, a Tabán újjáépítésére vonatkozó program első fázisait, Hangsúlyozta még Borvendég alpolgármester, hogy ezek a munkálatok nem fognak befejeződni ebben az esztendőben. Egyelőre megindulnak a jelzett m.unkálatok, majd a jövő évben is folytatódnak és pedig fokozatosan a lehetőségekhez képest. Érdeklődtünk az Erzsébet-sugárut megnyitása iránt is, ebben az ügyben Borvendég alpolgármester a következőket felelte: _— Az Erzsébet-sugárut megnyitásának az előkészítése nem a főváros, hanem a Közmunkák-Tanácsa hatáskörébe tartozik. Úgy tudom, hogy az előkészítő munkálatok folyamatban vannak. Ezt bizonyítja mindenekelőtt az a tény, hogy a tanács felhívására felmondottunk a Kár oly-körút 15. számú ház lakóinak. Ennek a háznak a lebontásával kezdődik az Erzsébet-sugár-ut tulajdonképeni megnyitása. A megnyitással kapcsolatos költségeket a tanács viseli, a főváros a költségek fedezetéül szolgáló 3 és fél millió pengős OT I-kölcsönért garanciát vállalt és igy pénzügyi szempontból sincsen már semmiféle akadálya az Erzsébet-sugárut megnyitásának. * Borvendég alpolgármester hivatalba-lépése első napján felkereste Sipőcz polgármestert, akivel bosszú és beható megbeszélést folytatott az aktuális városházi problémákról, elsősorban a belügyminiszter ismeretes rendeletéről a főváros ezévi költségvetése tárgyában. A megbeszélések eredményeképpen már készül a rendelet, amelyben a polgármester e belügyminiszteri intézkedés következtében előállott helyzetet ismerteti a fővárosi hivatalokkal, intézményekkel és üzemekkel, természetszerűen felszólítván azokat a belügyminiszteri rendelet pontos betartására.