Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-03-28 / 12-13. szám
1934 március 28 UJ BUDAPEST 3 A főpolgármester-kérdés Létszám- és fizetésredukciót, intézmények leépítését hozza magával a szanálási tervezet — Kereszténypárti eredmények a képviselőházi vitában nem tudták megváltoztatni a reform-törvény alaptételeit a végrehajtására, az ilyen erőszakos rendelkezésre, az viszont nem vállalkozhatok arra az erőszakos szerepre, amit a kormány szanálási tervének a végrehajtása megkíván. Megkérdeztük Petrovácz Gyulától, hogy van-e valamilyen információja a szanálási tervezet tartalmát illetően. Petrovácz Gyula igy felelt: — Jó helyről származó értesüléseim szerint a szanálási programnak a gerincében három fontosabb pénzügyi és gazdasági természetű rendelkezés szerepel. — Az Uj Budapest tudósítójától — A képviselőház részleteiben is megszavazta a fővárosi reformjavaslatot. amely a húsvéti ünnepek után a felsőház elé kerül. Ha meg akarjuk állapi tani a fővárosi reformjavaslat vitájának mérlegét, össze kell hasonlítanunk az eredeti törvényjavaslatot azzal a szöveggel, amely a bizottsági vita és a plenáris tárgyalás során alakult ki. Megállapíthatjuk, hogy legnagyobbrészben a Keresztény Községi Párt szónokainak köszönhető az elért módosítások legnagyobb része. A vitát Homonnay Tivadar dr. vitarendezőn kívül kezdettől fogva Petrovácz Gyula irányította, akinek már a fővárosi reformjavaslat bizottsági vitája során is sikerült több kisebb-nagyobb jelentőségű indítványt elfogadtatni Keresztes-Fischer belügyminiszterrel. Petrovácz Gyula a Keresztény Községi Párt vezető tagja, akivel a fővárosi reformjavaslat bizottsági és képviselőházi vitájának az eredményeiről beszélgetést folytattunk, a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — A fővárosi reformjavaslat bizottsági vitájában összesen ötvenöt módosítást nyújtottak be, amelyek közül Keresztes-Fischer belügyminiszter húszat elfogadott. A bizottságban el nem fogadott indítványok közül tizennyolcat a képviselőház részletes vitája során ismét előterjesztettek. Meg kell állapitanom, radt a közgyűlésből, mint póttag került csak a listára, amikor azután Fényes László megszűnt bizottsági tag lenni, újra elfoglalta helyét a közgyűlési teremben. Ekkor azonban már fáradt, öreg ember volt, az idők is lecsöndesedtek és a meghiggadt Fóthi Vilmos működése az építési szakbizottságokra szorítkozott. Hatvanéves korában ragadta őt el a halál, általános részvét közepette helyezték örök nyugalomra hűlt tetemeit a farkasréti temetőben. * VERONACS GYULA, a városháza népszerű gondnoka, érdekes statisztikát állított össze az U j Budapest számára. Tudván azt, hogy szeretjük a statisztikai adatokat, rendelkezésünkre bocsájtotta a központi város háza számadatait, amelyeket ezennel az alábbiakban bocsátunk közre: A központi városháza egész területe 39.629 négyzetméter, ebből az udvarokra 13.612 négyszögméter jut, a világ it óudvar okra pedig 780 négyszögméter. A városházának 12 bejárati kapuja van, köröskörül a gyalogút hossza 810 méter. A városháza épületeiben az öszszes folyosók hossza 2900 méter, az összes hivatalos helyiségek száma: 1050. Í50 előszoba, 2370 ajtó és 2320 ablak van a városházán. A városháza főépületében 68 üzletbérlő van, 10 altiszti lakás és egy gondnoki lakás, amelyet Veronács igazgató saját személyében lakik, egészségesen és a tőle megszokott szigorúsággal. He KRENCSEY GÉZA műszaki főtanácsos, a közélelmezési ügyosztály műszaki osztályának vezetője, vasárnap délután az egyik fővárosi szanatóriumban rák-betegségben elhunyt. A sport- és társadalmi körökben nagy szerepet játszó Krencsey Géza halála a városházán általános részévétet keltett. hogy eredményeket, — amennyiben egyáltalán lehet komoly eredményekről beszélni, —- kizárólag a bizottságban sikerült elérni, mert a képviselőház plenáris vitájában mindössze két módosító indítvány ment keresztül. A bizottsági vita során Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter elfogadta azt a módosító indítványomat, hogy a főpolgármester képviseleti átalányát ne a székesfőváros, hanem az állam fizesse, mivel a főpolgármestert a jövőben nem a főváros közönsége választja, hanem a kormány nevezi ki, ugyanúgy, mint a vidéki főispánokat. Elfogadták továbbá a bizottságban azt az indítványomat is, hogy a főpolgármester nem lehet a kegyúri bizottság elnöke. a polgármester köteles azokban az ügyekben is meghallgatni az érdekelt szakbizottságokat, amely ügyekben a végleges döntés meghozatala nem tartozik a közgyűlés hatáskörébe, a polgármester önhatalmúlag, saját hatáskörében csakis olyan építkezés, vagy egyéb közmunka vállalatba adását foganatosíthatja, amelyekre nézve a közgyűlés előzetesen már elhatározó döntést hozott. Javaslatomra még a bizottságban törölték azt a szakaszt, amely a nyugdíjasoknak újra való alkalmazását tette volna lehetővé. A jövőben tehát nyugdíjast a fővárosnál alkalmazni nem lehet. Több kisebb jelentőségű elfogadott indítványom mellett elfogadták azt a jelentősebb módosító javaslatomat is, hogy a főváros minden egyes tisztviselőjét a kijelölő választmány jelölése alapján kell megválasztani, vagy kinevezni. Mindez a bizottságban történik. A plénumban két komoly módosítás ment keresztül, az egyik tulajdonképpen nem volt más, mint a törvényjavaslat eredeti szövegének a helyreállítása abban a tekintetben, hogy a szakszerűség ciinén helyetfoglaló bizottsági tagoknak nem lesz szavazati joguk. Másik módosító indítványom, amely a plénumban keresztülment, az volt, hogy az üzemi választmány tagjai betekinthessenek az üzem üzletvitelét feltüntető könyvekbe és iratokba. Keresztes-Fischer belügyminiszter elfogadta az indítvány benyújtásával kapcsolatosan hangoztatott indokaimat. amelyek szerint feltétlenül nagy súlyt kell helyezni az autonómia ellenőrzési tevékenységének hatékonyságára. Ez a magyarázata annak, hogy a belügyminiszter elfogadta azt a módosító indítványomat, amelynek értelmében az üzemi vezetők kötelesek az üzemi választmány tagjainak a kívánságára egyes bejegyzéseket és tételeket bemutatni. Végeredményében tehát leghelyesebben úgy állapíthatjuk meg a fővárosi reformjavaslat bizottsági és plenáris vitájának a mérlegét, hogy: a részletekben sikerült némi javításokat eszközölni, lényegileg azonban az uj törvény nem jelent mást, mint az autonóm hatáskörök nagymérvű megnyirbálását és a centrális hatalomnak a székesfőváros közigazgatására és üzemeire való kiterjesztését. Felvetettük Petrovácz Gyula előtt azt a kérdést is, hogy a reformtörvény életbeléptetése után miként alakul majd a helyzet a városházán. Azt a konkrét kérdést is felvetettük, hogy nézete szerint Huszár Aladár marad-e az uj törvény életbeléptetése után is a székesfőváros főpolgármestere. Petrovácz Gyula igy felelt: — Nagy sajnálattal kell megállapítanom, hogy nézetem szerint Huszár Aladár nem ^maradhat meg a főpolgármesteri székben. Nem azért nem maradhat meg, mert a belügyminiszternek nem volna Huszár Aladár személyéhez bizalma, hanem azért kell távoznia, mert nem tartják őt alkalmasnak azoknak az erőszakos lépéseknek a végrehajtására, amelyekkel a szanálási program megvalósítása kétségkívül járni fog. Ez a legnagyobb dicséret Huszár Aladár főpolgármester számára. Úgy tudom egyébként, hogy a kormány a városházi pártok vezető egyéniségeinek megmutatja a szanálási tervzetet és csak e megbeszélések után lép életbe a törvény és kerül publikálásra a főváros szanálását tartalmazó program. Huszár Aladárt a kormány nem tartja megfelelő kemény egyéniségnek a szanálási tervezetben foglalt célok elérésére. Nyíltan megmondottam a képviselőházban, hogy az, aki ezeknek az erőszakos lépéseknek a megtételére vállalkozik, az nem is lehet alkalmas személy a főváros szanálására. az pedig, aki alkalmas volna egy ilyen komoly szanálási tervnek A három szanálási tényező a következő: í. létszámredukció a városházi adminisztráció és az üzemek területén, 2. a közigazgatási tisztviselők és üzemi alkalmazottak fizetésének redukciója, 3. több fővárosi intézmény leépítése vagy teljes megszüntetése. Már ebből a programból is meg lehet állapítani, hogy azok az izgalmak, amelyek a városházán és az üzemekben tapasztalhatók, nem alaptalanok. Petrovácz Gyula elmondotta még az Uj Budapest munkatársának, hogy a felsőház csak husvét után tárgyalhatja már a képviselőház által megszavazott reformjavaslatot. Nem lehetetlen, hogy valamelyik szakaszt a felsőházban módosítják és ebben az esetben vissza kell küldeni a képviselőházba. A szanálásig terv elkészítése legalább még háromnégy hetet igénybe vesz. Ez azt jelenti, hogy az uj fővárosi reformtörvényt legkorábban csak május elején lehet életbeléptetni és ugyanakkor fogja a kormány a főváros főpolgármesteréhez intézett ^ leirat formájában a főváros szanálására vonatkozó tervezetet publikálni. Évtizedekre alapozzák újra a főváros műszaki igazgatását Felkay tanácsnok megkezdte a racionalizálási mun kát — 1 mérnöki és vállalkozói érdekképviseletek ankéíokon tárgyalják a főváros műszaki közigazgatásának egyszerűsítéséi — Az Uj Budapest tudósítójától — A polgármester tudvalévőén megbízta Felkay Ferenc dr. tanácsnokot, aki a racionalizálási munkálatokat vezeti a városházán, hogy a fővárosi műszaki közigazgatás egyszerűsítése, illetőleg revíziója tárgyában tegyen előterjesztést. Évtizedes problémát fog megoldani Felkay Ferenc, aki mellé a polgármester a különleges műszaki képzettségű szakértők egész seregét osztotta be ezekre a munkálatokra. Felkay tanácsnok a melléje beosztott műszaki személyzettel ezen munkáját már el is kezdte és az elmúlt napokban értekezletre hívta össze a polgármester által delegált mérnököket. Nagyfontosságu munkájáról Felkay Ferenc dr. tanácsnok a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: — Jól tudom, hogy a reám bízott feladat óriási és a szó szoros értelmében határkövet jelent a fővárosi adminisztráció racionalizálása tekintetében. Elsőnek tanulmányozzuk a meglevő műszaki igazgatást, ezzel egyidejűleg megtesszük a szükséges javaslatokat és a polgármester ur megfelelő intézkedései kapcsán gondoskodni fogunk azok keresztülviteléről is. — A munka első része: az előzetes tanulmányozás és az adatgyűjtés már megindult. Mindkettőnek során a legfontosabbnak tartom a műszaki munkaterületek összeszedését, nemkülönben azok tanulmányozását a szervezet, a mai ügyvitel, az irányítás, a jogszabályok, a létszám, a szakképzettség és a továbbképzés szempontjából. — A főváros közigazgatása mai formájában át és át van itatva műszaki vonatkozásokkal anélkül, hogy ezeknek a műszaki munkaterületeknek a közös felügyeletéről, illetőleg azonos szervezetéről megfelelő gondoskodás lenne az érvényben levő törvényekben, miniszteri rendeletekben és fővárosi szabályrendeletekben. A városházán külön működnek a műszaki ügyosztályok, egy külön test a kerületek műszaki igazgatása, külön mérnöki abteilungok vannak a nem műszaki ügyosztályokban. Ha még megemlitem a fővárosi intézetek, a közigazgatási és önálló üzemek, nemkülönben az egyéb fővárosi szervek speciális műszaki osztályait, akkor azt hiszem, sikerült érzékeltetnem, milyen labirintusban dolgozunk, mennyi nagyfontosságu polgármesteri intézkedésre, szabályrendelet-alkotásra és törvény módosításra lesz szükség, hogy a főváros műszaki igazgatása megfeleljen a gyakorlati életnek és azoknak a régóta hangoztatott követelményeknek, amelyeket főleg mérnöki részről évtizedek óta hasztalanul támasztanak a műszaki igazgatással szemben. Elmondotta még munkatársunknak Felkay tanácsnok, hogy ezirányu munkásságát az egész nyáron át folytatni fogja és ősszel lesz abban a helyzetben,^ hogy a polgármester elé megfelelő előterjesztést tegyen a racionalizálást illetően. Műszaki és vállalkozói körökben a legélénkebb érdeklődéssel tekintenek Felkay főjegyző akciója elé s értesülésünk szerint a különféle mérnöki és vállalkozói érdekképviseletek a legközelebbi jövőben ankétokon fognak hozzászólni a racionalizálási problémához. 99 tiSZELLŐZŐBERENDEZÉSEK Scliubmier Ferenc magánmérnök BUDAPEST, BIT, fÖLD-UTCA 51 Telefon: 62-2-06
